2018.09.22. 00:00 Kristóf

Hozzászólások: 0

Szeptember 22 - Szent Móric vértanú

Agaunumi vagy Magdeburgi Mauríciusz néven is emlegetik: halálának, illetve ereklyéinek őrzési helyéről kapta előnevét. Mauríciusz kopt társaival (Exsuperius, Candidus, Viktor, Innocentius és Vitalis) együtt Núbiából származó thébai néger katona volt. Móric maga volt a híres thébai légió vezére. Valaisi mártírokként váltak közismertté. A szent vértanúk 287-ben ontották vérüket hitükért.

A középkorban Szent Móric a Német-Római Birodalom legnagyobb szentje. Lándzsája a német császárok felségjelvénye volt. Egy frank szárnyas lándzsából alakították ki úgy, hogy a pengéjébe egy hosszanti nyílást vágtak, s ebbe erősítették négyszeres ezüst drótköteggel Jézus keresztjének szent szögereklyéjét.

A középkori Magyarországon is nagy tisztelet övezte ezeket a mártírokat, mert Szent István királynak III. Ottó császár megengedte, hogy mindenhol ilyen szent lándzsát hordoztasson, és az Úr szegeiből és Szent Móric lándzsájából saját lándzsáján levő ereklyéket engedett át neki. Természetes tehát, hogy tiszteletét István király is támogatta: a bakonybéli, ma ismét működő, bencés monostort Szent Móric és vértanútársai tiszteletére alapította.

Természetesen a világegyházban tisztelete már halála után, de különösen a 4. században elterjedt. 380–390 között Valais első püspöke, Théodule a thébai légió katonáinak földi maradványait Agaunum (ma Sankt Moritz – Saint Maurice, Svájc) mellé hozatta, és ott temette újra őket. Így lett zarándokhellyé. A Móricról elnevezett apátságot csak 515-ben alapította Zsigmond, Burgundia későbbi királya, aki az Alpoktól északra az első területek első szent király volt. Zsigmond 515. szeptember 22-én rendelte el Móric liturgikus tiszteletét. Az apát az arianizmusból megtért Hymnemodus lett.

Móric életének részleteiről persze keveset tudunk. Mártíraktája azonban ismertek, Szent Eucherius lyoni püspök írta meg Az agaunumi vértanúknak, Szent Mauríciusznak és társainak kínszenvedése címmel.

A thébai légió vitéz katonái Maximianus és Diocletianus szolgálatában álltak. Jó és megbízható katonák voltak, akik megadták Istennek, ami az Istené, és a császárnak, ami a császáré. A keresztényüldözésről híres Maximianus azonban legbátrabb és legügyesebb keresztény katonáit szemelte ki arra, hogy a keresztényeket felkutassák és legyilkolják. A katonák viszont nem tagadták meg hitüket, nem vállalkoztak saját hittestvéreik elárulására és lemészárlására, hanem fellázadtak a császári parancs ellen, és Agaunum völgyébe vonultak vissza.  A császár bosszúja nem késett, de nem egyszerre ölette meg őket, hanem – két alkalommal is – a megfélemlítés céljával megtizedelte a légiót. A katonák továbbra sem tágítottak, egymást buzdítva mentek a halálba. A leghatásosabban Mauríciusz buzdította társait:

„Neked katonáid vagyunk, császár; de egyben Istennek szolgái is, amit szabadon megvallunk. Neked a katonai szolgálattal tartozunk, neki ártatlanságunkkal; tőled fáradozásaink zsoldját kaptuk, tőle életünk kezdetét vettük. Téged, császárunkat semmiképpen sem követhetünk ebben a dologban anélkül, hogy meg ne tagadnánk a teremtő Istent, nekünk feltétlenül teremtőnket, Urunkat, és – akár akarod, akár nem – neked is teremtődet. Ha nem olyan gyászos dologra szorítasz minket, hogy őt megsértsük, akkor, amint eddig, ezután is engedelmeskedni fogunk neked; ha viszont mégis, akkor inkább neki fogunk engedelmeskedni, mint neked. Akármilyen ellenség ellen fölajánljuk neked a kezünket, de ártatlanok vérével nem szennyezhetjük be. […]

Keresztényeket kerestetsz velünk, hogy megbüntesd őket; most már nem kell tovább másokat keresned: itt vagyunk neked mi, akik megvalljuk, hogy az Atyaisten mindenek teremtője, és hisszük, hogy az ő Fia, Jézus Krisztus Isten. (Eucherius püspök leírásának teljes szövege a www.bakonybel.osb.hu oldalon olvasható.)

Szent Mauríciuszt általában sötét bőrű katonaként ábrázolják, lándzsával, pálmával és római/thébai zászlóval. Savoie tartomány védőszentje, a Német–Római Birodalom patrónusa, de az alpokbeli vadászok, a svájci gárdisták, a kelmefestők és a köszvényben szenvedők, valamint több francia katonai egység és tüzérség védőszentje is.

Hozzászólások