Tiszta Forrás
2019. május 22.   
Névnap: Júlia, Rita

Laudetur Jesus Christus!

Te öntöd a források vizét patakokba, a hegyek közt csörgedeznek.
Inni adsz a mező vadjainak, a szomjas vadszamár merít belőlük.
Az ég madarai partjaikon laknak, az ágak közt zengik énekük.
A hegyeket kamráid vizéből öntözöd, eged gyümölcsével a földet jóltartod.
Füvet nevelsz az állatoknak, és növényeket, hogy az ember jóllakhasson; hogy a földből kenyeret nyerjen. (Zsolt 104.10 – 14.)

De aki abból a vízből iszik, amelyet én adok, az nem szomjazik meg soha többé, mert a víz, amelyet én adok, örök életre szökellő vízforrás lesz benne." (Jn 4.14)

NAPI EVANGÉLIUM: 2019-05-22 ~ ~ ~ ~ Én vagyok az igazi szőlőtő, Atyám pedig a szőlőműves. ~ ~ Minden szőlővesszőt, amely nem hoz rajtam gyümölcsöt, lemetsz, és minden termőt megtisztít, hogy többet teremjen. ~ ~ Ti már tiszták vagytok az ige által, amelyet mondtam nektek. ~ ~ Maradjatok bennem, és én tibennetek. Miként a szőlővessző nem tud gyümölcsöt hozni önmagától, ha nem marad a szőlőtőn, úgy ti sem, ha nem maradtok bennem. ~ ~ Én vagyok a szőlőtő, ti pedig a szőlővesszők. ~ ~ Aki bennem marad, és én őbenne, az bő termést hoz, mert nálam nélkül semmit sem tehettek. ~ ~ Ha valaki nem marad bennem, azt kivetik, mint a szőlővesszőt, és elszárad; összeszedik, tűzre vetik és elég. ~ ~ Ha bennem maradtok, és az én igéim tibennetek maradnak, kérjetek, amit csak akartok, és megkapjátok. ~ ~ Azáltal dicsőül meg Atyám, hogy sok gyümölcsöt hoztok, és tanítványaim lesztek. /Jn 15,1-8/~ ~ ~ ~ Ezek az evangélium igéi

Jelen van

0 felhasználó
21 látogató

Látogatások

- ma: 525
- tegnap: 1352
2015.11.09. 00:00 Kristóf
Hozzászólások: 0

November 9- Lateráni bazilika felszentelése

A Lateráni Keresztelő Szent János-főszékesegyház – Basilica di San Giovanni in Laterano – a római püspökség katedrálisa, Róma püspöke, azaz a pápa címtemploma. A Város (Róma) és a földkerekség minden templomának anyja és feje – olvasható a homlokzatán. A katolikus egyház november 9-én emlékezik meg felszenteléséről.  

„Ez az ünnep arra emlékeztet bennünket, hogy Isten maga hívja össze az ő népét, és templomát élő kövekből építi fel” – fogalmazott XVI. Benedek pápa 2008 októberében az Úrangyala-imádság alkalmával mondott beszédében. Hozzátette: az ünnep kapcsán újragondolhatjuk azt, mit jelent Istennek házat építeni. „A lateráni bazilika a szeretet temploma.”
A lateráni bazilika a legrégibb, és a legmagasabb rangú Róma négy pápai bazilikája közt. A székesegyház az ökumenikus anyaegyház (a teljes lakott világ anyaegyháza) cím birtokosa. A pápák legősibb bazilikája. „Minden templom anyja és feje.”
A Lateránnak nevezett területet Konstantin császár ajándékozta a római egyháznak. A bazilika a Castra Nova equitum singularium, azaz a császári lovas testőrség új erődje maradványaira épült. Az erődöt Septimius Severus császár építtette 193-ban, de Nagy Konstantin leromboltatta, miután legyőzte Maxentiust és feloszlatta az ellenfelét támogató testőrséget. Az erőd maradványai a bazilika főhajója alatt találhatóak. A bazilika helyének többi részét a korai Római Birodalom idején a Lateránusok nemzetségének palotája foglalta el. A Lateránusok kormányzói posztokat töltöttek be több császár uralma alatt. A lateráni palotát a Nero elleni összeesküvés miatt elkobozták, s uralkodói kézbe került, amikor Nagy Konstantin elvette második feleségét, Faustát. Ebben az időben az épület Domus Faustae(Fausta háza) néven volt ismert; ám a császár később, megtérése után Róma akkori püspökének, (valószínűleg) Miltiadesz pápának adományozta. A palotát átalakították és kibővítették: így született meg Róma katedrálisa, a mindenkori pápának, Róma püspökének székhelye.

A palotában lévő bazilikát 324-ben a Legszentebb Megváltó tiszteletére szentelték. A templomot – minthogy a római püspöknek mint pátriárkának székhelye – a „minden templom anyja és feje" címmel ruházták fel.

A lateráni székesegyházat az idők folyamán többször pusztította tűzvész, földrengés; a barbár inváziók során kirabolták, de a rómaiak minden alkalommal újjáépítették, kibővítették, díszítését gazdagították. Alaprajza és felépítése azonban változatlan. A jelenlegi bazilika a XIV. századból származik. A XVII–XVIII. században jelentősen kibővítették és felújították. Homlokzata 1735-ben, Alessandro Galilei tervei alapján készült el. V. Orbán pápa a főoltár fölötti ciboriumban helyezte el Szent Péter és Pál apostolok koponyáját. A templom főoltárába beépítették azt a faasztalt, amelynél Szent Péter misézett. A székesegyházban egy dombormű őrzi emlékét annak a történelmi eseménynek, amikor II. Szilveszter pápa átadta a magyar küldöttségnek az első királyunknak, I. Istvánnak küldött koronát.

 

Archívum

Hozzászólások

Ide írhatja hozzászólását...
A hozzászóláshoz jelentkezzen be!
Még nem érkezett hozzászólás