Tiszta Forrás
2019. március 24.   
Névnap: Gábor, Karina

Laudetur Jesus Christus!

Te öntöd a források vizét patakokba, a hegyek közt csörgedeznek.
Inni adsz a mező vadjainak, a szomjas vadszamár merít belőlük.
Az ég madarai partjaikon laknak, az ágak közt zengik énekük.
A hegyeket kamráid vizéből öntözöd, eged gyümölcsével a földet jóltartod.
Füvet nevelsz az állatoknak, és növényeket, hogy az ember jóllakhasson; hogy a földből kenyeret nyerjen. (Zsolt 104.10 – 14.)

De aki abból a vízből iszik, amelyet én adok, az nem szomjazik meg soha többé, mert a víz, amelyet én adok, örök életre szökellő vízforrás lesz benne." (Jn 4.14)

OLVASMÁNY: 2019-03-24 ~ ~ ~ ~ Mózes pedig apósának, Jetrónak, Mádián papjának a juhait legeltette. ~ ~ Egyszer, amikor behajtotta a nyájat a puszta belsejébe, eljutott Isten hegyéhez, a Hórebhez. ~ ~ Ekkor megjelent neki az Úr angyala, tűz lángjában egy csipkebokor közepéből. ~ ~ Látta ugyanis, hogy a csipkebokor lángol, de nem ég el. ~ ~ Erre Mózes így szólt: ˝Odamegyek, megnézem ezt a különös látványt, miért nem ég el a csipkebokor!˝ ~ ~ Amikor az Úr látta, hogy odamegy megnézni, szólította őt Isten a csipkebokor közepéből, és azt mondta: ˝Mózes, Mózes!˝ ~ ~ Ő azt felelte: ˝Itt vagyok!˝ ~ ~ Az Úr ekkor így szólt: ˝Ne közelíts ide! Oldd le lábadról sarudat, mert a hely, amelyen állsz, szent föld!˝ ~ ~ Azután azt mondta: ˝Én vagyok atyáid Istene, Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákob Istene.˝ ~ ~ Mózes erre eltakarta az arcát, mert nem mert Istenre nézni. ~ ~ Az Úr ezután azt mondta neki: ˝Láttam népem nyomorúságát Egyiptomban, hallottam kiáltását a munkafelügyelők kegyetlensége miatt, és ismerem szenvedését. Leszálltam tehát, hogy megszabadítsam az egyiptomiak kezéből, és kivezessem arról a földről egy jó és tágas földre, egy tejjel és mézzel folyó földre, a kánaániak, a hetiták, az amoriták, a periziták, a hivviták és a jebuziták lakóhelyére.˝ ~ ~ Mózes azt felelte Istennek: ˝Íme, elmegyek Izrael fiaihoz, és azt mondom nekik: Atyáitok Istene küldött engem hozzátok! Ha ők akkor azt kérdezik tőlem: ˝Mi az ő neve?˝ -- mit mondjak nekik?’’ ~ ~ Isten erre azt mondta Mózesnek: ˝Én vagyok az, ˝,Aki vagyok˝ .˝ ~ ~ Aztán azt mondta:˝Ezt mondd Izrael fiainak: Az ˝Aki van˝ küldött engem hozzátok!˝ ~ ~ Azután Isten azt mondta Mózesnek: ˝Ezt mondd Izrael fiainak: Az Úr, atyáitok Istene, Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákob Istene küldött engem hozzátok. Ez az én nevem mindörökké, és ez az én emlékezetem nemzedékről-nemzedékre.˝ /Kiv 3,1-8a.13-15/

Jelen van

0 felhasználó
143 látogató

Látogatások

- ma: 510
- tegnap: 1334
2016.01.23. 00:00 Kristóf
Hozzászólások: 0

Január 23- Szűz Mária eljegyzése Szent Józseffel

Jézus anyjának, a →Boldogságos Szűz Máriának és nevelőatyjának, Szt Józsefnek az→eljegyzése. A Szentírás szerint az →angyali üdvözlet időpontjában Mária, a „szűz”, már jegyese volt Józsefnek (vö. Mt 1,18; Lk 1,27). Mivel Jézus korában a 12. évüket még be nem töltött leányt →kiskorúnak mondták (12 és féléves kora betöltésével lépett eladó sorba), s a közbeeső fél évben nevezték →szűznek, eljegyzésekor Mária kb. 12 és fél éves lehetett. Az apokrif iratok szerint jegyese, József kiválasztottságát Áronhoz hasonlóan a kizöldült vessző csodája bizonyította. - 2. ünnep január 23-án. A 15. sz. elején Chartres (Fro.) városában kezdték ünnepelni, majd pápai jóváhagyással (1537) a ferencesek terjesztették. Átvették a reimsi, roueni és sens-i egyhm-k. Az ünn. összefügg Szt Józsefnek a 16. sz: erősödő kultuszával. Buda fölszabadításakor (1686) a kapuc. Avianói →Márk - dárdahegyén magasra emelve Szt József (és Mária) képét - lelkesítette a döntő támadásra induló katonákat. A győzelem után fölajánlották Mo-ot Szt Józsefnek, aki ezután a Habsburg-monarchiában különösen népszerű lett. Hozzájárult ehhez, hogy I. Lipót cs. (ur. 1657-1705) fiúgyermeke, a trónörökös születése késett, a cs. Szt Józsefhez imádkozott a gyermekért, s amikor az megszületett, hálából József névre keresztelték. Lipót kérésére emelte (B.) XI. Ince p. (ur. 1676-89) a napot ünnepi rangra a Habsburg-birod-ban. A schönbrunni kastélykpna (1745) dedikációja és a bécsi Hoher Markt kútkompozíciója (1765) ~t ünnepli.

Mo-on. Népi jámborságunkban 'Mária menyegzője' a Szűzanya menyasszonyságának ünnepe, mely a ferencesek lelkisége nyomán bontakozott ki. Fogadalmi ünnepként először Somlóvásárhely ülte meg (1714). Kevés patrocíniuma főleg a sehönbrunni példára vezethető vissza: Somlóvár (Erdődy-kastélykpna), Harság(Haršag, 1841, Klobusiczky-család). Az Erdődy-dedikációba vsz. a helyi, somlóvásárhelyi népi hagyomány is belejátszott. ~-oltár van Máriaradna, Jászberény-Szentkút búcsújáró tp-ában, ahol a házasságra váró fiatal búcsúsok különösen is Mária és József oltalmába ajánlották kapcsolatukat. ~t a kánai menyegző vasárnapjához hasonlóan ált. jámbor közösségek, olvasóstársulat, harmadrendek ünnepelték meg, rendszerint elöljáróik hajlékában (kivétel a jászberényi ájtatosság a szentkúti tp-ban). Hagyománya leginkább a Jászságban virágzott. Nagykörű faluban a 20. sz. elején az ünneplés után imádkoztak, énekeltek, a végén kalácsot ettek, bort ittak, olykor táncra is kerekedtek. - Jászladány jámbor asszonynépe még a 20. sz. elején is valamelyik jelesebb Mária-tisztelő asszony hajlékában gyülekezett. A tisztaszobában fölékesített Mária-szobor került az asztalra, amelyet az idősebbek körülültek, a többiek a konyhát, kisházat töltötték meg, annyian voltak. Az Örvendenek az egek kezdetű ének után Mária 7 öröméről szóló ájtatosság, a ~ről írt istória olvasása, újabb Mária-ének, a→lorettói litánia és a kánai menyegző helyi változata, majd jámbor mulatság következett. A Mária-szobor mellé bor és frissen sült kalács került, amellyel minden jelenlevőt megkínáltak. Végezetül az idősebb asszonyok összefogóztak és Mária tiszt-ére táncot jártak. **
 
Archívum

Hozzászólások

Ide írhatja hozzászólását...
A hozzászóláshoz jelentkezzen be!
Még nem érkezett hozzászólás