Tiszta Forrás
2022. június 26.   
Névnap: János, Pál

Laudetur Jesus Christus!

Te öntöd a források vizét patakokba, a hegyek közt csörgedeznek.
Inni adsz a mező vadjainak, a szomjas vadszamár merít belőlük.
Az ég madarai partjaikon laknak, az ágak közt zengik énekük.
A hegyeket kamráid vizéből öntözöd, eged gyümölcsével a földet jóltartod.
Füvet nevelsz az állatoknak, és növényeket, hogy az ember jóllakhasson; hogy a földből kenyeret nyerjen. (Zsolt 104.10 – 14.)

De aki abból a vízből iszik, amelyet én adok, az nem szomjazik meg soha többé, mert a víz, amelyet én adok, örök életre szökellő vízforrás lesz benne." (Jn 4.14)

Esti ima (Mane nobiscum Domine) ~ ~ ♡ ~ ~ Maradj velem, mert mindjárt este van, nő a sötét, ó el ne hagyj, Uram. ~ ~ Nincs senkim, és a vigaszt nem lelem, gyámoltalannal, ó maradj velem. ~ ~ ~ Kis életem fut, s hervadásba hull, bú lesz a vígság, fényesség fakul. ~ ~ Csak változást, és romlást lát a szem, változhatatlan, ó maradj velem. ~ ~ ~ Minden múló perc hozzád visz közel, kegyelmed űzi kísértőmet el. ~ ~ Nincs más Vezérem, nincs más Mesterem, fényben, borúban, ó maradj velem. ~ ~ ♡ ~ ~

Jelen van

0 felhasználó
16 látogató

Látogatások

- ma: 119
- tegnap: 151
2022.05.29. 00:00 Kristóf
Hozzászólások: 0

Május 29 - Urunk mennybemenetelének ünnepe

Május 29 - Urunk mennybemenetelének ünnepe

Jézus Krisztus mennybemenetelének leírása az Újszövetségben három helyen szerepel: Márk evangéliuma 16. fejezetében, Lukács evangéliuma 24. fejezetében és az Apostolok cselekedeteiről írt könyv 1. fejezetében.

Az ősegyház a 4. századig a Szentlélek eljövetelével együtt, pünkösdkor ünnepelte. De ekkortól a Szentírásból ismert húsvét utáni 40. napra került. Így (a nyugati kereszténységben) legkorábbi lehetséges dátuma: április 30., a legkésőbbi pedig június 3.

A 12. századtól kezdett elterjedni az ünnephez kapcsolódó körmenet szokása. A középkori és kora újkori Magyarországon szokás volt, hogy az áldozócsütörtöki misén a mennybemenő Krisztust ábrázoló szobrot kötelekkel felhúzták a templom mennyezetéig. A katolikus egyházban 1918-ig ez az ünnep volt a húsvéti szentáldozás határnapja; ebből ered az egyedülálló magyar név: áldozócsütörtök.[2] Liturgikus színe: a fehér. Az ünnep témáját az evangélikus liturgikus könyv így foglalja össze: „Isten jobbjára ült: közbenjár egyházáért.”

 

                                                  

Archívum

Hozzászólások

Ide írhatja hozzászólását...
A hozzászóláshoz jelentkezzen be!
Még nem érkezett hozzászólás