Tiszta Forrás
2019. december 16.   
Névnap: Etelka, Aletta

Laudetur Jesus Christus!

Te öntöd a források vizét patakokba, a hegyek közt csörgedeznek.
Inni adsz a mező vadjainak, a szomjas vadszamár merít belőlük.
Az ég madarai partjaikon laknak, az ágak közt zengik énekük.
A hegyeket kamráid vizéből öntözöd, eged gyümölcsével a földet jóltartod.
Füvet nevelsz az állatoknak, és növényeket, hogy az ember jóllakhasson; hogy a földből kenyeret nyerjen. (Zsolt 104.10 – 14.)

De aki abból a vízből iszik, amelyet én adok, az nem szomjazik meg soha többé, mert a víz, amelyet én adok, örök életre szökellő vízforrás lesz benne." (Jn 4.14)

Vörösmarty Mihály: Szózat ~ ~ ~ ~ Hazádnak rendületlenűl Légy híve, oh magyar; Bölcsőd az s majdan sírod is, mely ápol s eltakar. • • • A nagy világon e kivűl Nincsen számodra hely; Áldjon vagy verjen sors keze: Itt élned, halnod kell. • • • Ez a föld, melyen annyiszor Apáid vére folyt; Ez, melyhez minden szent nevet Egy ezredév csatolt. • • • Itt küzdtenek honért a hős Árpádnak hadai; Itt törtek össze rabigát Hunyadnak karjai. • • • Szabadság! Itten hordozák Véres zászlóidat S elhulltanak legjobbjaink A hosszu harc alatt. • • • És annyi balszerencse közt, Oly sok viszály után, Megfogyva bár, de törve nem, Él nemzet e hazán. • • • S népek hazája, nagy világ! Hozzád bátran kiált: „Egy ezredévi szenvedés Kér éltet vagy halált!” • • • Az nem lehet, hogy annyi szív Hiába onta vért, S keservben annyi hű kebel Szakadt meg a honért. • • • Az nem lehet, hogy ész, erő És oly szent akarat Hiába sorvadozzanak Egy átoksúly alatt. • • • Még jőni kell, még jőni fog Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán. • • • Vagy jőni fog, ha jőni kell, A nagyszerű halál, Hol a temetkezés fölött Egy ország vérben áll. • • • S a sírt, hol nemzet sűlyed el, Népek veszik körűl, S az ember millióinak Szemében gyászköny űl. • • • Légy híve rendületlenűl Hazádnak, oh magyar; Ez éltetőd, s ha elbukál, Hantjával ez takar. • • • A nagy világon e kivűl Nincsen számodra hely; Áldjon vagy verjen sors keze: Itt élned, halnod kell. ~ ~ ~ ~

Jelen van

0 felhasználó
26 látogató

Látogatások

- ma: 20
- tegnap: 1140
2016.05.30. 18:00 Kristóf
Hozzászólások: 0

Május 30- Szent Jobb

Május 30- Szent Jobb

Első királyunk kézereklyéjének, a Szent Jobbnak külön ünnepnapot szentelt a magyar katolikus egyház, melyet hajdanán országszerte megültek. A Szent Jobb megtalálásának emléknapját, május 30-át már a XIII. sz. eleji hazai naptárak említik. „Csodás” megtalálásának története is tartalmaz naptári érdekességet.

Amikor Szent László királyunk 1083. augusztus 20-án Szent István fehérvári sírját kibonttatta, a tetem jobb keze a királyi pecsétgyűrűvel már nem volt a sírban. Még István halálát követően választhatták le a holttestről, és kerülhetett ereklyeként a káptalani kincstárba. Mint később kiderült, innét „mentette át” a kincstartó, Merkúr, fehérvári prépost saját bihari, családi monostorába. Merkúr ereklyegyűjtő szenvedélyéről tudott László király, ezért, amikor a kezet sem a sírban, sem a kincstárban nem találták, azonnal ráterelődött a gyanú. A király a rákövetkező évben május 30-án meglátogatta Merkúrt Berettyó menti egyházában. Az egykori kincstartó mindent bevallott, de hogy a felelősségre vonást elkerülje, legendát kerített a tolvajlás köré. Eszerint a szent ereklyét egy angyal bízta volna rá azzal, hogy – az István halálát követő zavaros időkre való tekintettel – csak alkalmas időben fedje fel, minek jutott a birtokába. László jó politikus volt, elfogadta a magyarázkodást, s ezzel a legendát is hitelesítette. A helyszínen új kőmonostort építtetett, ez a Szent Jobb monostor, amely a köréje épült mezővárosnak is nevet adott. (Szentjobb – román Sîniob lett az ereklye középkori őrző helye.)

A Szent Jobb ellopásának és megtalálásának történetét sajátos színbe vonja, hogy a tolvaj szarka papot – mit ad Isten – épp Merkúrnak hívták, s éppen az Ikrek havában (a Merkúr bolygó „otthonában”) akadtak a birtokában lévő ellopott ereklyére, mely ráadásul éppen az a testrész, melyet a csillaghit a Merkúr védnöksége alá helyezett! Nem kétlem, hogy az esemény nagyjából így zajlott le, de a háromszoros egybeesés sem lehet véletlen. Feltevésem szerint a történet első lejegyzőinek valamelyike – talán királyi parancsra –, hogy mondandójának nagyobb nyomatékot adjon, kissé módosított a tényeken. Vagy a tolvaj prépost nevét, vagy az ereklye megtalálásának időpontját igazította át. E szimbólumokra érzékeny korban a fennmaradt leírás mégsem tűnt gyanúsnak, épp ellenkezőleg, a csodás egybeesések a súlyát, hitelét gyarapították.

Államalapító és törvényalkotó szent királyunk kézereklyéje a magyar államiság jelképe lett, országos tisztelete ezen alapult. S hogy miért épp a jobbja? A jobbkezesek számbeli fölénye, e többség baljának sutasága szülte azt a képzetet, hogy a jobb kéztől származik minden jó, s a baltól minden rossz. Ez a nyelvben is tükröződik. Az angol right nemcsak „jobbot”, hanem „igazat” és „jogot” is jelent, a régi magyar nyelvben a Szent Jobb és a Szent Jog szinonim kifejezés volt.

Archívum

Hozzászólások

Ide írhatja hozzászólását...
A hozzászóláshoz jelentkezzen be!
Még nem érkezett hozzászólás