Tiszta Forrás
2019. április 26.   
Névnap: Ervin, Klétusz

Laudetur Jesus Christus!

Te öntöd a források vizét patakokba, a hegyek közt csörgedeznek.
Inni adsz a mező vadjainak, a szomjas vadszamár merít belőlük.
Az ég madarai partjaikon laknak, az ágak közt zengik énekük.
A hegyeket kamráid vizéből öntözöd, eged gyümölcsével a földet jóltartod.
Füvet nevelsz az állatoknak, és növényeket, hogy az ember jóllakhasson; hogy a földből kenyeret nyerjen. (Zsolt 104.10 – 14.)

De aki abból a vízből iszik, amelyet én adok, az nem szomjazik meg soha többé, mert a víz, amelyet én adok, örök életre szökellő vízforrás lesz benne." (Jn 4.14)

NAPI EVANGÉLIUM: 2019-04-26 ~ ~ ~ ~ Ezek után Jézus ismét megjelent a tanítványoknak a Tibériási tengernél. ~ ~ Így jelent meg: Együtt volt Simon Péter, Tamás, akit Ikernek hívnak, a galileai Kánából való Natanael, Zebedeus fiai, és még másik kettő a tanítványai közül. ~ ~ Simon Péter azt mondta nekik: ˝Megyek halászni.˝ ~ ~ Azok azt felelték: ˝Megyünk veled mi is.˝ ~ ~ Elindultak tehát, és beszálltak a hajóba, de azon az éjszakán semmit sem fogtak. ~ ~ Amikor már megvirradt, Jézus a parton állt, de a tanítványok nem tudták, hogy Jézus az. ~ ~ Jézus azt mondta nekik: ˝Fiaim, nincs valami ennivalótok?˝ ~ ~ Azt felelték: ˝Nincsen!˝ ~ ~ Ő ekkor azt mondta nekik: ˝Vessétek a hálót a hajó jobb oldalára, és találni fogtok!˝ ~ ~ Kivetették, de kihúzni már nem tudták a tömérdek hal miatt. ~ ~ Akkor az a tanítvány, akit Jézus szeretett, így szólt Péterhez: \\\\\\\"Az Úr az!\\\\\\\" Amint Simon Péter meghallotta, hogy az Úr az, magára öltötte köntösét - mert neki volt vetkőzve -, és beugrott a vízbe.~ ~ A többi tanítvány pedig tovább hajózott, mert nem voltak messze a szárazföldtől, csak mintegy kétszáz könyöknyire, és vonták magukkal a halakkal telt hálót. ~ ~ Amikor partot értek, izzó parazsat láttak s rajta halat, mellette meg kenyeret. ~ ~ Jézus azt mondta nekik: ˝Hozzatok a halakból, amelyeket most fogtatok!˝ ~ ~ Erre Simon Péter visszament, és partra vonta a hálót, amely meg volt tömve százötvenhárom nagy hallal. ~ ~ És bár ennyi volt, nem szakadozott a háló. ~ ~ Jézus azt mondta nekik: ˝Gyertek, egyetek!˝ ~ ~ A tanítványok közül senki sem merte őt megkérdezni: ˝Ki vagy te?˝ ~ ~ Tudták ugyanis, hogy az Úr az. ~ ~ Jézus odament, fogta a kenyeret, és odaadta nekik, ugyanígy a halat is. ~ ~ Ez volt a harmadik eset, hogy a halálból való feltámadása után Jézus megjelent nekik./ Jn 21,1-14/ ~ ~ ~ ~ Ezek az evangélium igéi.

Jelen van

0 felhasználó
23 látogató

Látogatások

- ma: 98
- tegnap: 293
2018.09.15. 00:00 Kristóf
Hozzászólások: 0

Szeptember 15 - Fájdalmas Szűzanya

Szeptember 15 - Fájdalmas Szűzanya

Szeptember 15. a Fájdalmas Szűzanya (Hétfájdalmú Szűz) emléknapja egyházunkban. A Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepéhez kapcsolódik, liturgikus ünneplését először a szervita rendnek engedélyezték, majd VII. Pius pápa terjesztette ki az egész egyházra.

Lukács evangéliumában olvassuk: Simeon megáldotta őket, és így szólt anyjához, Máriához: „Íme, ő sokak romlására és sokak feltámadására lesz Izraelben, jel lesz, amelynek ellene mondanak – a te lelkedet is tőr járja át –, hogy kiderüljenek sok szív titkos gondolatai.” (Lk 2, 34-35) 

 

Az egyház mindig szeretettel és tisztelettel szemlélte a Szűzanya szenvedését – köztük a legnagyobbat: a keresztfa alatt érzett fájdalmát.

1233. augusztus 15-én hét gazdag firenzei férfi elvonult a Monte Senarióra. Elhatározásuk az volt, hogy ápolják a Fájdalmas Szűzanya tiszteletét. XI. Benedek pápa 1304-ben jóváhagyta a szabályzatukat, és ezzel elismerte Mária Szolgáinak Rendjét, vagyis a szervitákat, akik a Szent Kereszt felmagasztalása utáni napon, szeptember 15-én megemlékeztek a Boldogságos Szűz szenvedéséről. Az ünnepet VII. Pius pápa terjesztette ki az egész egyházra, hálából Napóleon fogságából való szabadulásáért, és szeptember harmadik vasárnapjára helyezte.

A régi kalendárium szerint a virágvasárnap előtti pénteken is volt egy ünnepe a Fájdalmas Szűznek, melyet XIII. Benedek pápa terjesztett ki az egész egyházra 1721-ben. Szent X. Pius pápa 1913-ban visszahelyezte az ünnepet szeptember 15-ére, és megszüntette a kettős ünneplést.

A kultusz népszerűsítéséből a ferencesek is kivették a részüket, két kiemelkedő irodalmi mű is hozzájuk kapcsolódik: Szent Bonaventura zsolozsmája és Jacopone da Todi Stabat Mater című himnusza. Mindkettő belekerült a római liturgiába, és kiapadhatatlan forrásai és mintái lettek a szakrális népköltészetnek, a Mária-siralmaknak is. Első magyar nyelvű versünk, az Ómagyar Mária-siralom is ennek az áhítatnak az emléke.

A művészek ábrázolásain gyakori a szenvedő anya ábrázolása, igen gyakran ölében tartja halott Fiát (Pietà).

A magyar nyelvterületen is több templom ünnepli kiemelten védőszentjeként a kereszt alatt álló Máriát. A régi magyar szóhasználatban élt még a Fájdalmas Boldogasszony és a Hétfájdalmú Szűz megnevezés is.

 

 

Archívum

Hozzászólások

Ide írhatja hozzászólását...
A hozzászóláshoz jelentkezzen be!
Még nem érkezett hozzászólás