Október 8 - Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya és Főpátrónája (főünnep)

A magyarok szoros kötődése Máriához és az ünnep eredete Szent István királyhoz kapcsolódik, aki – Hartvik püspök által a 12. század elején lejegyzett legenda szerint – utód nélkül maradva 1038. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján, a halálos ágyán a következő szavakkal ajánlotta fel Magyarországot Szűz Máriának: [1]
|
Ég királynője, e világ jeles újjászerzője, végső könyörgéseimben a szentegyházat a püspökökkel, papokkal, az országot a néppel s az urakkal a te oltalmadra bízom; nékik utolsó istenhozzádot mondva lelkemet kezedbe ajánlom. Szűz Mária tisztelete Magyarországon azóta is folyamatos: Szent László király „Szűz Máriának választott vitézeként” a csatákban mindig Máriához fohászkodott segítségért, és Mária tiszteletére építtette a nagyváradi székesegyházat. IV. Béla a tatárjárás idején Istennek és Szűz Máriának ajánlotta fel leányát, Margitot és ő építtette fel a budai várban Nagyboldogasszony templomát, a maiMátyás-templomot.[2] Mátyás király pajzsán Szűz Mária közbenjárását kérte, aranypénzein Mária látható a kis Jézussal. Hasonló, Madonnával díszített pénzeket 1849-ig készítettek, amiket a nép „máriásnak” nevezett.[3] A 17. században a Patrona Hungariae-eszmére alapozva alakult ki Regnum Marianum (Mária Országa) fogalma, ami kifejezte, hogy Szent István felajánlásával Szűz Mária nemcsak oltalmazója, hanem mindenkori tulajdonosa is Magyarországnak. 1658-ban I. Lipót király Mária oltalma alá helyezte magát, családját és országát, majd 1687-ben a máriavölgyi kegyhelyen ajánlotta fel Magyarországot a Magyarok Nagyasszonyának,[2] amit 1693-ban, a török alóli fölszabadulásért hálából a bécsi Szent István-székesegyházban ünnepélyesen megújított.[4] 1895. október 6-án Dessewffy Sándor csanádi megyés püspök a máriaradnai kegykép előtt ünnepélyesen felajánlotta egyházmegyéjét és az egész országot a Magyarok Nagyasszonyának. 1896-ban XIII. Leó pápa a magyar millennium alkalmából Vaszary Kolos bíboros prímás esztergomi érsek kérésére engedélyezte Magyarország részére Magyarok Nagyasszonya ünnepét.[5] Az ünnepet először október második vasárnapján tartották, majd X. Piusz pápa áttette október 8-ra. A II. vatikáni zsinat után a Magyar Püspöki Kar szeptember 12-re módosította az időpontot, de 1984-től ismét október 8-án tartják.
|
|
Archívum
Hozzászólások
A hozzászóláshoz jelentkezzen be!
A nap szentje archívum
- 2019.12.15. December 15 - Advent 3. vasárnapja (Az öröm vasárnapja)
- 2019.12.14. December 14 - Keresztes Szent János
- 2019.12.13. December 13 - Szent Lúcia szűz és vértanú
- 2019.12.12. December 12- Guadalupe-i Boldogságos Szűz Mária
- 2019.12.11. December 11 - Szent I. Damazusz pápa
- 2019.12.10. December 10 - Advent 2. hetének keddje
- 2019.12.09. December 9 - Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatása (főünnep)
- 2019.12.08. December 8 - Advent 2. vasárnapja
- 2019.12.07. December 7 - Szent Ambrus püspök
- 2019.12.06. December 6 - Szent Mikós püspök (Mikulás)