Tiszta Forrás
2018. december 15.   
Névnap: Valér, Detre

Laudetur Jesus Christus!

Te öntöd a források vizét patakokba, a hegyek közt csörgedeznek.
Inni adsz a mező vadjainak, a szomjas vadszamár merít belőlük.
Az ég madarai partjaikon laknak, az ágak közt zengik énekük.
A hegyeket kamráid vizéből öntözöd, eged gyümölcsével a földet jóltartod.
Füvet nevelsz az állatoknak, és növényeket, hogy az ember jóllakhasson; hogy a földből kenyeret nyerjen. (Zsolt 104.10 – 14.)

De aki abból a vízből iszik, amelyet én adok, az nem szomjazik meg soha többé, mert a víz, amelyet én adok, örök életre szökellő vízforrás lesz benne." (Jn 4.14)

Vörösmarty Mihály: Szózat ~ ~ ~ ~ Hazádnak rendületlenűl Légy híve, oh magyar; Bölcsőd az s majdan sírod is, mely ápol s eltakar. • • • A nagy világon e kivűl Nincsen számodra hely; Áldjon vagy verjen sors keze: Itt élned, halnod kell. • • • Ez a föld, melyen annyiszor Apáid vére folyt; Ez, melyhez minden szent nevet Egy ezredév csatolt. • • • Itt küzdtenek honért a hős Árpádnak hadai; Itt törtek össze rabigát Hunyadnak karjai. • • • Szabadság! Itten hordozák Véres zászlóidat S elhulltanak legjobbjaink A hosszu harc alatt. • • • És annyi balszerencse közt, Oly sok viszály után, Megfogyva bár, de törve nem, Él nemzet e hazán. • • • S népek hazája, nagy világ! Hozzád bátran kiált: „Egy ezredévi szenvedés Kér éltet vagy halált!” • • • Az nem lehet, hogy annyi szív Hiába onta vért, S keservben annyi hű kebel Szakadt meg a honért. • • • Az nem lehet, hogy ész, erő És oly szent akarat Hiába sorvadozzanak Egy átoksúly alatt. • • • Még jőni kell, még jőni fog Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán. • • • Vagy jőni fog, ha jőni kell, A nagyszerű halál, Hol a temetkezés fölött Egy ország vérben áll. • • • S a sírt, hol nemzet sűlyed el, Népek veszik körűl, S az ember millióinak Szemében gyászköny űl. • • • Légy híve rendületlenűl Hazádnak, oh magyar; Ez éltetőd, s ha elbukál, Hantjával ez takar. • • • A nagy világon e kivűl Nincsen számodra hely; Áldjon vagy verjen sors keze: Itt élned, halnod kell. ~ ~ ~ ~

Jelen van

0 felhasználó
13 látogató

Látogatások

- ma: 38
- tegnap: 903
2017.01.23. 00:00 Kristóf
Hozzászólások: 0

Január 23- Szűz Mária eljegyzése Szent Józseffel, NEMZETI GYÁSZNAP

Január 23- Szűz Mária eljegyzése Szent Józseffel, NEMZETI GYÁSZNAP

NEMZETI GYÁSZNAP

IMÁDKOZZUNK MA A VERONAI BALESETBEN ELHUNYT DIÁKOKÉRT, SZÜLŐKÉRT, TANÁRÉRT!

AZ ÚR ADJON NEKIK ÖRÖK NYUGODALMAT ÉS BÉKESSÉGET, A CSALÁDOKNAK PEDIG ENYHET ÉS VIGASZTALÁST A GYÁSZ NEHÉZ, KÜZDELMES ÓRÁIBAN! 

 

Mária eljegyzése, menyegzője (lat. festum desponsationis B. Mariae Virginis): 1. Jézus anyjának, a →Boldogságos Szűz Máriának és nevelőatyjának, Szt Józsefnek az →eljegyzése. A Szentírás szerint az →angyali üdvözlet időpontjában Mária, a „szűz”, már jegyese volt Józsefnek (vö. Mt 1,18; Lk 1,27). Mivel Jézus korában a 12. évüket még be nem töltött leányt →kiskorúnak mondták (12 és féléves kora betöltésével lépett eladó sorba), s a közbeeső fél évben nevezték →szűznek, eljegyzésekor Mária kb. 12 és fél éves lehetett. Az apokrif iratok szerint jegyese, József kiválasztottságát Áronhoz hasonlóan a kizöldült vessző csodája bizonyította. - 2. ünnep január 23-án. A 15. sz. elején Chartres (Fro.) városában kezdték ünnepelni, majd pápai jóváhagyással (1537) a ferencesek terjesztették. Átvették a reimsi, roueni és sens-i egyhm-k. Az ünn. összefügg Szt Józsefnek a 16. sz: erősödő kultuszával. Buda fölszabadításakor (1686) a kapuc. Avianói →Márk - dárdahegyén magasra emelve Szt József (és Mária) képét - lelkesítette a döntő támadásra induló katonákat. A győzelem után fölajánlották Mo-ot Szt Józsefnek, aki ezután a Habsburg-monarchiában különösen népszerű lett. Hozzájárult ehhez, hogy I. Lipót cs. (ur. 1657-1705) fiúgyermeke, a trónörökös születése késett, a cs. Szt Józsefhez imádkozott a gyermekért, s amikor az megszületett, hálából József névre keresztelték. Lipót kérésére emelte (B.) XI. Ince p. (ur. 1676-89) a napot ünnepi rangra a Habsburg-birod-ban. A schönbrunni kastélykpna (1745) dedikációja és a bécsi Hoher Markt kútkompozíciója (1765) ~t ünnepli. - A II. Vat. Zsin. után (1969) egyes itáliai egyhm-kben, a jeruzsálemi patriarchátus ter-én és néhány szerzetben (pl. stigmatinusok, kárm-k, eudisták) ülik. - ~ →Mária hét örömének egyike. -

3. Ikgr. ~t hagyományosan a jeruzsálemi tp. előtt ábrázolják: József a főpap jelenlétében gyűrűt húz Mária ujjára, olykor a Szentlélek galambja lebeg fölöttük. Legismertebb ábrázolása Raffaello képe (Milánó, Brera, 1505). - A Mária élete képciklusokban mindig szerepel (→Mária ábrázolása). ~t ábrázolja Dorffmeister István képe a türjei prem. és Kontuly Béla modern freskója a bp-herminamezői tp-ban (1933). -

4. Mo-on. Népi jámborságunkban 'Mária menyegzője' a Szűzanya menyasszonyságának ünnepe, mely a ferencesek lelkisége nyomán bontakozott ki. Fogadalmi ünnepként először Somlóvásárhely ülte meg (1714). Kevés patrocíniuma főleg a sehönbrunni példára vezethető vissza: Somlóvár (Erdődy-kastélykpna), Harság (Haršag, 1841, Klobusiczky-család). Az Erdődy-dedikációba vsz. a helyi, somlóvásárhelyi népi hagyomány is belejátszott. ~-oltár van Máriaradna, Jászberény-Szentkút búcsújáró tp-ában, ahol a házasságra váró fiatal búcsúsok különösen is Mária és József oltalmába ajánlották kapcsolatukat. ~t a kánai menyegző vasárnapjához hasonlóan ált. jámbor közösségek, olvasóstársulat, harmadrendek ünnepelték meg, rendszerint elöljáróik hajlékában (kivétel a jászberényi ájtatosság a szentkúti tp-ban). Hagyománya leginkább a Jászságban virágzott. Nagykörű faluban a 20. sz. elején az ünneplés után imádkoztak, énekeltek, a végén kalácsot ettek, bort ittak, olykor táncra is kerekedtek. - Jászladány jámbor asszonynépe még a 20. sz. elején is valamelyik jelesebb Mária-tisztelő asszony hajlékában gyülekezett. A tisztaszobában fölékesített Mária-szobor került az asztalra, amelyet az idősebbek körülültek, a többiek a konyhát, kisházat töltötték meg, annyian voltak. Az Örvendenek az egek kezdetű ének után Mária 7 öröméről szóló ájtatosság, a ~ről írt istória olvasása, újabb Mária-ének, a →lorettói litánia és a kánai menyegző helyi változata, majd jámbor mulatság következett. A Mária-szobor mellé bor és frissen sült kalács került, amellyel minden jelenlevőt megkínáltak. Végezetül az idősebb asszonyok összefogóztak és Mária tiszt-ére táncot jártak. **

Képtalálat a következőre: „szűz mária eljegyzése”

IMÁDKOZZUNK MA A VERONAI BALESETBEN ELHUNYT DIÁKOKÉRT, SZÜLŐKÉRT, TANÁRÉRT!! AZ ÚR ADJON NEKIK ÖRÖK NYUGODALMAT ÉS BÉKESSÉGET A CSALÁDOKNAK PEDIG ENYHET ÉS VIGASZTALÁST A GYÁSZ NEHÉZ, KÜZDELMES ÓRÁIBAN!! 

Kapcsolódó kép

Archívum

Hozzászólások

Ide írhatja hozzászólását...
A hozzászóláshoz jelentkezzen be!
Még nem érkezett hozzászólás