Tiszta Forrás
2020. március 29.   
Névnap: Auguszta, Bertold

Laudetur Jesus Christus!

Te öntöd a források vizét patakokba, a hegyek közt csörgedeznek.
Inni adsz a mező vadjainak, a szomjas vadszamár merít belőlük.
Az ég madarai partjaikon laknak, az ágak közt zengik énekük.
A hegyeket kamráid vizéből öntözöd, eged gyümölcsével a földet jóltartod.
Füvet nevelsz az állatoknak, és növényeket, hogy az ember jóllakhasson; hogy a földből kenyeret nyerjen. (Zsolt 104.10 – 14.)

De aki abból a vízből iszik, amelyet én adok, az nem szomjazik meg soha többé, mert a víz, amelyet én adok, örök életre szökellő vízforrás lesz benne." (Jn 4.14)

OLVASMÁNY: 2020-03-29 ~~~~ Így szólt az Úr Ezekiel prófétához: ˝Jövendölj és így beszélj népemhez: Ezt mondja az Úr, az Isten: »Íme, kinyitom sírjaitokat és kihozlak titeket sírjaitokból, én népem, és elvezetlek Izrael földjére. Akkor majd megtudjátok, hogy én vagyok az Úr, amikor kinyitom sírjaitokat és kihozlak benneteket sírjaitokból, én népem. Belétek oltom lelkemet és életre keltek. Letelepítelek titeket földeteken, és megtudjátok, hogy én, az Úr mondtam ezt, és végbe is vittem«˝ – mondja az Úr. (Ez 37,12b-14) ~~~~ Ez az Isten igéje.

Jelen van

0 felhasználó
23 látogató

Látogatások

- ma: 104
- tegnap: 210
2017.01.23. 00:00 Kristóf
Hozzászólások: 0

Január 23- Szűz Mária eljegyzése Szent Józseffel, NEMZETI GYÁSZNAP

Január 23- Szűz Mária eljegyzése Szent Józseffel, NEMZETI GYÁSZNAP

NEMZETI GYÁSZNAP

IMÁDKOZZUNK MA A VERONAI BALESETBEN ELHUNYT DIÁKOKÉRT, SZÜLŐKÉRT, TANÁRÉRT!

AZ ÚR ADJON NEKIK ÖRÖK NYUGODALMAT ÉS BÉKESSÉGET, A CSALÁDOKNAK PEDIG ENYHET ÉS VIGASZTALÁST A GYÁSZ NEHÉZ, KÜZDELMES ÓRÁIBAN! 

 

Mária eljegyzése, menyegzője (lat. festum desponsationis B. Mariae Virginis): 1. Jézus anyjának, a →Boldogságos Szűz Máriának és nevelőatyjának, Szt Józsefnek az →eljegyzése. A Szentírás szerint az →angyali üdvözlet időpontjában Mária, a „szűz”, már jegyese volt Józsefnek (vö. Mt 1,18; Lk 1,27). Mivel Jézus korában a 12. évüket még be nem töltött leányt →kiskorúnak mondták (12 és féléves kora betöltésével lépett eladó sorba), s a közbeeső fél évben nevezték →szűznek, eljegyzésekor Mária kb. 12 és fél éves lehetett. Az apokrif iratok szerint jegyese, József kiválasztottságát Áronhoz hasonlóan a kizöldült vessző csodája bizonyította. - 2. ünnep január 23-án. A 15. sz. elején Chartres (Fro.) városában kezdték ünnepelni, majd pápai jóváhagyással (1537) a ferencesek terjesztették. Átvették a reimsi, roueni és sens-i egyhm-k. Az ünn. összefügg Szt Józsefnek a 16. sz: erősödő kultuszával. Buda fölszabadításakor (1686) a kapuc. Avianói →Márk - dárdahegyén magasra emelve Szt József (és Mária) képét - lelkesítette a döntő támadásra induló katonákat. A győzelem után fölajánlották Mo-ot Szt Józsefnek, aki ezután a Habsburg-monarchiában különösen népszerű lett. Hozzájárult ehhez, hogy I. Lipót cs. (ur. 1657-1705) fiúgyermeke, a trónörökös születése késett, a cs. Szt Józsefhez imádkozott a gyermekért, s amikor az megszületett, hálából József névre keresztelték. Lipót kérésére emelte (B.) XI. Ince p. (ur. 1676-89) a napot ünnepi rangra a Habsburg-birod-ban. A schönbrunni kastélykpna (1745) dedikációja és a bécsi Hoher Markt kútkompozíciója (1765) ~t ünnepli. - A II. Vat. Zsin. után (1969) egyes itáliai egyhm-kben, a jeruzsálemi patriarchátus ter-én és néhány szerzetben (pl. stigmatinusok, kárm-k, eudisták) ülik. - ~ →Mária hét örömének egyike. -

3. Ikgr. ~t hagyományosan a jeruzsálemi tp. előtt ábrázolják: József a főpap jelenlétében gyűrűt húz Mária ujjára, olykor a Szentlélek galambja lebeg fölöttük. Legismertebb ábrázolása Raffaello képe (Milánó, Brera, 1505). - A Mária élete képciklusokban mindig szerepel (→Mária ábrázolása). ~t ábrázolja Dorffmeister István képe a türjei prem. és Kontuly Béla modern freskója a bp-herminamezői tp-ban (1933). -

4. Mo-on. Népi jámborságunkban 'Mária menyegzője' a Szűzanya menyasszonyságának ünnepe, mely a ferencesek lelkisége nyomán bontakozott ki. Fogadalmi ünnepként először Somlóvásárhely ülte meg (1714). Kevés patrocíniuma főleg a sehönbrunni példára vezethető vissza: Somlóvár (Erdődy-kastélykpna), Harság (Haršag, 1841, Klobusiczky-család). Az Erdődy-dedikációba vsz. a helyi, somlóvásárhelyi népi hagyomány is belejátszott. ~-oltár van Máriaradna, Jászberény-Szentkút búcsújáró tp-ában, ahol a házasságra váró fiatal búcsúsok különösen is Mária és József oltalmába ajánlották kapcsolatukat. ~t a kánai menyegző vasárnapjához hasonlóan ált. jámbor közösségek, olvasóstársulat, harmadrendek ünnepelték meg, rendszerint elöljáróik hajlékában (kivétel a jászberényi ájtatosság a szentkúti tp-ban). Hagyománya leginkább a Jászságban virágzott. Nagykörű faluban a 20. sz. elején az ünneplés után imádkoztak, énekeltek, a végén kalácsot ettek, bort ittak, olykor táncra is kerekedtek. - Jászladány jámbor asszonynépe még a 20. sz. elején is valamelyik jelesebb Mária-tisztelő asszony hajlékában gyülekezett. A tisztaszobában fölékesített Mária-szobor került az asztalra, amelyet az idősebbek körülültek, a többiek a konyhát, kisházat töltötték meg, annyian voltak. Az Örvendenek az egek kezdetű ének után Mária 7 öröméről szóló ájtatosság, a ~ről írt istória olvasása, újabb Mária-ének, a →lorettói litánia és a kánai menyegző helyi változata, majd jámbor mulatság következett. A Mária-szobor mellé bor és frissen sült kalács került, amellyel minden jelenlevőt megkínáltak. Végezetül az idősebb asszonyok összefogóztak és Mária tiszt-ére táncot jártak. **

Képtalálat a következőre: „szűz mária eljegyzése”

IMÁDKOZZUNK MA A VERONAI BALESETBEN ELHUNYT DIÁKOKÉRT, SZÜLŐKÉRT, TANÁRÉRT!! AZ ÚR ADJON NEKIK ÖRÖK NYUGODALMAT ÉS BÉKESSÉGET A CSALÁDOKNAK PEDIG ENYHET ÉS VIGASZTALÁST A GYÁSZ NEHÉZ, KÜZDELMES ÓRÁIBAN!! 

Kapcsolódó kép

Archívum

Hozzászólások

Ide írhatja hozzászólását...
A hozzászóláshoz jelentkezzen be!
Még nem érkezett hozzászólás