Tiszta Forrás
2020. július 14.   
Névnap: Örs, Stella

Laudetur Jesus Christus!

Te öntöd a források vizét patakokba, a hegyek közt csörgedeznek.
Inni adsz a mező vadjainak, a szomjas vadszamár merít belőlük.
Az ég madarai partjaikon laknak, az ágak közt zengik énekük.
A hegyeket kamráid vizéből öntözöd, eged gyümölcsével a földet jóltartod.
Füvet nevelsz az állatoknak, és növényeket, hogy az ember jóllakhasson; hogy a földből kenyeret nyerjen. (Zsolt 104.10 – 14.)

De aki abból a vízből iszik, amelyet én adok, az nem szomjazik meg soha többé, mert a víz, amelyet én adok, örök életre szökellő vízforrás lesz benne." (Jn 4.14)

Angelus Domini nuntiavit Mariae. ~ ~ Et concepit de Spiritu Sancto. ~ ~ ~ AVE MARIA, GRATIA PLENA. ~ DOMINUS TECUM, ~ BENEDICTA TU IN MULIERIBUS, ~ ET BENEDICTUS FRUCTUS VENTRIS TUI: IESUS. ~ SANCTA MARIA, MATER DEI, ~ ORA PRO NOBIS PECCATORIBUS, ~ NUNC ET IN HORA MORTIS NOSTRAE. ~ AMEN. ~ ~ ~ Ecce Ancilla Domini. ~ ~ Fiat mihi secundum verbum tuum. ~ ~ ~ AVE MARIA… ~ ~ ~ Et Verbum caro factum est. ~ ~ Et habitavit in nobis. ~ ~ ~ AVE MARIA… ~ ~ ~ Ora pro nobis Sancta Dei Genitrix. ~ ~ Ut digni efficiamur promissionibus Christi. Oremus. Gratiam tuam, quesumus, Domine, mentibus nostris infunde, út qui angelo nuntiante Christi Filii tui incarnationem cognovimus, per passionem eius et crucem ad resurrectionis gloriam perducamur. Per eumdem Christum Dominum nostrum. ~ ~ Amen. ~ ~ ~ ~ I I I ~ ~ ~ ~ ÚRANGYALA ~ ~ ~ ~ Az Úr angyala köszönté a Boldogságos Szűz Máriát. ~ ~ És ő méhébe fogadá Szentlélektől szent Fiát. ~ ~ ~ ÜDVÖZLÉGY, MÁRIA, MALASZTTAL TELJES. ~ AZ ÚR VAN TEVELED; ~ ÁLDOTT VAGY TE AZ ASSZONYOK KÖZÖTT, ~ ÉS ÁLDOTT A TE MÉHEDNEK GYÜMÖLCSE: JÉZUS. ~ ASSZONYUNK, SZŰZ MÁRIA, ISTENNEK SZENT ANYJA! ~ IMÁDKOZZÁL ÉRETTÜNK, BŰNÖSÖKÉRT, ~ MOST ÉS HALÁLUNK ÓRÁJÁN. ~ ÁMEN. ~ ~ ~ Íme az Úrnak szolgáló leánya. ~ ~ Legyen nékem a te igéd szerint. ~ ~ ~ ÜDVÖZLÉGY, MÁRIA… ~ ~ ~ És az Ige testté lőn. ~ ~ És miköztünk lakozék. ~ ~ ~ ÜDVÖZLÉGY, MÁRIA… ~ ~ ~ Imádkozzál érettünk Istennek Szent Anyja. ~ ~ Hogy méltóak lehessünk Krisztus ígéreteire. Könyörögjünk. Kérünk téged, Úristen, öntsd lelkünkbe szent malasztodat, hogy akik az angyali üzenet által szent Fiadnak, Jézus Krisztusnak megtestesülését megismertük, az ő kínszenvedése és keresztje által a feltámadás dicsőségébe vitessünk. Ugyanazon a mi Urunk Jézus Krisztus által. ~ ~ Ámen.

Jelen van

0 felhasználó
19 látogató

Látogatások

- ma: 103
- tegnap: 233
2019.03.24. 00:00 Kristóf
Hozzászólások: 0

Március 24 - Nagyböjt 3. vasárnapja, Svéd Szent Katalin

Istenünk, minden irgalom és jóság forrása, te a böjt, az imádság és az irgalmas szeretet gyakorlása által gyógyulást adsz bűneinkre. Nézd jóságosan őszinte bűnbánatunkat, és amikor vétkeinket beismerve meghajlunk előtted, emelj föl minket szüntelen irgalmaddal. 

A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.

Képtalálat a következőre: „jézus szenvedő arca”
 
 
 

SVÉD SZENT KATALIN


Március 24.

Mons. Koller Gyula atya

Katalin, svéd nevén Karin, 1331 körül Svédországban született. Negyedik volt a nyolc gyermekből, akiket Brigitta szült férjének, Ulf Gudmarssonnak, aki ércbányák tulajdonosa és a svéd király tanácsadója volt. Katalint kolostorban neveltették; csak tizennégy évesen tért haza, és ekkor akarata ellenére férjhez adták. Rövid házasságuk alatt Katalin, férje hozzájárulásával, azt a szigorú vezeklő életet élte, amit a zárdában kezdett.

Amikor Katalin apja meghalt, Brigitta asszony gyermekei jövőjéről gondoskodva visszavonult egy remetelakba. Ott a látomásaiban megbízatást kapott arra, hogy menjen Rómába apostolkodni. Ekkor Brigitta családi birtokát, Vadstenát kolosorrá alakította és elutazott az Örök Városba.

A pápák akkor már negyven éve Avignonban székeltek, ezért Rómában szétesett a rend, pogány zabolátlanság és habzsoló mohóság „virult”. Brigittának szüksége volt segítőtársra, ezért megparancsolta lányának, hogy utazzék hozzá. Katalin örömmel teljesítette anyja óhaját, s amikor férje meghalt (1351) végképpen anyja hivatásához láncolódott. Több mint húsz évig tartott az együttlét. Az egyházi élet rettenetes elhanyagoltsága nem vette el a kedvüket az apostolkodástól, sőt buzgóságuk egyre inkább fellángolt. Sokat vezekeltek s imádkoztak, és szinte a kimerülésig dolgoztak, hogy az „Egyház roncsait” helyreállítsák. Zarándokházat rendeztek be, amelyben a zarándok jó szállást és gyóntatóatyát talált. Bejárták a nyomornegyedeket, összeszedték az öregeket, a betegeket és az árva gyermekeket, és gondoskodtak róluk. A munkát Katalin irányította, míg anyja, Brigitta bíborosok és püspökök ajtaján zörgetett, és szenvedélyes levelekben ostromolt pápákat és királyokat, hogy könyörüljenek az Egyház „pusztulása fölött”.

Brigitta 1372-ben nagybetegen látni akarta Jeruzsálemet, és lányával együtt zarándokútra ment. Katalin anyját haldoklóként hozta vissza, aki őt tette lelki örökösévé. A lány most már önállóan rendelkezett. 1373-ban anyja földi maradványaival és V. Orbán pápa bullájával visszatért hazájába. A pápai levél engedélyezte, hogy a Brigitta alapította vadstenai kolostorban élő nők fogadalmat tehessenek és az alapítónő regulája szerint éljenek. Katalin oda temettette édesanyját és maga is a kolostorba lépett, hogy anyja sírja mellett békében éljen Isten és ember szolgálatában.

Nyugalma azonban csak rövid ideig tartott, mert 1375-ben Rómába kellet mennie, hogy a svéd királyi ház megbízásából előkészítse anyja szentté avatását. Rómában a pestisbetegek ágyánál találkozott Siénai Szent Katalinnal, aki bátorságával és izzó Krisztus-szeretetével megmozgatott minden Egyházért aggódót. Katalinunk benne ismét megtalálta a nagyobb társat, akinek kíséretében feláldozta önmagát: szolgálta Istent és a rászorulók sokaságát. A két szent nő sok imával és áldozatos szeretettel próbálta a városban megszüntetni a pogány erkölcsöket. Egyúttal folytatták a küzdelmet, amelyért Brigitta haláláig harcolt, hogy az Avignonban székelő pápa visszatérjen Rómába. Végre törekvésük 1377-ben sikert hozott:
XI. Gergely pápa elhatározta, hogy „hazatér” Rómába. Katalin örömkönnyek közt hálálkodott és szerényen a saját érdemének is tekintette.

Amikor Rómában anyjának, Brigittának szentté avatása elhúzódott, Katalin már betegen visszatért Vadstenába, svéd apácái, a brigitták közé. Nemsokára, 1381. március 24-én meghalt, és édesanyja mellé temették. Katalinthalála óta szentként tisztelték, ezért 1484-ben VIII. Ince pápa megengedte, hogy szent anyja mellett a Brigitta-rend második szent alapítónőjének tekintsék.

*

Svéd Szent Katalin sorsa és rendeltetése az volt, hogy második helyen álljon egy nagyobb mellett. Először édesanyja Szent Brigitta, aztán pedig Sienaí Szent Katalin volt az a nagyobb. Engedelmesen szolgált mellettük. Fölfigyelhetünk arra, hogy Katalin nemcsak engedelmeskedett, hanem együttgondolkodó szeretettel, alázatos társként is viselkedett. Megfontolandó üzenet ez napjaink emberének, aki nem szeret „beosztott” lenni, s ha parancsra tesz valamit, akkor is annak látszatát kelti, mintha „ő találta volna ki”. Váltig mondjuk: engedelmesek vagyunk, megtartjuk az Isten és a közösség parancsait, - de közben zsörtölődünk, és félvállról vesszük kötelességeinket. Pedig keresztényként imánkat és munkánkat egyaránt szeretettel és becsületesen kellene végezni. Másik fontos üzenet Szentünk szerénysége. Nem akart feltűnni sem anyja, sem a másik Katalin mellett. Háttérben maradva nekik engedte át a fontos tárgyalásokat és intézkedéseket. A szerény nem a másik hátán akar felemelkedni, hanem kezét-szívét nyújtja a másiknak, hogy együtt cselekedjenek. Sajnos bennünk a hivalkodás, a feltűnni vágyás és a kivagyiskodás gyakran túlzott méreteket ölt. Pedig az igaz embernek – a közmondás értelmében – úgy kell viselkednie, mint az ibolyának: az „illata” árulkodjék arról, hogy Isten s ember előtt értékes dolgot művel. Ehhez kérjük Szent Katalin közbenjárását!

*

„A meggyalázott, bűnökben élő Rómában naponta órákon át elmélkedtünk Krisztus szenvedéséről, míg csak látható nem lett számunkra a szenvedő Úr, és gyalázatában fel nem ismertük a mindenkori Egyházat, Krisztus misztikus testét, amelynek roncsolt tagjait kell helyreállítanunk.” (Svéd Szent Katalin)

 

Archívum

Hozzászólások

Ide írhatja hozzászólását...
A hozzászóláshoz jelentkezzen be!
Még nem érkezett hozzászólás