Laudetur Jesus Christus!

Te öntöd a források vizét patakokba, a hegyek közt csörgedeznek.
Inni adsz a mező vadjainak, a szomjas vadszamár merít belőlük.
Az ég madarai partjaikon laknak, az ágak közt zengik énekük.
A hegyeket kamráid vizéből öntözöd, eged gyümölcsével a földet jóltartod.
Füvet nevelsz az állatoknak, és növényeket, hogy az ember jóllakhasson; hogy a földből kenyeret nyerjen. (Zsolt 104.10 – 14.)

De aki abból a vízből iszik, amelyet én adok, az nem szomjazik meg soha többé, mert a víz, amelyet én adok, örök életre szökellő vízforrás lesz benne." (Jn 4.14)

2019.06.01. 00:00 Kristóf

Hozzászólások: 0

Június 1 - Szent Jusztinusz vértanú

Jusztinusz a II. század elején, 100 körül született a szamariai Szichemben, a mai Nablusban. Szülei görög származású pogányok voltak. A művelt Jusztinusz a pogány bölcseleti iskolákban hiába kereste az igazságot; a kereszténységben találta meg – szavaival élve – „az egyedül megbízható és igaz filozófiát”.

Megtérése után fáradhatatlanul tanított és írt a vallás védelmében. Két Apológiája és a Dialógus a zsidó Trifonnal című párbeszéde maradt csak fenn. Tőle maradt az utókorra annak leírása, hogyan ünnepelték még 165 táján Rómában a vasárnapi misét. Rómában iskolát nyitott, és nyilvános vitákat tartott.

Marcus Aurelius idején hat társával együtt elfogták és Rómába hurcolták Rusztikusz prefektus elé. Midőn a törvényszék elé állították őket, Rusztikusz prefektus arra szólította Jusztinuszt, hogy tegyen hitet az istenekre, és kövesse a császári parancsokat. „Bíróság elé állítani és elfogatni senkit sem lehet azért, mert engedelmeskedünk Üdvözítőnk, Jézus Krisztus parancsainak” – hangzott el a Jusztinusz felelete. A prefektus kérdésére, hogy milyen tanokat vall, Jusztinusz így felelt: „iparkodtam megismerni mindenféle tant, de csak a keresztények igaz tanításához csatlakoztam: ennek igazságait csupán azok nem fogadják el, akik tévedésekben botorkálnak.”

Képtalálat a következőre: „szent jusztinusz”