Tiszta Forrás
2018. december 11.   
Névnap: Árpád, Árpádina

Laudetur Jesus Christus!

Te öntöd a források vizét patakokba, a hegyek közt csörgedeznek.
Inni adsz a mező vadjainak, a szomjas vadszamár merít belőlük.
Az ég madarai partjaikon laknak, az ágak közt zengik énekük.
A hegyeket kamráid vizéből öntözöd, eged gyümölcsével a földet jóltartod.
Füvet nevelsz az állatoknak, és növényeket, hogy az ember jóllakhasson; hogy a földből kenyeret nyerjen. (Zsolt 104.10 – 14.)

De aki abból a vízből iszik, amelyet én adok, az nem szomjazik meg soha többé, mert a víz, amelyet én adok, örök életre szökellő vízforrás lesz benne." (Jn 4.14)

Jelen van

0 felhasználó
14 látogató

Látogatások

- ma: 128
- tegnap: 881
2017.06.08. 00:00 Kriszta
Hozzászólások: 0

Àrpáházi (prágai ) Szent Ágnes

 Àrpáházi (prágai ) Szent Ágnes

„Jézus a dicsőség kisugárzása, az örök világosság tündöklése és szeplőtelen tükör. Ebbe a tükörbe tekints mindennap, ó királynő és Jézus Krisztus jegyese; s benne szemléld folyton az arcodat. Kívül és belül így ékesítsd magadat az összes erények virágaival, s öltsd magadra azokat a ragyogó ruhá- kat, melyek a legfőbb Király leányához és szűzi jegyeséhez illenek” – írta Assisi Szent Klára Prágai Szent Ágnesnek.

 

Szentünk nőágon az Árpád-ház leszármazottja. Apja II. Ottokár cseh király, anyja, Konstancia II. András király nővére és III. Béla lánya, Árpád-házi Szent Erzsébet pedig az unokanővére volt. Az 1205-ben született Ágnes egészen kicsi gyermekkorában, háromévesen – nővérével, Annával együtt – elkerült a lengyelországi trebnici ciszterci kolostorba. Így Ágnes leendő férje édesanyjának, Szent Hedvignek, Szakállas Henrik sziléziai herceg feleségének nevelő gondja alá került, aki nagy hatással volt rá. A két nővért ugyanis a hercegi pár egy-egy fiával jegyezték el. Anna házassága ké- sőbb megvalósult, Ágnes jövendőbelije, Konrád azonban meghalt egy vadászbalesetben. A trebnici ciszterci nővérek között töltött három évet követően Ágnes visszatért cseh földre, és egy ideig az akkoriban már híres doksonyi premontrei kolostorban élt.

A két, kolostorban eltöltött időszak meghatározta Ágnes egész későbbi életét. Ez időben kapta meg egyházi műveltsé- gének alapjait, elmélyült a hite és megerősödött hajlama a szemlélődő, imádságos életmódra. Apja később is több alkalommal férjhez akarta adni, többek között II. Frigyes császárhoz is, de Ágnes teljesen Jézusnak akarta szentelni életét. E vágyát azonban csak apja halála után valósíthatta meg. Assisi Szent Ferenc tanait ekkor más jól ismerte, sőt levelezésben állt Szent Klárával, akitől négy, szeretettől sugárzó levele maradt ránk, melyeket Ágneshez intézett. A két szent aszketikus életének példája teljesen magával ragadta Ágnest.

1230-ban végre szabadon dönthetett, és nemcsak Szent Klárának, hanem unokanővérének, Szent Erzsébetnek példá- ját is követve királynői öltözetét durva darócra cserélte, elhagyta a királyi palotát és Prága külvárosában, egy szegé- nyes házban telepedett le. A pápától egyházi engedélyt kért, hogy kolostort és ispotályt* alapíthasson Prágában. 1232- ben bátyjával, I. Vencellel közösen két ferences kolostort alapított: egyet a női, egyet pedig a férfi szerzetesek számára.

Az ezzel egy időben alapított ispotály egyedülálló kezdemé- nyezés volt nem csak Prágában, hanem egész Csehországban is. Ágnes kolostora olyan vonzóerőt jelentett, hogy II. Ottokár legidősebb lánya, valamint előkelő nemesi családokból 12 leány is felvételét kérte. 1234-ben Ágnes a nővérek élére került. A kolostor körül csakhamar kórházak, árvaházak, menhelyek, lepratelepek egész koszorúja létesült. Ágnes maga három kis templomot építtetett. A szeretetszolgálatban is buzgón tevékenykedett. Hamarosan újabb kolostorokat kellett alapítania.

Mivel a prágai éghajlat zordabb volt az itáliainál, szentünk a pápához fordult a böjt és a klarissza rendi ruházat szigorú előírásainak enyhítéséért, és miután sikerült kieszkö- zölnie a regulaenyhítést, az ispotályban szolgáló testvérek összefogására lovagrend alapítását is kérte. Az erre vonatkozó, 1237-ben kiállított pápai bulla értemében alakult meg a Piros Csillagos Keresztesek Lovagrendje, az egyetlen cseh alapítású, kimondottan betegápolással foglalkozó lovagrend.

Mindezen közben Ágnes nem szakította meg kapcsolatát a királyi udvarral sem, és több ízben betöltötte a békéltető szerepét, amikor az uralkodóházban főként hatalmi harcokból származó ellentétek támadtak. Meg kellett élnie a Přemysl-ház kihalását és Csehország első hanyatlását, miután 1278-ban Habsburg Rudolf legyőzte II. Přemysl Ottokár cseh királyt a morvamezei csatában.

A szentéletű királylány 1282-ben halt meg az általa alapí- tott kolostorban, és ott is temették el. Sírja egyfajta zarándokhellyé vált. Földi maradványai a huszitizmus zűrzavaros idő- szakában eltűntek, ami hátráltatta szentté avatását. Számos igyekezet után IX. Piusz pápa 1874-ben avatta boldoggá, s csak 1989. november 12-én avatta szentté II. János Pál pápa.

Istenünk, te Szent Ágnes szüzet a királyi pompa megvetése és a kereszt alázatos követése által a tökéletesség szűk ösvé- nyére vezetted; add meg nekünk, hogy őt utánozva a mulandókat megvessük, és mindig az égieket keressük. A mi Urunk Jézus Krisztus által. Ámen.

 

 

Forrás:  

Összeállította: Riskó Marianna

Archívum

Hozzászólások

Ide írhatja hozzászólását...
A hozzászóláshoz jelentkezzen be!
Még nem érkezett hozzászólás