Szent Hedvig ereklye

Szent Hedvig ereklyéje került a diósgyőri vár kápolnájába

2015. július 19. vasárnap 18:55

Palánki Ferenc egri segédpüspök július 18-án szentmise keretében helyezte el Szent Hedvig ereklyéjét a Diósgyőri vár kápolnájában. Az ereklye Krakkóból érkezett és a mai naptól a magyar királylány és lengyel királynő tiszteletére fölszentelt kápolnában várja a zarándokokat - tájékoztat a Minap.hu.

Nagy Lajos király legkisebb lányának emléknapját a katolikus egyház július 18-án tartja, szombaton a várban búcsúi szentmisével emlékeztek meg a lengyel és litván nép által nagy becsben tartott szentéletű magyar királylányról.

A szertartás helyszíne a vár Lovagterme volt, ezt követően helyezték el Szent Hedvig csontereklyéjét a kápolna oltárában található ereklyetartóban.

Palánki Ferenc püspök homíliájában elmondta, hogy az ereklye Stanislaw Dziwisz krakkói érsek, bíboros jóvoltából érkezett Diósgyőrbe. A püspök atya szentbeszédében kiemelte, hogy Szent Hedvig rövid, de példaértékű életével arra buzdít, hogy keressük Isten akaratát életünkben és gyakoroljuk a felebaráti szeretetet embertársaik iránt. Kiemelte, hogy Hedvig elhagyta hazáját, hogy új hazát találjon a lengyelek és litvánok között, és azt a két népet is „hazavezesse” Isten országába. Hedvig most visszatért, hogy bennünket is az üdvösségre hívjon.

Az egri segédpüspök reményét fejezte ki, hogy Szent Hedviget az ereklyének köszönhetően Magyarországon is jobban megismerik majd, hiszen Lengyelországban egy nagyon közkedvelt szentnek számít, amit hazánk adott a népnek.

Hedvig 1374 körül született Magyarországon Nagy Lajos magyar és lengyel király, valamint Erzsébet boszniai hercegnő harmadik gyermekeként.

Lipót ausztriai herceg fia, Vilmos hitvesének szánták. A házassági ígéret szertartását a négyéves Hedvig és a nyolcéves Vilmos között Demeter bíboros, esztergomi érsek végezte. Nagy Lajos Vilmossal együtt a magyar trónra szánta Hedviget, de a király halála után az özvegy Erzsébet királyné és a nemesek az idősebb leányt, Máriát ültették a magyar trónra, Hedviget pedig a lengyel trónra rendelték.

A királylány 1384 őszén érkezett Krakkóba, és október 15-én, védőszentjének, Sziléziai Szent Hedvignek ünnepén koronázta meg a gnieznói érsek. A lengyelek, akik Hedviget királynőjükké választották, Vilmost nem akarták a trónon látni, ezért amikor Jagelló (litvánul Jogaila) litván fejedelem követeket küldött, hogy megkérje Hedvig kezét, szívesen fogadták, főként, mert ígéretet tett arra, hogy vele együtt az egész litván nép megkeresztelkedik és egyesül Lengyelországgal.

Hedvig, bár teste-lelke tiltakozott ellene, beleegyezett a nála 28 évvel idősebb pogány litván fejedelemmel kötendő házasságba, mert Isten akaratát látta benne. Ulászló 1386 februárjában testvéreivel és kíséretével együtt megkeresztelkedett Krakkóban. Hedvig a Wawel katedrálisában nyilvánosan visszavonta a gyermekkorában tett házassági ígéretét, majd február 18-án Jagelló Ulászló felesége lett. Március 4-én Ulászlót lengyel királlyá koronázták II. Ulászló néven.

A királynő tevékenyen részt vett az állam életében. Elérte azt, amit sem törvény, sem fegyver nem tudott elérni: a pogány Litván Fejedelemséget a kereszthez vezette. Mint Litvánia Istentől vezetett apostola gondoskodott az újonnan kereszténnyé vált népről: 1397-ben kollégiumot alapított litván teológusok számára Prágában. Az elszakadt Ruténia megtérítéséért is sokat fáradt, fölismerte, hogy csak akkor nyerheti meg őket az egyháznak, ha meghagyják nyelvüket és gazdag szertartásaikat. Ezért a szláv bencéseket kérte, nyissanak Krakkóban novíciátust. Rómában elérte, hogy a pápa, IX. Bonifác engedélyezze a krakkói egyetemen a teológiai fakultás megnyitását.

Szentség hírében halt meg 1399-ben. A Wawel-katedrálisban temették el. Wojciech Jastrzembiec gnieznói érsek már 1426-ban létrehozta az első bizottságot, melynek feladata Hedvig életszentségének kivizsgálása volt. Kiadtak egy okiratot, amely megerősítette nyilvános kultuszát. A boldoggá avatási eljárás feltételezhetően akkor szakadt félbe, amikor Jagelló Kázmér 1454-ben feleségül vette Habsburg Albrecht leányát, Erzsébetet, akinek nagyatyja Vilmos herceg testvére volt.

A boldoggá avatási eljárás több évszázadig tartó megszakadása ellenére a nép szívében elevenen élt Hedvig (Jadwiga) tisztelete és emlékezete. A lengyel püspöki kar 1933. szeptember 29-én Częstochowában tartott ülésén egyhangúlag elhatározta, hogy ismét kéri Hedvig boldoggá avatását. Az eljárást 1950-ben fölújították.

II. János Pál pápa még mint krakkói érsek 1974-ben megerősítette Hedvig tiszteletének jogosságát, 1979-ben már pápaként kötelező megemlékezést rendelt el a krakkói egyházmegye számára. Végül 1997. június 8-án szentté avatta a királynőt Krakkóban.

A kápolnát a diósgyőri vár felújítását követően 2014. augusztus 20-án Palánki Ferenc püspök szentelte fel a diósgyőri várban Szent Hedvig lengyel királyné tiszteletére.