2015.12.09. 09:40 JóB

Hozzászólások: 0

Kányádi Sándor - A farkas és a bárány

1929. május 10-én (anyakönyv szerint 11-én) született Nagygalambfalván, Romániában (Hargita megye), székely földműves családban. Édesapja Kányádi Miklós gazdálkodó. Édesanyját, László Juliannát korán elveszíti (1940 karácsonyán halt meg). Az elemi iskola öt osztályát szülőfalujában végzi. Utána Székelyudvarhelyen tanul: 1941 és 1944 között a református kollégiumban, majd 1944–45-ben a Római Katolikus Főgimnáziumban, 1946–50-ben a fém- és villamosipari középiskolában.

Költőként Páskándi Géza fedezi fel, 1950-ben a bukaresti Ifjúmunkás című lapban közli első versét, majd a kolozsvári Utunkban is megjelenik. 1950 őszétől él Kolozsvárott. 1950-től fél évig a kolozsvári Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskola hallgatója, majd a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karán tanul, 1954-ben itt szerez magyar irodalom szakos tanári diplomát. 1955-ben jelenik meg első verseskötete, a Virágzik a cseresznyefa.

1951–52-ben az Irodalmi Almanach segédszerkesztője, s közben néhány hónapig az Utunk munkatársa is. 1955 és 60 között a Dolgozó Nő, majd 1960-tól nyugdíjazásáig, 1990-ig a kolozsvári Napsugár című gyermeklap szerkesztője.

A farkas és a bárány

mindennek fölfelé megy most az ára

nemcsak a nemesfémnek drágakőnek

le csupán a kisnépek s a magára

hagyott törzs tagjai értékelődnek

fura egy világ megmenthetné még a

menthetőkből csekélynél is csekélyebb

áldozattal egy-két műhold rakéta

s repülőerőd árából szegények

mint parázs ha fújják fölélemedve

önnön nyelvükkel világítanának

fura egy szerzemény az ember állat

meséket ír olvas hogy elfeledje

mihelyt adódik rá hatalma módja

a farkas mindig a bárányt okolja

Hozzászólások