Egy szál búza

Kodrán Erzsébet verse
Konok fekete földből nőttem én,
Nagy búzaföldön egy szál búza.
Magyar fajtám génjeit hordozom,
S adom tovább évezredek óta.
Egy mosoly voltam édesanyám ajkán,
Egy napsugár az apám homlokán.
Erős tartású dacra nevelt engem,
Maros menti gyönyörű hazám.
Szembe fordultam mindig a széllel,
Szembe szálltam a viharokkal,
Ha irigyeim kővel dobtak,
Én lágy kenyérrel visszadobtam.
Felemelt fejjel jártam mindig,
Erőt adott konok fekete földem,
Ha idegen zászlót dobtak utánam,
Nemzetiszínűre kicseréltem!
Ha majd eltakar fekete földem,
Egy szem búzából újra kelek,
És Veletek, Búza testvéreim,
Magyar földemen csodát teszek!
Hozzászólások
A hozzászóláshoz jelentkezzen be!
Ajánló archívum
- 2020.11.10. Online szentmise közvetítések
- 2020.10.04. Zelenka Brigitta - Párbeszéd helyett
- 2020.06.23. Zelenka Brigitta verse
- 2020.04.01. De vanitate mundi (A világ hiúságáról)
- 2020.03.26. Dekrétum és Könyörgés a COVID-19 járvány idejére
- 2020.03.21. Tavasz - Cs. István verse
- 2020.03.08. Márciusi ünnep
- 2020.01.15. Ökumenikus imahét - 2020. 01. 19-26.
- 2020.01.09. Jézussal, vagy Jézus ellen (Cs. István írása)
- 2019.12.03. Dr. Barsi Balázs atya adventi lelkigyakorlata Kecskeméten