Egy szál búza
Kodrán Erzsébet verse
Konok fekete földből nőttem én,
Nagy búzaföldön egy szál búza.
Magyar fajtám génjeit hordozom,
S adom tovább évezredek óta.
Egy mosoly voltam édesanyám ajkán,
Egy napsugár az apám homlokán.
Erős tartású dacra nevelt engem,
Maros menti gyönyörű hazám.
Szembe fordultam mindig a széllel,
Szembe szálltam a viharokkal,
Ha irigyeim kővel dobtak,
Én lágy kenyérrel visszadobtam.
Felemelt fejjel jártam mindig,
Erőt adott konok fekete földem,
Ha idegen zászlót dobtak utánam,
Nemzetiszínűre kicseréltem!
Ha majd eltakar fekete földem,
Egy szem búzából újra kelek,
És Veletek, Búza testvéreim,
Magyar földemen csodát teszek!
Hozzászólások
Ide írhatja hozzászólását...
A hozzászóláshoz jelentkezzen be!
A hozzászóláshoz jelentkezzen be!
Még nem érkezett hozzászólás
Ajánló archívum
- 2019.08.31. Domonkos Jolán verse
- 2019.03.03. Ima Magyarországért Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén
- 2019.02.22. Jótékonysági koncert a Ráday Kollégium támogatására
- 2019.01.14. Ökumenikus Imahét: 2019. január 20.-27.
- 2018.12.02. Adventi ajánló
- 2018.10.12. Pápa a vasfüggönyön túlról - Nemzetközi konferencia
- 2018.09.24. A TORINÓI LEPEL
- 2018.08.07. Zelenka Brigitta - Hűs patakra...
- 2018.06.14. Labdarúgó Vb - 2018: menetrend
- 2018.05.19. Csíksomlyói pünkösdi búcsú