Tiszta Forrás
2020. július 12.   
Névnap: Izabella, Dalma

Laudetur Jesus Christus!

Te öntöd a források vizét patakokba, a hegyek közt csörgedeznek.
Inni adsz a mező vadjainak, a szomjas vadszamár merít belőlük.
Az ég madarai partjaikon laknak, az ágak közt zengik énekük.
A hegyeket kamráid vizéből öntözöd, eged gyümölcsével a földet jóltartod.
Füvet nevelsz az állatoknak, és növényeket, hogy az ember jóllakhasson; hogy a földből kenyeret nyerjen. (Zsolt 104.10 – 14.)

De aki abból a vízből iszik, amelyet én adok, az nem szomjazik meg soha többé, mert a víz, amelyet én adok, örök életre szökellő vízforrás lesz benne." (Jn 4.14)

KEDVES TESTVÉREINK! ~ ~ ~ ~ A weboldalon működik egy virtuális imaközösség, melyet Szent Kristófról neveztünk el. Minden hónapban meghatározott célra ajánljuk fel imáinkat. ~ ~ II ~ ~ Július hónapban a következő szándékokra ajánljuk fel imádságainkat: > Imádkozunk az utazókért, a nyaralókért, az úton levőkért. > Imádkozunk a fiatal, most avatott orvosokért, és az egészségügyben dolgozó munkatársakért. > Imádkozunk minden dolgozóért, és a munka nélküli testvéreinkért. > Imádkozzunk a görögországi tűzvész áldozataiért, és az áldozatok hozzátartozóiért is! ~ ~ II ~ ~ Kérjük minden kedves olvasónkat, hogy csatlakozzon a felajánlott imádsághoz! ~ ~ Áldja meg az Isten az imádkozókat, és minden embernek adjon békességet! ~ ~ II ~ ~ Domine Deus, Rex caelestis, Deus Pater omnipotens, Domine Fili, unigenite Iesu Christe. Domine Deus, Agnus Dei, Filius Patris! ~ ~ Qui tollis peccata mundi, miserere nobis! ~ ~ Qui tollis peccata mundi, suscipe deprecationem nostram! ~ ~ ~ ~ Urunk és Istenünk, mennyei Király, mindenható Atyaisten; Urunk Jézus Krisztus, egyszülött Fiú, Urunk és Istenünk, Isten Báránya, az Atyának Fia! Te elveszed a világ bűneit, irgalmazz nekünk! Te elveszed a világ bűneit, hallgasd meg könyörgésünket! ~ ~ ~ ~

Jelen van

0 felhasználó
12 látogató

Látogatások

- ma: 116
- tegnap: 167
2019.11.23. 18:40 JóB
Hozzászólások: 0

NEGYVENÖT ÉV - István versei

NEGYVENÖT ÉV - István versei

 

 

 

 

 

 

 

 

 

NEGYVENÖT ÉV

Szívemből szakad fel
Egy égő és vak sóhaj -
Hozzád kiáltok, Istenem.
Lásd, úgy élek, mint egy nemes vakondok,
Elfeledten.

Dús, termékeny talajban mégis
Csírázó magvak, nedves humusz,
Élő gyökerek között.

- - - - - - - - - - - - - - - - -

Szíved édes vágya az enyém is,
Csodálatos elméd szép elgondolása.
Emlékszem, amint rajtam nyugodott
Szerelmes szemed.
S a világ nyugalma, mint halvány vízpára
Még rólad álmodott.

S hogy ágaskodott bensőmben a létra,
Napsütésben, de inkább:
Életadó fényben.

Később már szigorú keresztfa.

Emlékszem, a hosszúra nyúlt agóniámban
Hogy könnyezett, véresen, a Hold,
A farkas-világnak végzete.
-Mert a régi,vak vasvilágot
Mi, égiek, keresztre vittük.

- - -
Néha el-elönt a nagy szeretet, a Mégis..
-A Lélek győz az anyag fölött .
(Az átok előtt az élet,
Az alvilág előtt a Menny már tündökölt:
Az Éden.
S az ígéret szerint a halál is eltűnik örökre.)

- - -
Véres küldetés volt ez:
Amikor a méregzöld vadont
Tulajdon vérünk fedezte.

Most háború utáni csönd van
S a vigasz, lelkemnek színes ruhája,
Néhány könnyet még hullatok teérted-
Csönd van s időnként az alkonyatban pára.

De dicsőséged, Teremtő Isten, nem feledtem.

(2019, Lajosmizse)

Archívum

Hozzászólások

Ide írhatja hozzászólását...
A hozzászóláshoz jelentkezzen be!
Még nem érkezett hozzászólás