2020.01.09. 16:00 JóB

Hozzászólások: 0

Jézussal, vagy Jézus ellen (Cs. István írása)

Szent Ágoston szerint Isten városa és az ördög városa közötti ellentét a történelem végéig fennáll. Sokkal könnyebb megérteni jelen világunk működését, történéseit és harcait, ha tudunk erről az ellentétről. II. János Pál pápa is szólt arról, hogy döntenünk kell. Hogy az élet kultúráját támogatjuk, vagy a halál kultúráját, ami valójában pusztító. Áldás és átok, választanunk kell a kettő között. Ha Isten oldalán állunk teljesen, akkor áldottak vagyunk. Ugyanígy, aki a rossz oldalon áll, az átok alatt él már földi életében.

És mit mond Jézus az Újszövetségi Szentírásban? "Aki nincs velem, ellenem van; aki nem gyűjt velem, szétszór."(Mt. 12, 30)

Tehát: Jézussal vagy - Jézus ellen.

Sajnos ilyen kemény az igazság ezzel kapcsolatban, amit fentebb írtam. De amíg él az ember, addig dönthet - a megtérőket is nagy szeretettel fogadja a mi Jézus Urunk.

Ha Jézus oldalán állunk, egyből észre kell vennünk, hogy a Sátán ellenségesen kezd viselkedni velünk szemben, ezért harcolnunk is kell ellene, de a legfontosabb: ellenállni. Ha nincs bajod az ördöggel, akkor azt jelenti: nyugton hagy, mert: épp a "jó" úton vagy a szakadék felé, azaz a széles úton jársz, ami a kárhozatba vezet.

"Menjetek be a szoros kapun! Mert tágas az a kapu, és széles az az út, amely a kárhozatba visz, és sokan vannak, akik bemennek azon."(Lk 13, 23-24) Azt hiszem, félelmetesebb az, amiről Szent Pio (Pio atya) ír: vannak, akik a saját lábukon tartanak a Pokol felé. Talán elkeseredettségből, halálraszántságból?

Az ellenség "módszerei": ha valaki rendezett életkörülmények között, mondjuk jólétben él, akkor a csábítást alkalmazza, azaz: kísért (mézesmadzag). Ha valaki szegénységben esetleg nyomorban él, akkor talán a balsors összes nyilát ellődözi, ebben az esetben a védelem Krisztus meg a Szent Szűz és a mennyei Atya, akitől kérjük: "szabadíts meg a gonosztól!". De tudjuk azért azt is, hogy az ellenség minden olyan rést ismer, amelyen keresztül beszivárogtathatja befolyását az életünkbe. Ez a szomorú valóság.

Engedjük be az életünkbe Istent, fogadjuk őt be a szívünkbe, ez nagyon egyszerű! És hagyjuk, hogy azt tegyen velünk, amit akar - tudnunk kell, hogy Ő jószándékú, ezért bízzunk benne. Ha nem igazán megy a bizalom, próbálgassuk! Lehet, hogy negatív istenképünk van, ez az, ami belezavarhat esetleg ebbe. Ha pozitívan gondolkodunk, akkor ez csak segít. Ha elkeseredettek vagy csalódottak vagyunk, vagy épp harag van bennünk vagy valamilyen súlyosabb bűn, ami terhel minket - ezektől mind meg lehet szabadulni, ha odaadjuk szívünket Jézusnak, aki annyira jó, hogy valóságosan el tud bűvölni minket az ő igazi jóságával. Ha mi megbocsátunk, akkor Isten is megbocsát nekünk, ha valamilyen "mérges gyökér" van a szívünkben: ezt is el tudja venni a Jóságos Isten és meg tudja adni azt is, hogy tiszta szívűek legyünk.

Keresztények: szívünkben Jézus él, bennünk van a Lélek (a Szentlélek) és megvan a saját lelkünk, amire féltő gonddal vigyáz a szentháromságos Isten és a Menny minden lakója.

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek!

Hozzászólások