Tiszta Forrás
2023. december 10.   
Névnap: Judit, Loretta

Laudetur Jesus Christus!

Te öntöd a források vizét patakokba, a hegyek közt csörgedeznek.
Inni adsz a mező vadjainak, a szomjas vadszamár merít belőlük.
Az ég madarai partjaikon laknak, az ágak közt zengik énekük.
A hegyeket kamráid vizéből öntözöd, eged gyümölcsével a földet jóltartod.
Füvet nevelsz az állatoknak, és növényeket, hogy az ember jóllakhasson; hogy a földből kenyeret nyerjen. (Zsolt 104.10 – 14.)

De aki abból a vízből iszik, amelyet én adok, az nem szomjazik meg soha többé, mert a víz, amelyet én adok, örök életre szökellő vízforrás lesz benne." (Jn 4.14)

Jelen van

0 felhasználó
29 látogató

Látogatások

- ma: 113
- tegnap: 148
2015.07.21. 00:00 JóB
Hozzászólások: 1

Itália földjén – Trieszt, az Adria „gyöngyszeme”

Itália földjén – Trieszt, az Adria „gyöngyszeme”

Laktak itt kelták és illírek, keleti gótok és longobárdok, véres csatákat vívtak itt az őslakók a római légiókkal, és az I. század végén Szent Márk hirdette itt az evangéliumot.

 

 

Fekvésénél fogva fontos kereskedelmi útvonalak találkozási pontja. Kikötője hadászati, és kereskedelmi szempontból minden korban meghatározó szerepet játszott.

 

 

Castello Miramare

Nem véletlen, hogy állandó harcok színtere volt ez a fontos kikötőváros. Birtokolták a velenceiek, majd az osztrákok, de rövid ideig volt a spanyol királyság kezén is (a spanyolok itáliai tartózkodásának van egy alig ismert következménye – ezt majd a nápolyi részben részletesen ismertetem). Végül az Osztrák–Magyar Monarchia részévé vált (A Sándor Mátyás című regény cselekményének egy jelentős része ebben a városban játszódik).

 

Az 1800-as évek végén élte a város a fénykorát. Jelentős közlekedési beruházásokat hajtottak végre (vasútvonalak, kikötő bővítés, az úthálózat fejlesztése, stb.), sorra épültek a klasszicista stílusú paloták.

Palazzo del Governo

De a háttérből irányított politikai intrikák alapjaiban változtatták meg ezt a békés, idillinek mondható életformát Trieszt városában is. Ferenc József császár 1882-ben Triesztbe látogatott, és egy merénylő a császár közvetlen közelében bombát robbantott. A császár a merényletet csodával határos módon túlélte. Emlékezzünk csak: merénylő oltotta ki Szarajevóban a trónörökös Ferenc Ferdinánd életét, merénylő végzett a császár feleségével, Erzsébettel („Sziszi”), és titokzatos körülmények között halt meg Rudolf trónörökös is. A végzetes következmény: az I. világháború, amely Triesztre nézve is katasztrofális következményekkel járt.

A későbbi Jugoszláviát alkotó Szerb-Horvát-Szlovén Királyság igényt tartott Triesztre, ugyanakkor az olaszok is maguknak követelték a várost. Hosszas huzavona után Trieszt olasz fennhatóság alá került. A II. világháborúban a jugoszlávok foglalták el a várost, de a nagy nemzetközi nyomás miatt kompromisszumos megoldás született: a várost kettészakították!

1954. október 26-a óta – amikor is népszavazást tartottak a város hovatartozásáról – ismét Olaszországhoz tartozik (emlékezzünk csak: Sopron is így maradhatott magyar város a II. világháború után).

Kikötő - kismotor kölcsönző

A város ma már csak halvány árnyéka régi önmagának.  Az őslakosság folyamatosan csökken, a szinesbőrű bevándorlók aránya pedig egyre magasabb. A műemlékek védelmére egyre kevesebb pénz jut, a város utcáit, tereit ellepi a szemét. A műemlék épületek falain graffitik éktelenkednek.  A város közbiztonsága sem a legjobb. A külföldi turistának itt fokozottan kell vigyázni az értékeire, mert a lopásra szakosodott tolvajok hamar megszabadítják a pénztárcájától, vagy kézitáskájától.

 

Érdekes módon a Jugoszláviából kiszakadt Szlovénia sokkal jobban hasonlít a szomszédos Ausztriához, mint a valamikori osztrák város, Trieszt. A paloták még állnak, de ma már nem az építés, szépítés, igényesség a meghatározó, hanem inkább a rombolás, pusztítás, igénytelenség. Nincsenek önzetlen mecénások, akik vagyonukból a köz javára áldoznának. A bankok beköltöztek a hajdani míves palotákba, de pénzüket jól őrzött trezorokban tartják, a város egyéb épületei, közterei pedig folyamatosan rongálódnak.

 

A.D.2015.07.20.©JóB

Archívum

Hozzászólások

Ide írhatja hozzászólását...
A hozzászóláshoz jelentkezzen be!
#1    2015.07.23.   11:50:57   István
Módosítva: 2015.10.25.   08:51:05-kor JóB által