Itália földjén – Trieszt, az Adria „gyöngyszeme”

Laktak itt kelták és illírek, keleti gótok és longobárdok, véres csatákat vívtak itt az őslakók a római légiókkal, és az I. század végén Szent Márk hirdette itt az evangéliumot.
Fekvésénél fogva fontos kereskedelmi útvonalak találkozási pontja. Kikötője hadászati, és kereskedelmi szempontból minden korban meghatározó szerepet játszott.
Castello Miramare
Nem véletlen, hogy állandó harcok színtere volt ez a fontos kikötőváros. Birtokolták a velenceiek, majd az osztrákok, de rövid ideig volt a spanyol királyság kezén is (a spanyolok itáliai tartózkodásának van egy alig ismert következménye – ezt majd a nápolyi részben részletesen ismertetem). Végül az Osztrák–Magyar Monarchia részévé vált (A Sándor Mátyás című regény cselekményének egy jelentős része ebben a városban játszódik).
Az 1800-as évek végén élte a város a fénykorát. Jelentős közlekedési beruházásokat hajtottak végre (vasútvonalak, kikötő bővítés, az úthálózat fejlesztése, stb.), sorra épültek a klasszicista stílusú paloták.
Palazzo del Governo
De a háttérből irányított politikai intrikák alapjaiban változtatták meg ezt a békés, idillinek mondható életformát Trieszt városában is. Ferenc József császár 1882-ben Triesztbe látogatott, és egy merénylő a császár közvetlen közelében bombát robbantott. A császár a merényletet csodával határos módon túlélte. Emlékezzünk csak: merénylő oltotta ki Szarajevóban a trónörökös Ferenc Ferdinánd életét, merénylő végzett a császár feleségével, Erzsébettel („Sziszi”), és titokzatos körülmények között halt meg Rudolf trónörökös is. A végzetes következmény: az I. világháború, amely Triesztre nézve is katasztrofális következményekkel járt.
A későbbi Jugoszláviát alkotó Szerb-Horvát-Szlovén Királyság igényt tartott Triesztre, ugyanakkor az olaszok is maguknak követelték a várost. Hosszas huzavona után Trieszt olasz fennhatóság alá került. A II. világháborúban a jugoszlávok foglalták el a várost, de a nagy nemzetközi nyomás miatt kompromisszumos megoldás született: a várost kettészakították!
1954. október 26-a óta – amikor is népszavazást tartottak a város hovatartozásáról – ismét Olaszországhoz tartozik (emlékezzünk csak: Sopron is így maradhatott magyar város a II. világháború után).
Kikötő - kismotor kölcsönző
A város ma már csak halvány árnyéka régi önmagának. Az őslakosság folyamatosan csökken, a szinesbőrű bevándorlók aránya pedig egyre magasabb. A műemlékek védelmére egyre kevesebb pénz jut, a város utcáit, tereit ellepi a szemét. A műemlék épületek falain graffitik éktelenkednek. A város közbiztonsága sem a legjobb. A külföldi turistának itt fokozottan kell vigyázni az értékeire, mert a lopásra szakosodott tolvajok hamar megszabadítják a pénztárcájától, vagy kézitáskájától.
Érdekes módon a Jugoszláviából kiszakadt Szlovénia sokkal jobban hasonlít a szomszédos Ausztriához, mint a valamikori osztrák város, Trieszt. A paloták még állnak, de ma már nem az építés, szépítés, igényesség a meghatározó, hanem inkább a rombolás, pusztítás, igénytelenség. Nincsenek önzetlen mecénások, akik vagyonukból a köz javára áldoznának. A bankok beköltöztek a hajdani míves palotákba, de pénzüket jól őrzött trezorokban tartják, a város egyéb épületei, közterei pedig folyamatosan rongálódnak.
A.D.2015.07.20.©JóB
ArchívumHozzászólások
A hozzászóláshoz jelentkezzen be!
Hitünk alapjai archívum
- 2023.11.27. Látogatás az Etiópiai Szent Mózes-monostorban – Kocsis Fülöp érsek Szíriában (III.)
- 2023.11.24. Damaszkuszi iskolát és ifjúsági csoportokat látogatott meg – Kocsis Fülöp érsek Szíriában (II.)
- 2023.11.18. Anyagi és lelki támogatás a félelemmel teli időkben – Kocsis Fülöp érsek Szíriában (I.)
- 2022.09.11. Keresztény társadalmi felelősség a civil világban, a médiában és a közéletben
- 2021.12.06. Barsi Balázs OFM az apaságról
- 2021.09.09. Isten lakóhelye a csend – Robert Sarah bíboros szentmiséje
- 2020.12.29. Karácsony a fogságban
- 2020.09.20. Böjte Csaba Trianonról és a koronavírusról
- 2020.03.14. Mi az igazság? - XVI. Benedek pápa
- 2020.02.10. A föld sója