Tiszta Forrás
2023. szeptember 25.   
Névnap: Eufrozina, Kende

Laudetur Jesus Christus!

Te öntöd a források vizét patakokba, a hegyek közt csörgedeznek.
Inni adsz a mező vadjainak, a szomjas vadszamár merít belőlük.
Az ég madarai partjaikon laknak, az ágak közt zengik énekük.
A hegyeket kamráid vizéből öntözöd, eged gyümölcsével a földet jóltartod.
Füvet nevelsz az állatoknak, és növényeket, hogy az ember jóllakhasson; hogy a földből kenyeret nyerjen. (Zsolt 104.10 – 14.)

De aki abból a vízből iszik, amelyet én adok, az nem szomjazik meg soha többé, mert a víz, amelyet én adok, örök életre szökellő vízforrás lesz benne." (Jn 4.14)

Jelen van

0 felhasználó
16 látogató

Látogatások

- ma: 110
- tegnap: 127
2014.12.13. 00:00 __
Hozzászólások: 1

A Jézus-ima, a szív szüntelen imája 6. rész

A Jézus-ima, a szív szüntelen imája 6. rész

6. rész A chotki (ejtsd: csotki)

 

A chotki (orosz szó, ejtsd: csotki) a Jézus-ima recitálásához segítségül szolgáló imafüzér, görög megfelelője komboskhini. A chotkit általában - eltérően a katolikus rózsafüzértől - fonalból csomózzák. A csomók száma változó; lehet 33 (Jézus földi éveinek száma), de létezik 50 és 100, sőt 300 szemes is. A csomók általában nincsenek bizonyos szakaszonként egymástól elválasztva, bár a 100 csomós esetében előfordul, hogy minden 25. után egy nagyobb - esetleg fából vagy más anyagból készült - szem van. A végén szintén fonalból csomózott kereszt található, amely esetenként nagyobb bojtban végződik. Egyesek szerint a bojt arra szolgál, hogy az imádkozó a bűnbánat könnyeit vagy verítékét (a keleti szerzetesek ezt a magánimát mély meghajlásokkal illetve leborulásokkal - metanoia - kísérik) letörölje. A színe általában fekete (az alázat és bűnbánat színe). A keleti szerzetesek maguk csomózzák ezeket az imafüzéreket, miközben imádkozzák a Jézus-imát. Az imafüzéreket nem áldják meg (mint nyugaton a rózsafüzért), mivel úgy tartják, hogy azt az imádkozó maga szenteli meg a használat során. 

Az orosz ortodox irodalomban gyakran felemlegetik: Nagy Szent Antalnak egy látomásban megmutatta egy angyal, hogy a kézimunka eszközül szolgálhat a szétszórság ellen, és amikor az elme már belefárad az imába, akkor valami mechanikusan végezhető kézimunkát végezzenek a pusztai remeték, például csotki-, kosár-, kötél- papucsfonást. A fonni szó imádkozást jelent náluk, a Jézus-imát. Ha ebbe is belefáradnak, akkor leborulásokat végeznek, a lényeg: megmaradni Isten jelenlétében. Csak az a chotki az igazi, amit csendben, imádkozva fontak.

 

 
Egy másik legenda szerint egy szerzetes csomókat kötött egy kötélre, melyet arra használt, hogy a kánon szerint előírt napi imáit pontosan elvégezze. De a szegény szerzetes erőfeszítése hiábavaló volt, mert az ördög a csomókat rendszeresen kioldotta. Ekkor segítségére sietett egy szent angyal, és megtanította a szerzetest arra, hogy a csomókat egymásra tevődő kereszt formájában kösse, így az ördög ezt már nem tudta kioldani.
 
 
 
 
Nevezik a chotkit még a szerzetes kardjának, a türelem iskolájának is. Mivel imába merülve kötik, ezért áldást és védelmet jelent azok számára, akik a csuklójukon hordják és a Jézus-ima mondása közben használják, mert a csotki nem talizmán, nem fétis, hanem csak egy eszköz a spirituális élethez. Használata mindennapi kötelességeink közt nem olyan feltűnő, mintha rózsafüzér-gyűrűt viselnénk, vagy a hagyományos rózsafüzért zörgetnénk úton-útfélén. Egy idő után már csak az érintése is Istenhez emeli a szívünket.
 

 

Alább megtekinthető egy videó a chotkit alkotó csomó elkészítéséről: (Könnyebb mint amilyennek tűnik)

https://www.youtube.com/watch?v=aclb0WatLPk

Archívum

Hozzászólások

Ide írhatja hozzászólását...
A hozzászóláshoz jelentkezzen be!
#1    2014.12.15.   17:58:07   Kriszta
Fantasztikus szép munka Pela!