Tiszta Forrás
2019. december 06.   
Névnap: Miklós, Csinszka

Laudetur Jesus Christus!

Te öntöd a források vizét patakokba, a hegyek közt csörgedeznek.
Inni adsz a mező vadjainak, a szomjas vadszamár merít belőlük.
Az ég madarai partjaikon laknak, az ágak közt zengik énekük.
A hegyeket kamráid vizéből öntözöd, eged gyümölcsével a földet jóltartod.
Füvet nevelsz az állatoknak, és növényeket, hogy az ember jóllakhasson; hogy a földből kenyeret nyerjen. (Zsolt 104.10 – 14.)

De aki abból a vízből iszik, amelyet én adok, az nem szomjazik meg soha többé, mert a víz, amelyet én adok, örök életre szökellő vízforrás lesz benne." (Jn 4.14)

~~ ☼ ~~ Harmatozzatok, égi magasok! ~~ Téged vár epedve a halandók lelke. ~~ Jöjj el, édes Üdvözítőnk! ☼ Mert az emberek ott tévelygenek, hol Te égi fényed által nem vezérled őket, édes Üdvözítőnk! ☼ Áldás, dicséret és hála Néked: mert igaz világunk, s legfőbb boldogságunk Te vagy, édes Üdvözítőnk! ~~~~

Jelen van

0 felhasználó
15 látogató

Látogatások

- ma: 445
- tegnap: 1122
2018.03.17. 07:00 JóB
Hozzászólások: 0

Barsi Balázs tartott lelkinapot Egyeken

Barsi Balázs tartott lelkinapot Egyeken

 

A határ a hívő és a nem hívő között bennünk húzódik 

 

 

Idén ünnepli az egyeki plébánia a reformáció utáni újraalapításának 250., illetve a Szent József-templom felszentelésének 200. évfordulóját.

 

 

A jubileumi évhez kapcsolódva Barsi Balázs ferences szerzetes tartott nagyböjti lelkinapot a közösségnek március 13-án.

 

 A találkozást megelőzően huszonegy kérdést fogalmaztak meg a hívek, illetve a helyi a katolikus óvoda és iskola tanárait, pedagógusai, így Barsi Balázs ezek alapján építette fel három elmélkedését. Hogyan lehet Jézus a korunk emberével való érintkezés eleven közege? Mit jelent hinni? Mit jelent embernek lenni? Hogyan tudjuk a hitet közvetíteni mások felé? Barsi Balázs atya egyszerűen, közérthetően, de a lelki mélységek megmutatásával válaszolt a feltett kérdésekre. Rámutatott: csak az tud Krisztusról beszélni, aki eleven kapcsolatban van vele. A határ a hívő és a nem hívő között bennünk húzódik.

Egy plébánián, egy katolikus óvodában és iskolában fel kell fedezni azt a lelki mélységet, hogy a megkereszteltek között testvéri közösség van – fogalmazott a ferences szerzetes. Ez válasz lehet a globalizációra, de ami fontosabb, hogy ez a testvériség abból fakad, hogy ugyanaz az isteni természet áramlik bennünk. A mai világ is vágyik a szeretetre, de Isten nélkül nem tudunk szeretni.

Arra a kérdésre válaszolva, hogyan kell értelmezni a Szentírás azon mondatát: „aki hisz és megkeresztelkedik, az üdvözül; aki pedig nem hisz, elkárhozik” (Mk 16,16) Barsi Balázs bemutatta a keresztség három formáját, a víz-, vér- és a vágykeresztséget. A hitet ismerni is kell, ezért nagyon fontos a komolyan vett hitoktatás, melynek keretében nem csak játszanak a gyerekekkel, hanem átadják nekik a hit tartalmát. Csak akkor tudjuk közelebb vinni Istenhez az embereket, ha mi jobb, valódibb keresztények leszünk. A minőség hoz csak mennyiségi változást, és nem fordítva – hangsúlyozta a ferences szerzetes. Amikor a szentek szentekké váltak, akkor váltak igazán emberré. Küzdelmeink, gyónásaink által válunk igazán emberré.

Napjainkban, amikor a társadalom emberi alapjait akarják lerombolni, világosan látni kell, hogy a szabadság nem a jó és rossz közötti választás lehetőségét jelenti, hanem azt, hogy szabadon választom Istent. Ezért a természetünkké kell válnia annak a tettnek, amit húsvét éjszakáján tesz az Egyház: ellent kell mondani a bűnnek.

A kérdések között voltak pedagógiai témájúak is. Barsi Balázs atya megosztotta tapasztalatait, amit tanárként, majd novíciusmesterként szerzett, kiegészítve azokat biblikus és teológiai tudásával. A hiteles és jó pedagógus nem valahová, hanem valakihez akarja elvezetni a tanítványát. Nézzük meg, milyen volt Jézus pedagógiája: a célja az, hogy elvezessen bennünket az Atyához. Így a keresztény pedagógia célja is ez. Az én kapcsolatban van a másik emberrel és Istennel, fontos, hogy megtanuljuk elmélyíteni e kapcsolatokat. Nem kell félni a követelményektől, de inkább vonzani kell, mint elriasztani. Látni kell a diákokban a jót, amit talán még maguk sem látnak, és úgy kell vezetni, hogy se a siker, se a sikertelenség ne törje le őket. A kisebb örömöktől el kell vezetni őket a végtelen örömre. Jézus ezt tette, mint a legkiválóbb pedagógus. S ahogyan Jézus imádkozott értünk, a pedagógusoknak is imádkozniuk kell tanítványaikért.

Barsi Balázs rámutatott: csodálatos hivatása van a pedagógusnak. Mert amikor a gyermek kiszakad édesanyja biztonságot adó szeretetéből, új módon tapasztalja meg ennek a világnak tágasságát. Ebbe kell a tanárnak bevezetnie a gyermeket, úgy, hogy felnőve a lelkiismeret embere legyen. Óriási felelőssége van az óvodának, ahol az édesanya szeretetével kell szeretni a kicsiket. Nem a tulajdonságaik miatt, hanem úgy, ahogy Isten szeret minket: feltétel nélkül. Az óvoda tehát a család biztonságát kell, hogy megteremtse a gyerekek számára. Nem szabad félni attól, hogy a végső kérdésekről is szóljunk a kisgyerekek előtt, és hogy felvállaljuk katolikus identitásunkat.

A második elmélkedést követően a napközi imaórával folytatódott a lelkigyakorlat. A délutáni, harmadik előadás során személyesebb kérdésekre is választ adott az előadó: megtudhatták a résztvevők, miért Balázsnak hívják, hogyan választ nevet a szerzetes, mi a cölibátusnak, mint életformának az értelme, és szó volt napjaink aktuális kérdéséről, a migrációról is.

A nagyböjti lelkinapra Újfehértóról is érkeztek hívek Juhász Imre plébános vezetésével, valamint részt vett a programon Berkes László és Medvegy János plébános Mezőkövesdről.

Forrás: Egyeki Szent József-plébánia; Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye   Fotó: Papp Ágoston

 

Archívum

Hozzászólások

Ide írhatja hozzászólását...
A hozzászóláshoz jelentkezzen be!
Még nem érkezett hozzászólás