Tiszta Forrás
2018. december 17.   
Névnap: Lázár, Olimpia

Laudetur Jesus Christus!

Te öntöd a források vizét patakokba, a hegyek közt csörgedeznek.
Inni adsz a mező vadjainak, a szomjas vadszamár merít belőlük.
Az ég madarai partjaikon laknak, az ágak közt zengik énekük.
A hegyeket kamráid vizéből öntözöd, eged gyümölcsével a földet jóltartod.
Füvet nevelsz az állatoknak, és növényeket, hogy az ember jóllakhasson; hogy a földből kenyeret nyerjen. (Zsolt 104.10 – 14.)

De aki abból a vízből iszik, amelyet én adok, az nem szomjazik meg soha többé, mert a víz, amelyet én adok, örök életre szökellő vízforrás lesz benne." (Jn 4.14)

ANGELUS ~ ~ ♡ ♡ ♡ ~ ~ Angelus Domini nuntiavit Mariae. ~ ~ Et concepit de Spiritu Sancto. ~ ~ ~ AVE MARIA, GRATIA PLENA. ~ DOMINUS TECUM, ~ BENEDICTA TU IN MULIERIBUS, ~ ET BENEDICTUS FRUCTUS VENTRIS TUI: IESUS. ~ SANCTA MARIA, MATER DEI, ~ ORA PRO NOBIS PECCATORIBUS, ~ NUNC ET IN HORA MORTIS NOSTRAE. ~ AMEN. ~ ~ ~ Ecce Ancilla Domini. ~ ~ Fiat mihi secundum verbum tuum. ~ ~ ~ AVE MARIA… ~ ~ ~ Et Verbum caro factum est. ~ ~ Et habitavit in nobis. ~ ~ ~ AVE MARIA… ~ ~ ~ Ora pro nobis Sancta Dei Genitrix. ~ ~ Ut digni efficiamur promissionibus Christi. Oremus. Gratiam tuam, quesumus, Domine, mentibus nostris infunde, út qui angelo nuntiante Christi Filii tui incarnationem cognovimus, per passionem eius et crucem ad resurrectionis gloriam perducamur. Per eumdem Christum Dominum nostrum. ~ ~ Amen. ~ ~ ~ ~ I I I ~ ~ ~ ~ ÚRANGYALA ~ ~ ~ ~ Az Úr angyala köszönté a Boldogságos Szűz Máriát. ~ ~ És ő méhébe fogadá Szentlélektől szent Fiát. ~ ~ ~ ÜDVÖZLÉGY, MÁRIA, MALASZTTAL TELJES. ~ AZ ÚR VAN TEVELED; ~ ÁLDOTT VAGY TE AZ ASSZONYOK KÖZÖTT, ~ ÉS ÁLDOTT A TE MÉHEDNEK GYÜMÖLCSE: JÉZUS. ~ ASSZONYUNK, SZŰZ MÁRIA, ISTENNEK SZENT ANYJA! ~ IMÁDKOZZÁL ÉRETTÜNK, BŰNÖSÖKÉRT, ~ MOST ÉS HALÁLUNK ÓRÁJÁN. ~ ÁMEN. ~ ~ ~ Íme az Úrnak szolgáló leánya. ~ ~ Legyen nékem a te igéd szerint. ~ ~ ~ ÜDVÖZLÉGY, MÁRIA… ~ ~ ~ És az Ige testté lőn. ~ ~ És miköztünk lakozék. ~ ~ ~ ÜDVÖZLÉGY, MÁRIA… ~ ~ ~ Imádkozzál érettünk Istennek Szent Anyja. ~ ~ Hogy méltóak lehessünk Krisztus ígéreteire. Könyörögjünk. Kérünk téged, Úristen, öntsd lelkünkbe szent malasztodat, hogy akik az angyali üzenet által szent Fiadnak, Jézus Krisztusnak megtestesülését megismertük, az ő kínszenvedése és keresztje által a feltámadás dicsőségébe vitessünk. Ugyanazon a mi Urunk Jézus Krisztus által. ~ ~ Ámen.

Jelen van

0 felhasználó
28 látogató

Látogatások

- ma: 433
- tegnap: 960
2018.09.17. 17:50 JóB
Hozzászólások: 0

Bingeni Szent Hildegárd apátnő, egyháztanító

Bingeni Szent Hildegárd apátnő, egyháztanító

A középkor nagy misztikus szentjére, Szent Hildegárdra emlékezünk liturgikus emléknapján, szeptember 17-én, aki Clairvaux-i Szent Bernát mellett világossága volt századának.

 

Hildegárd 1098-ban született a Rajna-vidéki Vermersheim családban, melynek neve ma is él Bermersheim falu nevében. A korabeli szokásoknak megfelelően nagyon fiatalon, nyolc éves korában került a bencés apácák közé, miután szülei az apácák nevelésére bízták őt. Tizenöt évesen önként Istennek ajánlotta életét. 1150-ben akarata ellenére apátnővé választották, amikor a közösség átköltözött a bingeni Rupertsbergbe. Hildegárd gyenge alkata és betegsége miatt is tiltakozott a választás ellen, betegsége még a járásban is akadályozta.

Lélekben azonban erős volt. „A 12. század csodájának” hívták – nemcsak életszentsége, hanem tudománya miatt is. A természettel és a gyógyítással foglalkozó írásai miatt „az első német tudósnőnek és orvosnőnek” is szokták nevezni. Mestere az Isteni Bölcsesség volt, lelkében egy benső világosság árnyékát szemlélte, neki tulajdonította a teológiában, a medicinában és a zenében szerzett ismereteit. Költeményei és dalai művészi alkotóerejéről tanúskodnak. A muzsika a vérében volt, Az erények körtánca címmel szerzett daljátékot.

Negyven éves korától kezdte lejegyezni látomásait. III. Jenő pápa kijelentette, hogy nem talál bennük semmit, ami ellentétes volna az egyház tanításával. Írásai közül a legjelentősebb misztikus-látomásos trilógiája: Az Úr utainak ismerete (dogmatikus tartalmú), Az érdemszerzés könyve (erkölcstannal és erényekkel foglalkozik) és Az isteni művek könyve (a misztikus kozmológiát tárgyalja). Látnoki adottsága miatt „a német prófétanő” nevet kapta, ami nem annyira a jövendőmondást, mint a jelen események megértését jelentette. Éppen ebből fakadt sok fájdalma, vajúdása, mert különleges látása következtében egészen más tanácsokat kellett adnia, mint amilyeneket az emberek vártak tőle.

Hildegárdot egyre többen keresték fel bonyolult, nehéz ügyekben jó tanácsért: papok és püspökök küldöttei, világi nagyságok követei és egyszerű emberek. Több száz a ránk maradt levelek száma, amelyeket Hildegárd a hozzá tanácsért fordulóknak, vagy olyanoknak írt, akiknek Isten általa üzent. Leveleit pápák, hercegek és püspökök olvasták. Tennie kellett, hogy kora legnagyobbjai lelkiismeretéhez szóljon.

Miniatúra Az isteni művek könyvéből 
(1230 körül; Biblioteca Statale, Lucca)

Amikor Szent III. Jenő pápa Trierben tartózkodott, zsinaton, egy szakértőkből álló bizottságot küldött Hildegárdhoz. A bizottság vezetője, Albero püspök a következő jelentést tette: „Egy szenttől jöttünk vissza. Ez az apáca minden földi mérték fölött áll. Értelme, gondolkodása és beszéde nem ebből a világból való.” A pápa megkérdezte: „Gyakorolja a szeretet cselekedeteit?” – „Úgy bánik a nyomorékokkal és koldusokkal, mintha az anyjuk lenne.” – „Alázatos lélek?” – „Nem fukarkodtunk a próbatétekkel, hogy megpróbáljuk alázatosságát, de életünkben sehol nem találkoztunk nagyobb alázatossággal. De az alázatosság olyan méltósággal és fenséggel párosult benne, hogy olykor a legszívesebben térdet hajtottunk volna előtte, hogy a tiszteletünket méltó módon kifejezzük!” Ekkor Clairvaux-i Szent Bernát fénylő szemekkel, nagyon határozottan így szólt: „Amit hallottunk, az Isten üzenete. Ezekben a nehéz időkben Isten egy szegény kolostori cellában világosságot gyújtott, hogy vigasztaljon és utat mutasson. Szentatyám, a te feladatod arról gondoskodni, hogy ez a világosság véka alatt ne maradjon!”

Hildegárd hosszú utakat tett meg, háromszor hagyta el kolostorát. Járt Svábországban, Franciaországban, a Mosel folyó mentén egész Lotharingiáig, a Rajna mentén pedig eljutott egészen a Ruhr vidékéig. „,Az élet igéit” hirdette a papságnak, a püspököknek, a szerzeteseknek és a népnek. Vigasztalt, bátorított, keltegette a lelkiismereteket, bűnbánatra indította a lelkeket, és békét közvetített. A nép köréből férfiak és nők keresték fel a rupertsbergi kolostort, amely menedékhely lett a rászorulók számára.

Ezt írták, mondták Hildegárdról: „A szívében olyan szeretet lángolt, amelyből senki emberfia nem volt kizárva.” „Szeretetből mindenki szolgálója lett, állandóan készen arra, hogy a pillanat hívását kövesse… úgyhogy elmondhatta az apostollal: mindenkinek mindene lettem, hogy mindeneket megnyerjek.”

Egy évvel a halála előtt Hildegárd közel került a kereszthez, ahogy ez Isten minden szolgájával megtörténik. Egy ifjú lovag, akit a mainzi érsek kiközösített, Hildegárd kolostorában keresett menedéket. Az apátnő és egy pap színe előtt bűnbánatot tartott, és a szentségeket felvéve halt meg. Hildegárd elrendelte, hogy a kolostor temetőjében temessék el. Akkor az érseki kancellária, ahol az ifjút mint kiközösítettet tartották számon, követelni kezdte, hogy vegyék ki a sírból holttestét és ássák el a temetőn kívül, mert nem méltó arra, hogy megszentelt földben, a hívők között nyugodjék. Hildegárd következetesen tiltakozott a halott háborgatása ellen. Végül a mainzi prelátusok az „engedetlen” apátnőt nővéreivel és kolostorával együtt interdiktum alá helyezték. Elvitették a kolostorból az Oltáriszentséget, a harangokat nem húzhatták meg, és elhallgatott a zsolozsma is. Hildegárd sok harc után ezt írta az érseknek: „Kaptam egy látomást: jobb nekem, ha emberek kezébe esem, mintha megszegem az én Istenem parancsát.” Hosszas tárgyalásokra és befolyásos emberek közbenjárására volt szükség ahhoz, hogy az érsek végül feloldja az interdiktumot.

Nem sokkal ezután, 1179. szeptember 17-én Hildegárd hosszú, fáradságos útja után megtérhetett az örök hazába.

Halála után a bencés renden belül tisztelték, sírjához zarándokok jártak, és a 13. századtól a hagiográfiában szentként tartják számon. A hivatalos szentté avatást többször is elindították, de az eljárás a lezárásig nem jutott el. A bencés rend 1916. szeptember 17-én vette fel ünnepét naptárába. 1979-ben, Hildegárd halálának 800. évfordulóján II. János Pál pápa úgy emlékezett rá, mint szentre és prófétára. XVI. Benedek pápa liturgikus tiszteletét, amely addig a bencés rendre és a német nyelvű területekre korlátozódott, 2012-ben kiterjesztette az egész egyházra, majd egyháztanítóvá avatta.

„A nők jelentősen hozzájárulhatnak a teológiához, mivel nagy érzékenységgel és intelligenciával tudnak Istenről és a hit misztériumairól beszélni. Mindenkit, aki e területen tevékenykedik, arra bátorítok, hogy mély vallásos lelkülettel, imádsággal folytassa munkáját a középkori misztikus hagyomány és annak csodálatos képviselői, például Bingeni Szent Hildegárd nyomán, aki a legnevesebb középkori misztikusok egyike volt. Látomásaival a Szentírás tanításait magyarázta, az élet különböző helyzeteire alkalmazva azokat. A következetes keresztény életvitelre és elkötelezettségre buzdított. Misztikus látomásai gazdag teológiai tartalmúak; az üdvtörténet legfőbb eseményeire vonatkoznak, szimbolikus, költői nyelvezettel bemutatva azt.”   XVI. Benedek pápa

Istenünk, te Bingeni Szent Hildegárdnak erőt adtál, hogy mindhalálig kövesse a szerény és alázatos Krisztust. Közbenjárására segíts, hogy hivatásunkban hűségesen kitartsunk, és eljussunk a tökéletességre, amelyet megmutattál nekünk szent Fiadban, Jézus Krisztusban. Aki veled él és uralkodik, a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.

 

Forrás


Diós István: A szentek élete
Puskely Mária: A keresztény Európa szellemi gyökerei. Az öreg földrész hagiográfiája
Magyar katolikus lexikon

Magyar Kurír

 

Archívum

Hozzászólások

Ide írhatja hozzászólását...
A hozzászóláshoz jelentkezzen be!
Még nem érkezett hozzászólás