Boldog Scheffler János életútja – 2

A megpróbáltatások
Scheffler János püspökké szentelésekor a történelmi szatmári egyházmegye egésze ismét Magyarországhoz tartozott.
„Szatmári emlékem Scheffler János püspökké szentelése 1942 májusában, Madarász István kassai és Glattfelder Gyula csanádi püspök szentelte. Díszmenetben vonultunk, s emlékszem, ahogy mi, a teológia növendékei, énekeltünk az ebéd alatt. Mindnyájan a kórus tagjai voltunk, elvegyült abban az én fahangom is.” (Scheffler püspök emlékezete – Bodoni Árpád)
A román kormány politikai rendőrsége, ezért is gyűjtötte folyamatosan a rá vonatkozó adatokat. Beszédeit a rendőrségi feljegyzések szerint értelmezik, márpedig a korabeli sajátos nacionalista szemléletmódban.
A magyar politikai rendőrség az ÁVH (Államvédelmi Hatóság) kezdeményezte, hogy a katolikus papság román és magyar területen való működése tekintetében hozzanak létre információ cserét.
Az ÁVH fogalmazta meg azt a vádat, hogy Scheffler János biztosan kapcsolatot tart fenn Mindszenty József hercegprímással.
A kommunista hatalom János püspök elleni intézkedései, az állam céljaira való felhasználásának terve, a körülötte szőtt háló, az ellene készített koncepciós per mozzanatainak gyökerei ide nyúlnak vissza.
János püspök megfigyelésére egyházi embert is felhasználtak. Bulgea Sabin görög katolikus pap a Securitate embere volt, feljegyezte szó szerint, amit neki a püspök mondott.
A román kommunista kormány eldöntötte, hogy felmondja a Szentszékkel kötött konkordátumot, s tervbe vette a Rómától független romániai katolikus egyház létrehozását.
A Konkordátum felmondását követően aztán sorra következtek az egyházak életét korlátozó intézkedések. Államosítottak minden felekezeti iskolát, valamint elrendelték a tanügyi célokat szolgáló egyházi, szerzetesi és magánjavak államosítását is. Elrendelték, hogy a szerzetesrendek tagjai vonuljanak vissza kolostoraikba. Két püspökséget ismertek el: a bukaresti-jászvásárit és a gyulafehérvárit.
János püspökkel közölték, hogy megszűnt az a funkció, amit betöltött, működését felfüggesztették.
Az állam által felügyelt, irányított egyház létrehozása érdekében Romániában is elindították az un. ”békepapi” mozgalmat.
Bukarestben ekkor került a hatalom irányítóinak a látószögébe a 62. életévében járó, püspöki működésétől eltiltott Scheffler János személye, aki szembefordult ugyan a 1948. aug. 4-i kultusztörvénnyel, reményeik szerint mégis a mozgalomba felhasználónak tűnt.
1950. május 1-én behívatták a szatmárnémeti politikai rendőrségre.
A felkésésre miszerint csatlakozzon a mozgalomhoz visszautasította.
Írjon legalább egy békéről szóló cikket- kérték. „Kalandokba nem bocsátkozom! A béke szent dolog, ezt a mozgalmat azonban a kerete miatt nem vállalhatom”- mondta.
ArchívumHozzászólások
A hozzászóláshoz jelentkezzen be!
Hitünk alapjai archívum
- 2022.09.11. Keresztény társadalmi felelősség a civil világban, a médiában és a közéletben
- 2021.12.06. Barsi Balázs OFM az apaságról
- 2021.09.09. Isten lakóhelye a csend – Robert Sarah bíboros szentmiséje
- 2020.12.29. Karácsony a fogságban
- 2020.09.20. Böjte Csaba Trianonról és a koronavírusról
- 2020.03.14. Mi az igazság? - XVI. Benedek pápa
- 2020.02.10. A föld sója
- 2020.01.06. Beton atya
- 2019.10.30. Međugorje - hétköznapi jelek
- 2019.10.28. Međugorje - Hinni, vagy nem hinni?