2015.04.01. 14:15 JóB

Hozzászólások: 0

Krisztus kínszenvedése - 3

2. Készülődés a húsvéti vacsorára

Tegnap, nagycsütörtök előestéjén, volt az Úr utolsó nagy lakomája, barátaival együtt, Bethániában, a bélpoklosságból kigyógyított Simon házában.

Itt kente meg Mária Magdolna Jézust utoljára, amin Júdás úgy megbotránkozott, hogy futott Jeruzsálembe és még egyszer tanácskozott a főpapokkal, hogy Jézust kezükbe adja. Étkezés után Jézus visszament Lázár házába, az apostolok egy része pedig a Bethánia előtt levő szállásra. Éjjel még egyszer megjelent Nikodémus Lázár házában, sokáig beszélgetett Jézussal és napkelte előtt visszatért Jeruzsálembe; Lázár egy darabon elkísérte.

A tanítványok már előbb is megkérdezték Jézust, hol akarja elkölteni a húsvéti bárányt; ma pedig, nagycsütörtök reggelén, Jézus magához hívta Pétert és Jánost, megbeszélt velük mindenfélét arról, amit Jeruzsálemben be kell szerezniök és elrendezniök. Megmondta nekik, hogy ha fölmennek Sion-hegyére, találkoznak azzal a korsót vivő emberrel (ezt már ismerték, mert ő volt az előbbi húsvétkor Jézus házigazdája Bethániában; ezért mondja Máté is: ,,egy bizonyos emberrel''). Ezt az embert kísérjék el házáig és mondják neki: ,,Az Úr üzeni: az ô ideje közel vagyon, nálad akarja tartani a húsvétot''; ô mutassa meg nekik az ebédlőtermet, az legyen majd berendezve és minden szükséges elő legyen készítve.

Láttam a két apostolt, amint egy szakadékban, délre a Templomtól, a Sion északi lejtőjén felkapaszkodtak. A Templomhegy déli oldalán még házsorok állottak; ezekkel átellenben mentek fölfelé egy ösvényen, a szakadék mélyén folyó patak mentén, mely köztük és a házsorok közt volt. Mikor a Sion déli oldalán fölértek a hegyre, ahol magasabban voltak a Templomhegynél: egy lejtős, szabad téren, az Utolsó Vacsora házához közel, megpillantották azt az embert, követték és a ház közelében megmondották neki, amit az Úr parancsolt. Nagyon örült, mikor meglátta őket és meghallotta az üzenetet; aztán azt felelte, hogy már rendeltek nála vacsorát (valószínűleg Nikodémus), de ô nem tudta, kinek részére; most tehát nagyon örül, hogy Jézus részére. Ez az ember pedig Héli volt, a hebroni Zakariás sógora. Csak egy fia volt, lévita és Lukács barátja, még mielőtt ez az Úrhoz csatlakozott, és ezen a fiún kívül öt hajadon leánya. Minden évben elment szolgáival együtt az ünnepekre, kibérelt egy húsvéti termet és ott elkészítette a húsvéti vacsorát olyanok számára, akiknek nem volt házigazdájuk. Az idén a Coenaculumot bérelte ki.

Héli megmutatta az apostoloknak a helyiséget, aztán az udvaron át visszament a házba. Az apostolok pedig jobb felé indultak s mentek északi irányban Sionon keresztül, egy hídon át, zöld cserjés ösvényeken a szakadék túlsó oldalán a Templom előtt, az alatta húzódó házsor felé. Itt állt a háza a Jézus bemutatása után elhunyt agg Simeonnak és fiainak, akik most itt laktak és már Krisztus titkos tanítványai közé tartoztak.

Az apostolok bementek a házba, beszéltek az egyik fiúval, aki a Templom szolgálatában állt; nagy, fekete ember volt. Velük ment ô is, keletre a Templomtól, Ofelnek azon részén keresztül, amerre Jézus Virágvasárnap bevonult Jeruzsálembe; és így ballagtak a Templom északi oldala mellett a városba egészen az állatpiacig. Itt a piac déli szakaszán láttam kis elkerített állásokat, ahol szép bárányok szökdécseltek vígan a gyepen, mint egy kis kertben. Jézus bevonulásakor azt hittem, ez az ünnepélyre van így rendezve; de ezek húsvéti bárányok voltak, amelyeket itt árusítottak.

 Láttam Simeon fiát, amint belépett egy ilyen állásba, a bárányok ráugráltak és döfködték fejükkel, mintha ismernék, ő pedig kifogott közülük négyet, ezeket aztán elvitték a Coenaculumba. És láttam őt délután a Coenaculumban, amint részt vett a húsvéti bárány elkészítésében.

Láttam, hogy Péter és János még mindenfelé járkálnak a városban és megrendelnek egyet-mást. Láttam őket egy kapu előtt is északra a Kálvária-hegytől, a város északnyugati részében, egy szálláson, ahol sok tanítvány tartózkodott; ez volt Jeruzsálem előtt a tanítványok valóságos szállása, melyet Szeráfia (ez volt tulajdonképpeni neve Veronikának) gondozott; ott néhány tanítványt elküldtek a Coenaculumba és egyéb elintézni valók után, amikre már nem emlékszem határozottan.

Elmentek aztán Szeráfia házába és ott is elintéztek egyet-mást. Az asszony férje, a városi tanács tagja, rendesen távol volt hazulról hivatalában, s ha itthon is volt, nem tartózkodott felesége mellett. Szeráfia a Szent Szűzzel egykorú asszony és már régóta ismerős a Szent Családdal, mert mikor a gyermek-Jézus az ünnepek alkalmával visszamaradt Jeruzsálemben, ô adott neki ennie.

             A két apostol itt különféle étkezőszereket kapott, amiket aztán a tanítványok fedett kosarakban a Coenaculumba vittek. Itt kapták a kelyhet is, melyet az Úr használt az Oltáriszentség rendelésekor.

Ez a kehely egy csodálatos, titokzatos edény; valaha hosszú ideig a Templom régi, becses fölszerelései közé tartozott, melyeknek eredetét és célját éppúgy elfeledték idővel, miként nálunk is, a kereszténységben, némely ősi szent kincs az idők viszontagságai folytán feledésbe megy. E szent edény nem mindig volt mai állapotában; már nem emlékszem, mikor és nem-e magának az Úrnak rendeletére állították-e össze a készletet; mert most a kehelyhez egy egész hordozható berendezés tartozik, az Oltáriszentség megalapításának alkalmára.

A nagy kehely ifjabb Jakabnál maradt a jeruzsálemi templomban, és én még láttam valahol gondos őrizetben feküdni; egyszer még majd napvilágra is fog kerülni, mint ahogy most itt napvilágra került. A körülötte volt apró poharakon más egyházak osztoztak; egy Antiochiába került, egy meg Efezusba; hét egyház osztozkodott az edényeken. Ezek a kis poharak valaha pátriárkáké voltak; ők itták belőlük a titokzatos italt, mikor az áldást kapták vagy adták, mint ahogy azt máskor láttam és elmondtam.

A nagy kehely még Ábrahámé volt; Melkizedek hozta Szemirámisz országából, ahonnan származott, Kánaánba, mikor Jeruzsálemben különféle tereket létesített. Ezt a poharat használta annál az áldozatnál is, amelyben kenyeret és bort áldozott Ábrahám előtt; aztán odaadta Ábrahámnak. A kehely már Noé birtokában is volt; ott állt magasan a bárkában. Mózes is birtokolta. A kupa fala vastag volt, mint egy harang; természet alkotta tárgy volt, mintegy úgy termett, nem pedig csinálták. Én alaposan szemügyre vettem; csak Jézus tudja, miféle anyagból való volt.

3. Jézus Jeruzsálembe megy

Nagycsütörtök reggelén, mialatt a két apostol Jeruzsálemben a húsvéti vacsora előkészítésével foglalatoskodott, Jézus Bethániában megható búcsút vett a szentasszonyoktól és Anyjától. Mindnyájuknak együttesen tanítást és intelmeket adott.

             Láttam az Urat édesanyjával négyszemközt beszélni és emlékszem beszélgetésük egyes részleteire is. Többek közt: Ô elküldte Pétert, a hitet, és Jánost, a szeretetet, Jeruzsálembe a Passzahot előkészíteni. Magdolnának, aki a bánattól egészen odavolt, azt mondta, hogy ô (t. i. Magdolna) kimondhatatlanul szeret, de szeretete még testtel van körülvéve, s ezért szinte mintegy eszét veszti a fájdalomtól. Beszélt az Úr az áruló Júdás lelki állapotáról is, és Szűz Mária még könyörgött is Júdásért.

Júdás pedig azzal az ürüggyel, hogy még mindenfélét be kell szereznie és kifizetnie, Bethániából ismét Jeruzsálembe sietett. Jézus reggel a kilenc apostoltól kérdezősködött felőle, ámbár jól tudta, mit csinál Júdás. Ez pedig egész nap a farizeusoknál járkált és mindent megbeszélt velük; még a zsoldosokat is megmutatták neki, akiket Jézus elfogására szándékoztak kiküldeni. Kimaradása egész idejére Júdás elkészítette számadását mindenről, még az oda- és visszaútról is, úgyhogy mindig legyen igazolása minden távollétének. Csak röviddel a vacsora előtt tért vissza Jézushoz. Én láttam minden gondolatát és tervét. Mikor Jézus Máriával beszélgetett róla, sokat megláttam Júdás jelleméből. Tevékeny és szolgálatra kész volt, de telve kapzsisággal, dicsvággyal és irigységgel, és nem küzdött e szenvedélyek ellen. Pedig azelőtt ô is művelt csodákat és Jézus távollétében betegeket gyógyított.

Midőn az Úr a Szűzanyának kijelentette, mi vár reá, Mária megindítóan kérte, engedje őt vele együtt meghalni. Ámde Jézus intette őt, hogy fájdalmát viselje nyugodtabban a többi asszonyoknál; és azt is megmondta neki, hogy fel fog támadni, és hogy hol fog neki megjelenni.

+ + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + +

Jeruzsálemben, a Sion-hegyen található a Coenaculum szép, csúcsíves csarnoka, amelyet a keresztény hagyomány az utolsó vacsora színhelyeként tart számon. A lényegében üres teremben, amely jelenleg a muzulmánok birtokában van, az iszlám imafülkén kívül egy kis kőrakás jelöli azt a helyet, ahol Jézus az utolsó vacsora alatt tartózkodott, s ahol bejelentette, hogy egy a 12 apostol közül – vagyis Júdás – majd elárulja őt. A legtöbb Jeruzsálembe látogató zarándok meglátogatja a Coenaculumot

Nem messze található az a templom, amelyben a hagyomány szerint Mária elszenderült, s melynek Patrona Hungariae oldalkápolnáját magyar hívők adományaiból építették fel, s művészi kivitelű szép mozaikja Máriát, mint a magyarok nagyasszonyát ábrázolja, feje felett Szent István koronáját tartó angyalokkal.

Hozzászólások