2015.04.12. 00:00 JóB

Hozzászólások: 0

Szent FAUSTYNA KOWALSKA nővér: NAPLÓ – I.

Az Isteni Irgalmasság üzenete

Bevezető a Napló harmadik lengyel kiadásához - 1

(s.M. Elzbieta Siepak Irgalmasság Anyja Nővérei Kongregció tagja)

1. Faustyna M. Kowalska nővér, Isten Irgalmasságának ma már világszerte ismert apostola, a teológusok véleménye szerint az Egyház legjelentősebb misztikusai közé számít.

  Egy tízgyerekes, szegény, vallásos parasztcsalád harmadik gyermekeként született Glogowiecben, és Helén névre keresztelték a Swinice Warckie plébánia templomában. Gyermekkorától kezdve mély vallásos lelkület, az ima szeretete, szorgalom, engedelmesség és az emberi nyomor iránti érzékenység jellemezte.

Az iskolát csak két és fél évig látogathatta: tizenhat éves, mikor Aleksandrówban és Lódzban szolgálóleány lesz, hogy szülein segítsen.

  A hivatás hangja már hétéves korában megszólal lelkében (két évvel első Szentáldozása előtt), de szülei nem akarják, hogy kolostorba lépjen. Ebben a helyzetben Helén megpróbálta elnyomni magában az Isten hívó szavát. Az egyik látomásában megjelenő szenvedő Krisztus szemrehányó szavai – (Napló 9) – azonban arra kényszerítették, hogy helyet keressen magának egy kolostorban.

Több kolostor kapuján is bekopogott, de sehová sem vették fel. 1925. augusztus 1-én lépte át az Irgalmasság Anyjáról nevezett kongregáció küszöbét Varsóban a Zytnia utcában. Naplójában írja:

„Az volt a benyomásom, mintha a paradicsomi életbe léptem volna be. Szívem egyetlen hálaima volt.” (Napló 17)

  Néhány hét múlva erős kísértést érzett, hogy egy másik kongregációba lépjen, ahol több ideje maradna az imára. Ekkor megjelent előtte Krisztus sebekkel borítva, és így szólt: „Te okozol nekem ekkora fájdalmat, ha kilépsz ebből a rendből. Ide hívtalak, nem máshová, és sok kegyelmet készítettem számodra.” (Napló 19)

  A rendben Fausztina Mária nővér nevet kapta. Újoncidejét Krakkóban töltötte és itt tette le első, majd öt évvel később örök fogadalmát – a tisztaságra, a szegénységre és az engedelmességre, St. Rospond püspök jelenlétében. A kongregáció több házában is dolgozott, legtovább Krakkóban, Plockban és Vilniusban, ahol szakács, kertész és portás munkakörben tevékenykedett.

 Krakkó-Lagiewniki - FAUSTYNUM

  Kívülről semmi sem árulta el rendkívül gazdag misztikus életét. Buzgón teljesítette kötelességeit, hűségesen követte rendje szabályait, áhítatos, hallgatag volt, de derűs, tele jóindulatú és önzetlen felebaráti szeretettel.

  Egész életében következetesen törekedett az Istennel való mind bensőségesebb egyesülésre, és igyekezett áldozatosan együttműködni Jézussal a lelkek megmentése ügyében: „Jézusom, te tudod, hogy egészen fiatal éveimtől kezdve nagy szent akartam lenni, azaz oly bensőségesen akartalak szeretni, ahogy eddig egy lélek sem szeretett Téged.” (Napló 1372)

  Naplója feltárja lelki élete mélységeit. Az olvasó megismerkedhet lelkének Istennel való mély egyesülésével, erőfeszítéseivel, harcaival a keresztény tökéletességre vezető úton. Isten gazdagon megajándékozta kegyelmekkel: a kontempláció adományával, az Isteni Irgalmasság titkának mélységes megismerésével, látomásokkal, kinyilatkoztatásokkal, rejtett stigmákkal, a prófétálás adományával, az emberi lelkekben való olvasás tudományával és a ritkán előforduló misztikus eljegyzés rendkívüli kegyelmével. Ily gazdag adományok mellett mégis azt írja: „Sem a kegyelmek, sem a sugallatok, sem az elragadtatások, sem sok adomány nem teszik a lelket tökéletessé, csak a lelkemnek benső egyesülése Istennel. Szentségem és tökéletességem akaratomnak az Isten akaratával való szoros egyesülésén alapszik.” (Napló 1107)

Faustyna nővér szobra a kolostor kertjében

  A szigorú életmód és a kimerítő böjtök – melyeket még a rendbe való belépés előtt magára kényszerített – annyira legyengítették szervezetét, hogy már a posztulátus alatt el kellett küldeni a

Varsó melletti Skolimówba, hogy javítsanak egészségi állapotán.

Első novíciátusi éve után átélte az ún. „sötét éjszaka” rendkívüli fájdalmas misztikus tapasztalatait, ezt követően a küldetéséből adódó sok megalázó szenvedést és lelki gyötrelmet kellett elviselnie. Fausztina nővér felajánlotta életét a bűnösökért, a lelkek megmentéséért, emiatt is különböző

szenvedések érték. Élete utolsó éveiben megerősödtek belső szenvedései, az ún. „lélek passzív éjszakája”, valamint testi fájdalmai: előrehaladott állapotba került tuberkulózisa, mely megtámadta tüdejét és az emésztő-rendszerét. Emiatt két alkalommal néhány hónapos kórházi kezelésen is volt Krakkóban, a Pradnikon.

  Fizikailag egészen felemésztődve, de lelkileg teljesen éretten, Istennel való misztikus egyesültségben, a szentség hírében halt meg 1938. október 5-én, alig harminchárom évesen, melyből tizenhárom évet töltött a rendben. Testét Krakkó-Lagiewnikiben, a kolostori temető sírboltjában helyezték örök nyugalomra, amely 1966-ban a boldoggá avatás információs pere folyamán átkerült a kápolnába.

Az Irgalmas Jézus kép kápolnája

  Erre az egyszerű, képzetlen, de bátor és Istent határtalanul szerető szerzetesnőre az Úr Jézus olyan missziót bízott, ami az egész világnak szól: az Irgalmasság üzenetét. „Ma téged küldelek az egész emberiséghez irgalmasságom üzenetével – mondta Jézus.

Nem büntetni akarom a sérült emberiséget, inkább meg akarom gyógyítani és irgalmas Szívemre szorítani.” (Napló 1588)

„Te vagy irgalmasságom titkárnője, erre a tisztségre jelöltelek ki a jelen és az eljövendő életben (Napló 1605), ... hogy közöld a lelkekkel nagy irgalmamat, melyet irántuk érzek, és bátorítsd őket: bízzanak irgalmam mélységében.” (Napló 1567)

(A képek 2013.08.09-én készültek - a szerkesztő saját felvételei)

Hozzászólások