2015.04.13. 16:15 JóB

Hozzászólások: 0

Szent FAUSTYNA KOWALSKA nővér: NAPLÓ – II.

Az Isteni Irgalmasság üzenete - Fausztina nővér küldetése.

Ez a küldetés röviden összefoglalva azon alapszik, hogy a mindenki által öröktől fogva ismert, de feledésbe merült igazságot, Isten irgalmas szeretetét újra az emberek emlékezetébe idézze, és az Isteni Irgalmasság kultuszának újabb formáit ismertesse meg, melynek gyakorlata a vallásos élet megújulására vezet a keresztényi bizalom és irgalom szellemében.

  A Naplót (lelki önéletrajz) Fausztina nővér Jézus világos parancsára életének négy utolsó évében írta. Benne a nővér lelkének aktuális és korábbi, Istennel való találkozásait jegyezte le. Ahhoz, hogy feljegyzéseiből küldetésének lényegét megérthessük, tudományos elemzésre is szükség volt, amit az

ismert, és nagyra becsült teológus, Prof. Ignacy Rózycki atya végzett el. Ennek a munkának rövidített változatát tartalmazza Az Isteni Irgalom, az Isteni Irgalom kultuszának alapvonásai című referátum.

Helena Kowalska (a későbbi Faustyna nővér)

A Fausztina nővér által ismertetett Isteni Irgalmasság kultuszáról szóló korábbi munkák csak néhány elemet tartalmaznak, s néha lényegtelen dolgokkal foglalkoznak, pl. a litániával és kilenceddel, meg sem említvén az Irgalmasság óráját. Ugyanazt emeli ki Rózycki atya is: ˝Mielőtt megismerkednénk az Isteni Irgalmasság kultuszának konkrét formáival, figyelembe kell vennünk, hogy nincs közöttük ismert és kedvelt litánia vagy kilenced.˝

  Az Isteni Irgalmasság kultuszának új, konkrét formáit az Úr Jézus hozzájuk fűzött ígéretei alapján kell kiválasztanunk. Ezen ígéretek beteljesedésének feltételei: az Isten jóságába és irgalmába vetett bizalom és a felebarátainkkal szembeni szeretet.

Prof. Rózycki az Isten Irgalmához szóló áhítat öt formáját sorolja fel:

A Sanktorium (az Irgalmas Jézus kép temploma)

  a.) Az Irgalmas Jézus képe.

Rajzát Plockban, 1931. február 22- én kapott látomás alapján jegyezte fel a nővér. ˝Este, amikor a cellámban voltam, megpillantottam az Úr Jézust fehér ruhában. Egyik kezét áldásra emelte, a másikkal megérintette mellén a ruháját. Melléből a ruha nyílásán két hatalmas sugár tört elő, egy piros és egy halvány. ... Kis idő múlva azt mondta Jézus:

‘Fess egy képet annak alapján, amit látsz, ezzel az aláírással: Jézusom, bízom Benned.’˝ (Napló 47) ˝Azt kívánom, hogy a képet... húsvét után az első vasárnapon ünnepélyesen áldják meg.

Ez a vasárnap legyen az Irgalmasság ünnepe!˝ (Napló 49)

  A kép mondanivalója szorosan kapcsolódik ennek a vasárnapnak liturgiájához. Az Egyház ezen a napon János Evangéliumát olvassa fel, amikor a feltámadt Jézus megjelent az utolsó vacsora termében, s megalapította a bűnbánat szentségét (Jn 20,19-29).

Mint feltámadt Üdvözítőt ábrázolja Őt a kép, aki szenvedése és kereszthalála árán megváltott minket. A vér és víz sugarai, melyek a lándzsa által megnyitott szívéből (nem látható a képen) törnek elő, és a keresztre feszítés sebei a Nagypéntek eseményeire emlékeztetnek (Jn 19,17-18; 33,37).

Tehát az Irgalmas Jézus képe az Evangélium e két eseményéhez kapcsolódik, melyek a legtökéletesebben fejezik ki Isten szeretetét az emberek iránt.

  Krisztusnak ezen a képén jellemző a két sugár.

Jelentőségéről kérdezve így válaszol az Úr:

˝A halvány sugár a vizet jelenti, ami a lelket tisztítja meg, a piros a vért, amely a lélek élete.

... Boldog, aki ezek árnyékában él.˝ (Napló 299)

A lelket a keresztség és bűnbánat szentsége tisztítja meg, és legbőségesebben az Oltáriszentség táplálja. A két sugár tehát a szentségeket és a Szentlélek összes kegyelmét jelenti – amelynek bibliai jelképe a víz –, valamint az új szövetséget Isten és ember között, amelyet Jézus az Ő vére által kötött.

  Az Irgalmas Jézus képét gyakran az ˝Isteni Irgalmasság˝ képének is mondják, ami helyes, mert épp Krisztus húsvéti misztériumában nyilvánul meg legjobban Istennek az emberek iránti végtelen szeretete.

  A kép nemcsak az Isteni Irgalmasságot ábrázolja, de emlékezetünkbe idézi az Isten iránti bizalom és a felebarátaink iránt tettekben megnyilvánuló szeretet kötelességét. A kép aláírása Jézus akaratából: ˝Jézusom, bízom Benned.˝

˝A kép emlékeztessen irgalmam követelményeire, mert a legerősebb hit sem segít semmit cselekedetek nélkül.˝ (Napló 742)

  A kép így értelmezett kultuszához, mely alapvetően a keresztény bizalmon és irgalmasságon nyugszik, az Úr különböző ígéreteket fűzött: örök üdvösséget, a keresztény tökéletesség útján nagy

előrehaladást, a boldog halál kegyelmét és minden más kegyelmet, melyet az emberek bizalommal kérnek. ˝A kép által sok kegyelmet fogok kiosztani a lelkeknek, ezért hozzáférhetővé kell tenni minden lélek számára.˝ (Napló 570)

Kilátás a kolostorra Sanktorium tornyából

  b.) Az Irgalmasság ünnepe.

Isten Irgalmasságának tiszteletében ez áll első helyen. Jézus első alkalommal 1931-ben, Plockban beszélt Fausztina nővérnek arról a kívánságáról, hogy ünnepet szenteljenek az Isten Irgalmasságának: ˝Azt kívánom, hogy legyen az Irgalmasságának ünnepe. Azt kívánom, hogy a képet, melyet ecsettel fogsz megfesteni, húsvét után az első vasárnapon ünnepélyesen áldják meg! Ez a vasárnap legyen az Irgalmasság ünnepe!˝ (Napló 49)

  Az Irgalmasság ünnepének Húsvét utáni első vasárnapra történő helyezése mély teológiai értelemmel bír, amely a megváltás húsvéti titka és az Isteni Irgalmasság titka között fennálló

szoros összefüggésre utal. Ezt az összefüggést hangsúlyozza az ünnepet előkészítő Isteni Irgalmassághoz végzett kilenced, amit Nagypénteken kell elkezdeni.

  Az ünnep nemcsak egy nap, melyen Istent különösképpen tiszteljük irgalmasságának titkában, hanem állandó kegyelem forrása minden ember számára:

˝Azt kívánom – mondta Jézus – hogy az Irgalmasság ünnepe menedék és menekvés legyen minden lélek, de főleg a szegény bűnösök részére.˝ (Napló 699)

˝Keserves szenvedéseim ellenére elvesznek [egyes] lelkek. Utolsó mentőövet adok nekik, ez Irgalmasságom ünnepe. Ha nem dicsőítik irgalmamat, örökre elvesznek.˝ (Napló 965)

  Ennek az ünnepnek nagyságát a hozzáfűzött ígéretek nagyságával lehet lemérni, melyeket Jézus ígért: ˝Aki ezen a napon az Élet Forrásához járul, bűnei és az értük járó büntetés teljes elengedését nyeri el.˝ (Napló 300)

˝Ezen a napon megnyílik irgalmam mélysége: a kegyelmek tengerét árasztom minden lélekre, aki irgalmam forrásához közelít. Egy lélek se féljen közeledni hozzám, még ha bűnei skarlátpirosak lennének is.˝ (Napló 699)

  Eme nagy kegyelmek elnyeréséhez teljesíteni kell az Isten irgalma iránti tisztelet feltételeit, melyek: a bizalom Isten jóságában, a felebaráti szeretet gyakorlása, a megszentelő kegyelem állapotában (szentgyónás után) méltó Szentáldozás.

Jézus mondta: ˝Egyetlen lélek sem nyerhet megigazulást, amíg nem fordul bizalommal irgalmasságomhoz. Ezért kell a Húsvét utáni első vasárnapot Irgalmasságomnak szentelni. A papok ezen a napon hirdessék a lelkeknek nagy és végtelen irgalmamat.˝ (Napló 570)

Hozzászólások