Tiszta Forrás
2018. december 13.   
Névnap: Luca, Otília

Laudetur Jesus Christus!

Te öntöd a források vizét patakokba, a hegyek közt csörgedeznek.
Inni adsz a mező vadjainak, a szomjas vadszamár merít belőlük.
Az ég madarai partjaikon laknak, az ágak közt zengik énekük.
A hegyeket kamráid vizéből öntözöd, eged gyümölcsével a földet jóltartod.
Füvet nevelsz az állatoknak, és növényeket, hogy az ember jóllakhasson; hogy a földből kenyeret nyerjen. (Zsolt 104.10 – 14.)

De aki abból a vízből iszik, amelyet én adok, az nem szomjazik meg soha többé, mert a víz, amelyet én adok, örök életre szökellő vízforrás lesz benne." (Jn 4.14)

ZSOLTÁR 144 ~ ~ ~ ~ Magasztallak téged, Istenem, királyom, s áldom nevedet örökkön örökké. ~ ~ Áldalak téged mindennap, és dicsérem nevedet örökkön örökké. ~ ~ Nagy az Úr és méltó a dicséretre, nagysága fölfoghatatlan. ~ ~ Nemzedék nemzedéknek dicséri alkotásaidat és hirdeti hatalmadat. ~ ~ Elmondják szentséged fölséges dicsőségét, elbeszélik csodáidat. ~ ~ Elmondják félelmetes erődet, és hirdetik nagyságodat. ~ ~ Megemlékeznek túláradó jóságodról, igazságodat ujjongva ünneplik. ~ ~ Irgalmas az Úr és könyörületes, hosszantűrő és nagyirgalmú. ~ ~ Jó az Úr mindenkihez, és könyörületes minden teremtményéhez. ~ ~ Magasztaljon téged, Uram, minden műved, és áldjanak szentjeid. ~ ~ Országod dicsőségét hirdessék és beszéljék el hatalmadat, hogy megismertessék az emberek fiaival hatalmadat, és országodnak fölséges dicsőségét. ~ ~ A te országod örökké tartó ország, és uralmad nemzedékről nemzedékre fönnáll. ~ ~ Hűséges az Úr minden igéjében, és szentséges minden tettében. ~ ~ Fölemel az Úr mindenkit, aki elesik, és minden elnyomottat fölsegít. ~ ~ Mindeneknek szemei tebenned bíznak, Úristen, mert te adsz nekik eledelt. ~ ~ Alkalmas időben megnyitod kezedet, és betöltesz minden élőt áldásoddal. ~ ~ Igazságos az Úr minden útjában, és szent minden művében. ~ ~ Közel van az Úr mindazokhoz, akik segítségül hívják, akik segítségül hívják őt igazságban. ~ ~ Teljesíti akaratát azoknak, akik őt félik, meghallgatja könyörgésüket és megszabadítja őket. ~ ~ Megőrzi az Úr mindazokat, akik őt szeretik, de elpusztítja mind a bűnösöket. ~ ~ Hirdesse szám az Úr dicséretét, és minden élő áldja szent nevét örökkön-örökké. ~ ~ ~ ~

Jelen van

0 felhasználó
19 látogató

Látogatások

- ma: 357
- tegnap: 828
2015.07.22. 00:00 Kriszta
Hozzászólások: 4

A nándorfehérvári diadal

A nándorfehérvári diadal

 

 

 

 

                        

 

                  Ma van a Nándorfehérvári diadal 559. évfordulója és emléknapja.

                                                                  1456 Julius 22  -  2015 Julius 22

                                                                                        

 

Az 1456-os nándorfehérvári diadal a magyar történelem egyik legdicsőbb napja volt, évszázadokra az elszántság a küzdeni akarás és az önfeláldozás szimbólumává vált. Ugyanis 1456. július 22-én a Nándorfehérvárt védő keresztény magyar seregek Hunyadi János vezetésével, több mint kéthetes csatát követően megsemmisítő vereséget mértek II. Mehmed török szultán hadaira, és ezzel mintegy 70 évre megállították a törökök további európai terjeszkedését

Előzmények:

Az 1439-es esztendőben hunyt el Zsigmond király veje, I. Habsburg Albert (hazánk első Habsburg-házi uralkodója). Halálával az ország nemessége két pártra szakadt, az egyik oldalt a köznemesség alkotta, és I. Ulászlót, Nagy Lajos királyunk unokáját akarta a trónra hívni, míg a másik oldal, a főnemesi tábor Habsburg Albert újszülött kisfiát V. Lászlót akarta uralkodónak. Az országban széthúzás kezdődött éppen akkor amikor a Balkánon terjeszkedő Török Birodalom a Magyar Királyság megtámadására készült. Az 1303 -as évben Bizánc szomszédságában létrejött oszmán állam még I. Murád (1359-1389) szultán idején kezdett Európa felé irányuló hódításokba, és 1389 június 15-én az első rigómezei csatában győzte le a balkáni koalíció seregeit. Ezzel megindulhatott Magyarország felé. Azonban a terjeszkedés lassabban ment mint várták, mert bár 1396-ban legyőzték Zsigmond királyunk seregét Nikápolynál, keletről a mongolok váratlan támadása (Timur Lenk) hosszú évtizedekre visszavetette előrenyomulásukat. A megnyert "haladék" alatt Magyarország kiépíthette a déli végvári vonalat. A török az 1430-as évekre újra megerősödött és most már valóban a magyarok végső lerohanására készült.

Közben viszont Magyarországon a következő királyról folyó vita miatti szembenállás rövid polgárháborút hozott. A harc döntő csatája 1440 januárjában Bátaszéknél zajlott.

                                 

 

Az ütközetben tűnt fel egy kiváló képességű nemes, bizonyos Hunyadi János szörényi bán, aki vitézségével és kimagasló hadvezéri képességeivel I. Ulászló javára döntötte el a csatát. A győzelem után négy esztendőre tehát I. Ulászló foglalhatta elé a trónt, ám uralkodása alatt végig legfőbb támogatójára, Hunyadi Jánosra támaszkodott. Kinevezte erdélyi vajdának, majd temesi ispánnak és az ország seregeinek legfőbb vezérévé tette. Ulászló és Hunyadi 1441 és 1444 közt több sikeres hadjáratot vezetett a török ellen (gyulafehérvári csata), melyek közt a legnevezetesebb a hosszú hadjárat volt 1443 őszén. Ebben Hunyadi János 32 ezer fős sereggel egészen Szófiáig tört. A diadalmas – és egész Európát megdöbbentő - hadjárat után a török békéért könyörgött (Drinápolyi béke), ám a magyar nemesség és a pápa ennek megszegésére bírták az ifjú magyar királyt. Hunyadi 1444-ben újabb sikeres támadással a király oldalán Várnáig hatolt. Ám itt a meggondolatlan I. Ulászló a szultánt őrző janicsárokra támadva, elszakadt a magyar főseregtől és elesett az ütközetben. A király halála súlyos következményekkel járt: az ország uralkodó nélkül maradt, és az egyetlen szóba jöhető új király – V. László - alig 4 éves volt csupán. A megoldást Hunyadi jelentette, akit a rendi gyűlés 1446. június 5-én a király nagykorúságáig Magyarország kormányzójává választotta. Hunyadi hat éven keresztül volt kormányzó, ám ezen időszakban legtöbbször az ország egyesítése érdekében a felvidéken és a nyugati határszélen kellett hadakoznia a Habsburgok ellen. Török ellenes harcai sajnos kevéssé voltak sikeresek: 1448-ban Rigómezőnél vereséget szenvedett, sőt a csata után a szerbek fogja lett, akik csak súlyos feltételek mellett voltak hajlandóak elengedni.

Hazatérése után, 1453-ban az országgyűlésen lemondott kormányzói tisztségéről, és az ország tényleges irányítását átengedte a közben 13 évesre cseperedett V. Lászlónak és a Habsburg pártnak. Hunyadi János, lemondása ellenére is az ország leghatalmasabb főura maradt, hiszen az ő kezén voltak a legnagyobb földesúri birtokok, és a főkapitányi rangja mellett továbbra is szlavón bán, temesi ispán maradt illetve a déli területek, köztük Nándorfehérvár ura.

A magyar nemesség továbbra is két táborra oszlott, csak most a Habsburg párttal szemben álló tábort nem a Jagelló pártnak, hanem Hunyadi pártnak hívták. A két tábor 1453-ban átmeneti békét kötött, amikor a két párt vezetői, - Cillei Ulrik és Hunyadi János – megegyeztek abban, hogy a továbbiakban nem támadják egymást. Az alku megpecsételéseként Hunyadi egyik fiát Mátyást Prágába küldte a király és Cillei udvarába, míg Cillei a leányát Erzsébetet Vajdahunyadra menesztette. (Két évvel később, 1455-ben Hunyadi egyik fia Mátyás már horvát bán és temesi ispán lett.)

A nándorfehérvári diadal (1456 július 4-22)

                                        

A rigómezei török győzelem után, 1451-ben a Török Birodalom élére II. Mehmed szultán került, akinek első dolga Bizánc városának régóta húzódó bevétele volt. Miután 1453-ra végre bevette a hatalmas várost a bizánci császárok utódának tekintette magát és birodalmát Európa és Ázsia legnagyobb hatalmává kívánta fejleszteni. A további európai terjeszkedés első lépéseként 1454-ben megszállta a Szerb Királyság nagy részét, és birtokba vette az ottani gazdag ezüstbányákat. Hunyadi János még ebben az évben kísérletet tett az elvesztett területek visszafoglalására, de nem járt sikerrel. A már 1427 óta két nagyhatalom között őrlődő szerb despota, Brankovics György Magyarországra menekült, és kénytelen volt innen figyelemmel kísérni országa bekebelezését. A törökök gyorsan megszilárdították helyzetüket Szerbiában, és 1456-ban a – már a korabeli szóhasználatban is – Magyarország kulcsának tartott Nándorfehérvár (napjainkban Belgrád, Szerbia) elfoglalására készültek.

Az új szultán hatalomra kerülésével párhuzamosan a keresztény egyház élére is új vezető került 1455. április 8-án Alfonso Borgia, volt valenciai püspök személyében. Az új egyházfő III. Callixtus néven kezdte meg pontifikátusát, és rögtön átérezte a török terjeszkedésben jelentkező veszélyt. Ám 1456 tavaszán már tisztában volt vele, hogy a nyugati uralkodóktól egyetlen katonát sem remélhet, ugyanekkor Magyarországról riasztó hírek érkeztek a török hadsereg méreteiről és arról, hogy Hunyadi János hajlandó békét kötni és ezt a sereget Itália felé átengedni. A pápa nem tudta, hogy a hírek valótlanok és ebben a helyzetben – végső kétségbeesésében égi segítségért fohászkodva – adta ki 1456. június 29-én – három héttel a nándorfehérvári csata előtt – Bulla orationum (Imabulla) nevezetű rendeletét, amelyben elrendelte, hogy a kereszténység valamennyi templomában a szokásos reggeli és esti harangszó között „déltájban” háromszor kongassák meg a harangokat, „jel adassék minden hívőnek, hogy imáikkal segítsék azokat, akik a török ellen harcolnak”. A déli harangszó tehát – ekkor még – nem a diadalt, hanem a végveszélyt, a keresztes eszme végső csődjét hirdette.

Az egyház részéről azonban Juan Carvajal spanyol bíboros és Kapisztrán János mégis tudott segítséget nyújtani, amikor értesülve a Nándorfehérvárt fenyegető török veszélyről, kereszteseket indultak toborozni a parasztság körében. (1456 nyarára 18 ezres sereget tudott összegyűjteni.)

Közben a magyar nemesség is próbálta megtenni a szükséges előkészületeket, ám a belső ellentétek és Hunyadi túlzott hatalmától való félelem miatt csupán csekély eredmények születtek. Az eredmények közé tartozott, hogy az 1455-ös rendi országgyűlés megerősítette Hunyadi Jánost főkapitányi tisztségében, és  portánként egy arany hadiadót vetett ki, továbbá száz portánként négy lovas és két gyalogos kiállítását rendelte el. A gyűlés ígéretet tett a bárók, nemesek és főpapok személyes hadba vonulására, azonban a magyar főurak jelentős része túlzottnak tartotta a főkapitány hatalmát és azt akár egy kulcsfontosságú végvár elvesztése árán is gyengíteni igyekezett.

Nándorfehérvár

Így végül a törökkel szemben csupán három erő tudott szembeszállni: Hunyadi saját költségen felszerelt hada, Kapisztrán György keresztes serege, és Kórógyi János macsói bánnak – Hunyadi szövetségesének – a katonasága. A török sereg 1456. május elején indult a közel ezer kilométeres útra. A felvonuló had létszámát a korabeli szemtanúk legalább százötvenezresre becsülték, így a teljes létszámot tekintve a török hadsereg közel kétszeres, a reguláris erőket tekintve közel háromszoros túlerőben volt. A vár élére Hunyadi a csata előtt sógorát Szilágyi Mihályt nevezte ki.  A törökök július elején értek a vár alá, az ostrom július 4-én kezdődött. A földsáncokba helyezett tüzérség – huszonhét ostromágyú, hét mozsár és több száz kisebb ágyú – kezdte meg ekkor a vár rombolását. Eközben a török hajóhad parancsnoka, Baltoglu admirális parancsot kapott, hogy akadályozza meg, hogy a várba vízi úton erősítés jusson. Baltoglu a rendelkezésére álló kétszáz hajót összeláncoltatta és Zimony fölött a Dunát teljes szélességében lezárta. Így a magyar felmentő sereg első feladata így a dunai hajózár áttörése volt. Ennek sikere hozta el a csata fordulópontját. A vízi út szabaddá tétele után Hunyadi mindenekelőtt élelmet szállíttatott a kiéheztetett helyőrségnek, majd seregét két részre osztotta. A keresztesek Kapisztrán vezetése alatt a Száva bal partján letáboroztak, Hunyadi saját serege élén pedig csatlakozott a vár védőihez. A török ekkor, július 21-én kiadta a parancsot a döntő rohamra. Éjfél után a harc már a vár külső falai körül folyt, amelyen ekkor már öt török zászló lobogott. A szultán pasaságot és jutalmat ígért harcosainak a lobogó kitűzéséért és a magyarok ezt természetesen igyekeztek megakadályozni.

Dugovics Titusz, Hunyadi János veterán harcosa ekkor vitte végbe hőstettét, mellyel az önfeláldozó magyar katona jelképévé vált. (Történelmileg vélhetően több katona alakja testesül meg a fiktív Dugovics alakjában.) Az ütközet végül magyar győzelemmel végződött, július 22-én reggelre az utolsó törököt is kiszorították a városból.

  

Ezt követően viszont a keresztesek önálló akcióba kezdtek átkeltek a Száván, és elfoglaltak egy dombot az anatóliai hadtest közelében. A szultán a ruméliai lovasságot vetette be a támadók ellen, az elvágta őket a vártól. II. Mehmed az ellentámadással súlyos hibát követett el, mert lovasságát elvonva, védelem nélkül hagyta a török tüzérséget. Hunyadi, felismerve a váratlanul adódó esélyt, összeszedte maradék nehézlovasságát és a várból kitörve, egy lendületes támadással elfoglalta az oszmán ágyúállásokat. A topcsiknak még arra sem maradt idejük, hogy az ágyúkat használhatatlanná tegyék, így a magyarok hátulról lőni kezdték a Száva felé rohamozó török lovasságot. Hunyadi akciója eldöntötte a csatát. A magyar lovasok ezután oldalba támadták a két tűz közé került török lovasságot. Közben a keresztesek különös rohama Kapisztránnal az élén elérte a török tábort. Ekkorra az egész magyar sereg kiözönlött a várból, és csatlakozott a harcolókhoz. A legyőzött szultán ezt követően valamennyi megmaradt haderejét hazarendelve visszavonult Konstantinápolyba. az Oszmán Birodalom európai terjeszkedése közel hét évtizedre megtorpant. A törököknek csak 65 évvel később, 1521-ben, I. Szulejmán idején sikerült a várat bevenni. Bár Hunyadi nagy diadalt aratott Nándorfehérvárnál, nem élvezhette sokáig a győzelmet, mert alig 3 héttel a török elűzése után, a kialakuló pestis járvány következtében 1456 augusztus 11-én maga is meghalt.

Zárásul egy érdekes, 20 perces animációs videó a nándorfehérvári diadalról:

 

Forrás:Harmat Árpád Péter

 

Archívum

Hozzászólások

Ide írhatja hozzászólását...
A hozzászóláshoz jelentkezzen be!
#4    2015.07.22.   19:13:07   Pela
Én is egyetértek Kriszta és JóB véleményével, sajnos egyre világosabb lesz, hogy a kevés igazi menekült család mellett rengeteg 20-35 körüli férfi érkezik "menekültként" hazánkon keresztül az EU-ba több ezer euróval ellátva. Nos felmerül a kérdés, honnan van náluk annyi sok pénz? Ki pénzeli őket? Félő, bár ne legyen igazam, hogy az iszlám állam és menekültnek álcázva csempészik be a terroristákat a nyugati országokba, hogy aztán terror cselekményeket hajtsanak végre a "hitetlenek" ellen.
#3    2015.07.22.   17:28:50   JóB
Előzmény: #2
A Kriszta által leírtakkal teljes mértékben egyetértek, ez a vélemény hűen tükrözi a weblap álláspontját.

- Ideje lenne végre minden magyar, és európai embernek, - a saját és itt élő embertársai érdekében - fellépni a nemkívánatos, értékromboló jelenségekkel szemben.

- Ideje lenne identitásunk védelmében kifejezésre juttatni ezeréves történelmünk csak, és kizárólag ehhez a területhez köthető keresztény értékrendjét.

- Ideje lenne a törvény teljes szigorával fellépni a létünket alapjaiban veszélyeztető jelenségekkel szemben (a "menekülteknek" álcázott invázió megakadályozása, a féktelen, törvényt nem ismerő bűnözés megfékezése korra, nemre, beosztásra, etnikumi hovatartozára való tekintet nélkül ).
#2    2015.07.22.   15:44:51   Kriszta
Előzmény: #1
Köszönöm Pela.
Igen egyet értek veled, ma legalább annyira sorsdöntő Európa jövőjét illetően, mint 559 évvel ezelőtt.
Sajnos ma Európában egyre kevesebb Johann, Johannes, Hans, Jean, Juan, Jan, Janko, János születik és egyre több Mohamed !
Norvégiában, és az Egyesült Királyságban a leggyakoribb fiú név a Mohamed!

http://magyarhirlap.hu/cikk/3857/Sarkosan_fogalmazva

http://fotelkalandor.blog.hu/2013/08/22/115_a_mohamed_a_legnepszerubb_fiunev_angliaban

Mielőtt liberális testvéreim megrónának, szeretném leszögezni: Európában a kereszténység a keresztény értékek és erkölcsiség a fehér faj és kultúrája, 2000 éves múltra tekint vissza.

https://www.youtube.com/watch?t=10&v=-o7HWX7lkKU

Ezen értékek melletti kiállás és védelme NEM egyenlő a faj gyűlölettel és a rasszizmussal hanem keresztényi kötelesség!
Gondolok itt a kopt keresztény testvéreimre, vagy az afrikai keresztényekre Nigériától Eritreáig, akik jelenleg is üldöztetésben, félelemben és rettegésben kénytelenek élni.

http://www.hetek.hu/hatter/201301/otven_orszag_ahol_eletveszelyes_keresztenynek_lenni


A fent leírtak egy magán vélemény!
A lap tulajdonosát és főszerkesztőjét semmilyen felelősség nem terheli.

Magyarország Alaptörvénye.
Szabadság és Felelősség.
IX. cikk (1)-(2)
Módosítva: 2015.07.22.   15:46:47-kor Kriszta által
#1    2015.07.22.   12:26:16   Pela
Köszönjük Kriszta ezt a szép megemlékezést. Sajnos nagyon is aktuális a mai korszakban, mert megint muszlim veszély fenyegeti a "keresztény" Európát és talán megint mi lehetünk, akik megállítjuk őket:
http://ujkurir.blog.hu/2015/07/15/szerbiat_fenyegeti_az_iszlam_allam