ZSOLTÁR 26 ~ ~ ~ ~ Az Úr az én világosságom és üdvösségem: kitől kellene félnem? ~ ~ Az Úr oltalmazza életemet: kitől kellene remegnem? ~ ~ Ha közelednek felém a gonoszok, hogy egyék húsomat, ellenségeim, akik szorongatnak, maguk botlanak meg és elesnek. ~ ~ Ha táborok kelnek is ellenem, nem ijed meg szívem; Ha harc támad is ellenem, akkor is reménykedem. ~ ~ Egyet kérek az Úrtól, azért esedezem: hadd lakjam az Úr házában életemnek minden napján, hadd lássam az Úr pompáját, hadd látogassam templomát. ~ ~ Mert ő elrejt hajlékában a veszedelem idején, elbújtat sátra rejtekében, kősziklára emel fel engem. ~ ~ Így fölemeli fejemet ellenségeim fölé, akik körülvesznek. ~ ~ Én pedig diadalkiáltással áldozatot mutatok be hajlékában, éneklek és zsoltárt zengek az Úrnak. ~ ~ Halld meg, Uram, szózatomat, amellyel hozzád kiáltok, könyörülj rajtam és hallgass meg engem! ~ ~ Rólad mondja a szívem: ˝Téged keres tekintetem!˝ ~ ~ A te arcodat keresem, Uram! ~ ~ Ne fordítsd el tőlem arcodat, ne fordulj el haragodban szolgádtól, te vagy segítőm; Ne hagyj el és ne vess meg engem, üdvözítő Istenem! ~ ~ Hisz atyám és anyám is elhagyott, de az Úr fölkarolt engem. ~ ~ Mutasd meg nekem, Uram, utadat, és vezess engem a helyes ösvényre ellenségeim miatt. ~ ~ Ne adj át ellenségeim akaratának, mert hamis tanúk támadnak ellenem, akik erőszakot lihegnek. ~ ~ Hiszem, hogy meglátom az Úr javait az élők földjén. ~ ~ Remélj az Úrban, légy férfias, bátor legyen szíved, és bízzál az Úrban! ~ ~ ~ ~