Tiszta Forrás
2021. január 28.   
Névnap: Károly, Karola

Laudetur Jesus Christus!

Te öntöd a források vizét patakokba, a hegyek közt csörgedeznek.
Inni adsz a mező vadjainak, a szomjas vadszamár merít belőlük.
Az ég madarai partjaikon laknak, az ágak közt zengik énekük.
A hegyeket kamráid vizéből öntözöd, eged gyümölcsével a földet jóltartod.
Füvet nevelsz az állatoknak, és növényeket, hogy az ember jóllakhasson; hogy a földből kenyeret nyerjen. (Zsolt 104.10 – 14.)

De aki abból a vízből iszik, amelyet én adok, az nem szomjazik meg soha többé, mert a víz, amelyet én adok, örök életre szökellő vízforrás lesz benne." (Jn 4.14)

Vörösmarty Mihály: Szózat ~ ~ ~ ~ Hazádnak rendületlenűl Légy híve, oh magyar; Bölcsőd az s majdan sírod is, mely ápol s eltakar. • • • A nagy világon e kivűl Nincsen számodra hely; Áldjon vagy verjen sors keze: Itt élned, halnod kell. • • • Ez a föld, melyen annyiszor Apáid vére folyt; Ez, melyhez minden szent nevet Egy ezredév csatolt. • • • Itt küzdtenek honért a hős Árpádnak hadai; Itt törtek össze rabigát Hunyadnak karjai. • • • Szabadság! Itten hordozák Véres zászlóidat S elhulltanak legjobbjaink A hosszu harc alatt. • • • És annyi balszerencse közt, Oly sok viszály után, Megfogyva bár, de törve nem, Él nemzet e hazán. • • • S népek hazája, nagy világ! Hozzád bátran kiált: „Egy ezredévi szenvedés Kér éltet vagy halált!” • • • Az nem lehet, hogy annyi szív Hiába onta vért, S keservben annyi hű kebel Szakadt meg a honért. • • • Az nem lehet, hogy ész, erő És oly szent akarat Hiába sorvadozzanak Egy átoksúly alatt. • • • Még jőni kell, még jőni fog Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán. • • • Vagy jőni fog, ha jőni kell, A nagyszerű halál, Hol a temetkezés fölött Egy ország vérben áll. • • • S a sírt, hol nemzet sűlyed el, Népek veszik körűl, S az ember millióinak Szemében gyászköny űl. • • • Légy híve rendületlenűl Hazádnak, oh magyar; Ez éltetőd, s ha elbukál, Hantjával ez takar. • • • A nagy világon e kivűl Nincsen számodra hely; Áldjon vagy verjen sors keze: Itt élned, halnod kell. ~ ~ ~ ~

Jelen van

0 felhasználó
48 látogató

Látogatások

- ma: 6
- tegnap: 168
2015.11.02. 00:00 JóB
Hozzászólások: 0

Halottak napján

Halottak napján

   

 

         Zelenka Brigitta

       Halottak napján

 

 

 

 

 

Gyűlnek, egyre gyűlnek a gyertyák,

sercen a gyufa, lobban a láng,

kint szél kavarja az őszi avart,

s én magamban elmondok egy imát:

"meglett a Te akaratod, Uram

de bocsásd meg a mi vétkeinket",

mormolom magamban,

miközben repül a gondolat,

hogy kifeszüljön valahol

a Kárpátok alatt...

 

Dobbannak fülemben az ismerős léptek,

Apám lendülettel belép,

s én repülnék nyakába, mint kisdiák,

ki téli szünetre hazatért,

itt vannak mind: sürgölődik Anyám,

testvérem cincogva hegedül,

Nagyanyám is becsoszog, és lassan,

szótlanul a kályha mellé ül.

 

Sorjáznak mind lelkem csendjében,

gyöngyházfényben, kiket szerettem nagyon,

s a régi ház, utcánk, szülőfalu,

patakon a súgók és a vízimalom...

 

Sok kicsi láng lobban az ősi vár alján,

béke és csend honol az áldott rögökön,

kósza gondolatként a nagy végtelenség

odarepít engem is örökre-örökkön.

 

Bielefeld, 2012. november 2.

 

Archívum

Hozzászólások

Ide írhatja hozzászólását...
A hozzászóláshoz jelentkezzen be!
Még nem érkezett hozzászólás