2015.11.02. 00:00 JóB

Hozzászólások: 0

Halottak napján

         Zelenka Brigitta

       Halottak napján

Gyűlnek, egyre gyűlnek a gyertyák,

sercen a gyufa, lobban a láng,

kint szél kavarja az őszi avart,

s én magamban elmondok egy imát:

"meglett a Te akaratod, Uram

de bocsásd meg a mi vétkeinket",

mormolom magamban,

miközben repül a gondolat,

hogy kifeszüljön valahol

a Kárpátok alatt...

Dobbannak fülemben az ismerős léptek,

Apám lendülettel belép,

s én repülnék nyakába, mint kisdiák,

ki téli szünetre hazatért,

itt vannak mind: sürgölődik Anyám,

testvérem cincogva hegedül,

Nagyanyám is becsoszog, és lassan,

szótlanul a kályha mellé ül.

Sorjáznak mind lelkem csendjében,

gyöngyházfényben, kiket szerettem nagyon,

s a régi ház, utcánk, szülőfalu,

patakon a súgók és a vízimalom...

Sok kicsi láng lobban az ősi vár alján,

béke és csend honol az áldott rögökön,

kósza gondolatként a nagy végtelenség

odarepít engem is örökre-örökkön.

Bielefeld, 2012. november 2.

Hozzászólások