2015.12.08. 00:00 JóB

Hozzászólások: 0

Üdvözlégy-parafrázis - Bogdán Mária verse

Bogdán Mária különleges alkat. Költői tehetsége, - mint az elvetett mag, - hosszú ideig szunnyadozott, de mára kalásszá érve már bő termést hoz.

Iskolában inkább dolgozatot írt, mint felelt. Ma már csak nevet kamaszkora éretlen, tapasztalatlan versein, azonban huszonöt év elteltével ismét tollat ragadott, hogy kifejezze a lelkében mocorgó érzéseket.

Így ír önmagáról: „Mint annyi más kamasz én is próbálkoztam anno versekkel. Aztán a felnőttkor elején abbamaradt. Lekötött a munka, családalapítás, gyereknevelés. 25 év után ismét tollat fogtam.”

A lélek legmélyén szunnyadó érzéseket hozza a felszínre, és önti művészien megformált szavakba.

Bogdán Mária

Üdvözlégy-parafrázis

"Üdvözlégy, Mária, kegyelemmel teljes!"

Jó asszony vagy te is, egy igazi angyal,

odaadó lélek, figyelmes és kedves,

törékeny termetű, rózsaszirom arccal.

"Az Úr van teveled", ki legfőbb támaszod.

Benne rejlik erőd, tőle kapod folyton,

és te mindenkinek örömmel átadod,

hogy ne bukjanak el gáncsoskodó sorson.

"Áldott vagy te az asszonyok között", hiszen

rólad vesznek példát Erzsik, Katik, Jutkák,

anyák, feleségek, kik tudják, hogy milyen,

ha hitük kapuját rossz kezek becsukják.

"Áldott a te méhednek gyümölcse, Jézus",

és áldott minden gyermek, ki bennük fogan,

s majd ha elfáradnak, tovább velük még fuss,

leginkább azzal, aki vesztébe rohan.

"Asszonyunk, Mária, Istennek szent anyja",

ne hagyd el soha, kinek példaképe vagy,

kívülről tagadja, titokban azt mondja:

hitem és Istenem, bűnöm hatalma nagy.

"Imádkozzál érettünk, bűnösökért, most"

készíts fürdővizet szemeid könnyéből,

azzal áztasd le a rájuk rakódott koszt

és letapadt vért a vétkesek kezéről.

"És halálunk óráján" leszel utolsó,

ki nem mondott sóhaj, megbocsátott élet,

eltorzult kiáltás, könyörgés és szép szó,

elkorcsosult, mégis leggyönyörűbb lélek.

Hozzászólások