A fény ünnepe

Szent Luca napja Svédországban
A Luca napi hagyományokról mindenkinek vannak elképzeléseik. Számos népi hiedelem, babona, érdekes tradíció ismeretes Magyarországon. A nem mindennapi varázslatokkal megtűzdelt szokásokat érdemes és izgalmas is felidézni. A kíváncsibb természetűek ezen felül merenghetnek még azon is, vajon a világban máshol hogyan jelenik meg a Luca nap, van-e jelentősége egyáltalán, felfedezhetünk-e hasonlóságot a különböző népi formák között.
Utazzunk most képzeletben az északi Svédországba.
Az év 347. napján, december 13-án hófedte tájakra borult sötétséget gondoljunk lelki szemeink elé.
Hogy mit is kell még elképzelnünk és hogy mi is zajlik ilyenkor ebben az országban, arról most itt bővebben olvashattok. A svéd tradíciók között elsők között tartják számon a Luciadagen-t (ejtsd: lüszíadágen) azaz Luca napját, amely napon kezdetét veszi a karácsonyi időszak. A magyar Luca napi hagyományokkal csöppet sem nem azonos ez a Svédország szerte népszerű ünnep.
Az otthoni ünneplés karakteres rituálékból áll össze. December 13. reggelén a család legidősebb lánygyermeke kel fel a legkorábban. Fehér lepelszerű ruhát ölt magára, örökzöldekből font koszorút illeszt a fejére, és szintén fehérbe öltözött testvérei kíséretében kávét,glöggöt** és lussekattot* visz be a még ágyban fekvő, gyerekeikre váró szülőknek.
A fiútestvérek csillagokat, míg a lányok égő gyertyákat tartanak a kezükben.
December 13. nem csak a családi fészeknek, hanem a svéd egyházi szertartásoknak is szerves részét képezi. A Lucia történet elmesélése általában a templomok falain belül is a fiatalokra, illetve gyerekekre vár. A kiválasztott Lucia a hagyományos fehér jelmezben, eredeti tradíció szerint 7 égő gyertyával ellátott koszorúval a fején vonul végig, jelképezve ezzel a fényhozó alakját.
Luciat követi és énekkel kíséri a többi, természetesen itt is fehérben tündöklő segítő.
(Lucia reggel a Kungsholms templomban)
Nem vitás, hogy a Lucia mítosz és vele együtt a fény szerepe nagy hatással van mindenkire. Izgalommal teli várakozással készülődik az egész ország, városok és falvak apraja-nagyja. A településeken, iskolákban saját Luciákat választanak.
Komoly verseny és szavazás előzi meg a szereplést, sok esetben a jelöltek a helyi lapokba is bekerülnek, ami szintén azt bizonyítja, mennyire nagyra értékelik a december 13-i tradícióikat a svédek.
Csodálkoznivaló nem sok van ezen, hiszen december 13. az év legrövidebb, így legsötétebb napja is az északi féltekén. Éppen ezért szükséges Svédország számára, hogy ezzel a varázslattal tegyék széppé és különlegessé a zord telet. A kedves és játékos, ugyanakkor mély jelentéssel bíró Lucia hagyomány a sötétség és hideg ellen dacol, meghitt hangulatot teremt, valamint segít ráhangolódni az év egyik legcsodálatosabb ünnepére, a karácsonyra.
(T.B.)
Luca napi finomságok
*Lussekatt (Luca macskája) és az elengedhetetlen **glögg ami leginkább a mi forralt borunkra hasonlít, mandulával,mazsolával, fahéjjal és szegfűszeggel fűszerezve. Alkoholos és alkohol mentes változata egyformán népszerű.
Skål!
Hozzászólások
A hozzászóláshoz jelentkezzen be!
A kórus gyönyörűen énekel, tiszta, csengő hangon. Ritkán lehet ilyet hallani.
Közösségi tér archívum
- 2020.11.28. Mielőbbi gyógyulást kívánunk Barsi atyának!
- 2020.11.16. Böjte Csaba is elkapta a koronavírust
- 2020.10.04. Fekete István: Az ima
- 2020.08.27. Virtigli kommunisták
- 2020.08.22. Belakni az éjszakát
- 2020.06.06. Justitia enim Hungaria
- 2020.04.28. Conte olasz kormányfő - üzletek igen, mise nem
- 2020.04.11. Alföldi Géza: Iskariothi
- 2020.03.11. Beszélgetés dr. Speidl Bianka iszlámkutatóval
- 2020.02.11. XII. Kelemen pápa „In Eminenti” kezdetű bullája