Tiszta Forrás
2019. október 22.   
Névnap: Előd, Szalóme

Laudetur Jesus Christus!

Te öntöd a források vizét patakokba, a hegyek közt csörgedeznek.
Inni adsz a mező vadjainak, a szomjas vadszamár merít belőlük.
Az ég madarai partjaikon laknak, az ágak közt zengik énekük.
A hegyeket kamráid vizéből öntözöd, eged gyümölcsével a földet jóltartod.
Füvet nevelsz az állatoknak, és növényeket, hogy az ember jóllakhasson; hogy a földből kenyeret nyerjen. (Zsolt 104.10 – 14.)

De aki abból a vízből iszik, amelyet én adok, az nem szomjazik meg soha többé, mert a víz, amelyet én adok, örök életre szökellő vízforrás lesz benne." (Jn 4.14)

ESTI IMA: ~ ~ ~ ~ Istenem, ahová tettél, ott szolgállak. ~ ~ Ahol megsejtelek, megcsodállak! ~ ~ Amim van, azért magasztallak, ~ ~ Amim nincs, azért nem zaklatlak. ~ ~ Ami a munkám, azt csinálom! ~ ~ A jó szót érte sose várom. ~ ~ Ha nem sikerül, nem kesergek, ~ ~ Jézus nevében mindjárt mindent újra kezdek. ~ ~ Csak egyet kérek tőled mindenáron: ~ ~ Jöjj el értem, ha jön halálom, ~ ~ Atyám, Megváltóm, Királyom! ~ ~ Ámen. ~ ~ ~ ~

Jelen van

0 felhasználó
25 látogató

Látogatások

- ma: 800
- tegnap: 957
2014.12.21. 00:00 JóB
Hozzászólások: 0

ad-ventus: 4

 

ad-ventus

 

Csillagos égen a távoli fények,

hajdan élt Nap, mely mára kihunyt.

Múlnak az órák, és múlnak az évek,

de szívünkben egy Csillag mégis kigyúlt.

Várunk egy hangot az éteri térben,

egy képet a monitor alsó felén.

A peronon fázva egy hosszú szerelvényt,

egy közelgő csíkot az ég tetején.

Várjuk a percet, mely eljön majd egyszer,

a szülő, s a gyermek egymásra talál:

a terített asztalon adventi gyertyák,

és kézről-kézre jár a szedőkanál.

Várunk, mint egykor a próféták vártak,

az öreg Simeon a templom kövén:

szemei látták, mit annyian vágytak,

alvó kisdedet egy szűznek ölén.

 

A.D.2014.11.29 © JóB

Archívum

Hozzászólások

Ide írhatja hozzászólását...
A hozzászóláshoz jelentkezzen be!
Még nem érkezett hozzászólás