Év-fordulóra
Nem ígérek semmit: úgyis hiába.
Gyarló énem a jégre visz.
Magas C után nyújtom a kezem,
s mit elérek alacsony Gisz.
Zarándok útjaink göröngyén
bukdácsol gyenge hitünk.
Ígéret-szólamok mezején
újra csak bűnbe esünk.
Az óév és újév egyetlen út,
ez a bűn, és a kegyelem.
A korhadó fa, és virágzó ág,
mely jó gyümölcsöt terem.
Nézem az évet, és a napot:
a körökön egymásba ér
a Jászol, a Kereszt, a Királyság,
a Víz, és az élő Kenyér.
Holnapok tudója, nagy Isten,
te embert formáló akarat:
nyújts értem éltető kezedet
oda is, hol a Halál arat.
A.D.2018.01.01.©JóB
Archívum
Hozzászólások
Ide írhatja hozzászólását...
A hozzászóláshoz jelentkezzen be!
A hozzászóláshoz jelentkezzen be!
Még nem érkezett hozzászólás
Közösségi tér archívum
- 2019.02.17. A boldogság forrása (a napi Szentírás margójára)
- 2019.01.29. Kvantum - elmélet (és gyakorlat)
- 2019.01.25. István versei
- 2019.01.19. A magyarországi németek kitelepítése 1945 után
- 2018.12.30. A család szentsége
- 2018.12.16. A Karácsony misztériuma
- 2018.10.04. Hagyaték
- 2018.08.26. Krisztus követése és a zen csendmeditáció
- 2018.08.20. Magyar orvosok világraszóló sikere Bangladesben
- 2018.08.09. Egy repülőgép és 644 darumadár