Év-fordulóra
Nem ígérek semmit: úgyis hiába.
Gyarló énem a jégre visz.
Magas C után nyújtom a kezem,
s mit elérek alacsony Gisz.
Zarándok útjaink göröngyén
bukdácsol gyenge hitünk.
Ígéret-szólamok mezején
újra csak bűnbe esünk.
Az óév és újév egyetlen út,
ez a bűn, és a kegyelem.
A korhadó fa, és virágzó ág,
mely jó gyümölcsöt terem.
Nézem az évet, és a napot:
a körökön egymásba ér
a Jászol, a Kereszt, a Királyság,
a Víz, és az élő Kenyér.
Holnapok tudója, nagy Isten,
te embert formáló akarat:
nyújts értem éltető kezedet
oda is, hol a Halál arat.
A.D.2018.01.01.©JóB
Archívum
Hozzászólások
Ide írhatja hozzászólását...
A hozzászóláshoz jelentkezzen be!
A hozzászóláshoz jelentkezzen be!
Még nem érkezett hozzászólás
Közösségi tér archívum
- 2020.03.11. Beszélgetés dr. Speidl Bianka iszlámkutatóval
- 2020.02.11. XII. Kelemen pápa „In Eminenti” kezdetű bullája
- 2020.02.07. Hova tűnt el a vitakultúra és az állítólagos tolerancia?
- 2020.01.12. Tisztelet a hősöknek!
- 2019.12.09. A kis Zente adventje
- 2019.10.23. 1956
- 2019.10.07. Meddig még Uram? - Habakuk próféta látomása
- 2019.09.10. Te Deum laudamus - Eger nem adta meg magát
- 2019.08.31. Miért jó a házasság? – Egy pszichológus véleménye
- 2019.08.06. Egy repülőgép és 644 darumadár