2015.01.04. 13:25 JóB

Hozzászólások: 1

Az Ige testé lőn...

Az Ige testté lőn…

„Kezdetben volt az Ige. Az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige.

 Ő volt kezdetben Istennél. Minden őáltala lett, és nélküle semmi sem lett, ami lett.

Őbenne élet volt, és ez az élet volt az emberek világossága.

 A világosság a sötétségben világít, de a sötétség nem fogadta be. …..

Az Ige az igazi világosság volt, amely a világba jött, hogy megvilágítson minden embert.

A világban volt, és a világ őáltala lett, de a világ nem ismerte fel őt.

A tulajdonába jött, de övéi nem fogadták be.

Mindazoknak azonban, akik befogadták, hatalmat adott, hogy Isten gyermekei legyenek; azoknak, akik hisznek benne, akik nem vér szerint, nem a test kívánságából, és nem is a férfi akaratából, hanem Istentől születtek

 És az Ige testté lett, és közöttünk lakott.”   (Jn 1,1-18)

☼  ☼  ☼

Ezt a szentírási szakaszt olvashatjuk a mai Evangéliumban.

 „Az Ige testé lőn, és miköztünk lakozék…” – imádkozzuk minden délben az Úrangyala imádságban.

A mindenható Isten megteremtette a világot: saját képmására, és hasonlatosságára megteremtette az embert. Minden őáltala lett – mondja az Evangélium. Ennek valódiságát ma már aligha lehet kétségbe vonni.

A tudomány eljutott addig a pontig, hogy modellezni tudja a világ keletkezését. Minden – ezzel a témával foglalkozó - tudós azonos állásponton van.

A hívő tudósok így fogalmaznak (amint az Bibliában is írva van): a világot a mindenható Isten a semmiből teremtette.

A nem hívő tudósok pedig így: a világ az ősrobbanáskor keletkezett. Hogy miből?

Végtelen kis helyen összesűrűsödött végtelen nagy tömegű anyagból (ezt a köznyelv nemes egyszerűséggel semminek nevezi).

A világ teremtésére vonatkozó idézett Igeszakasz hitelességéhez tehát nem férhet semmi kétség.

A további mondatok viszont elgondolkodtatóak. Isten világosságot teremtett, honnan tehát a sötétség? Mi, vagy ki hozta a sötétséget ebbe a világba?

Isten az embert a saját képmására és hasonlatosságára teremtette.

Ebben az is benne foglaltatik, hogy szabad akaratúnak teremtette, olyannyira, hogy az ember még a saját teremtőjének is ellentmondhat.

Ugyanilyen szabad akarattal rendelkeznek a teremtett szellemi lények, az angyalok is.

Furcsa módon éppen a „fényhozó”, Lucifer hozta a sötétséget a világba, miután szembeszállt teremtőjével, és taszíttatott ki a mennyek országából.

Ha tovább olvassuk a mai Evangéliumot - ezt a Szent János által megfogalmazott mély értelmű, szimbolikát tartalmazó szakaszt – felvetődik a kérdés, hogy mi szükség volt az Ige megtestesülésére, Isten emberré válására.

Isten szövetséget kötött a népével, mégis azt olvassuk, hogy az övéi nem fogadták be.

Sokat hallani manapság, hogy a keresztény gyökerű Európa mára missziós területté vált. Az az Európa, aki büszkélkedik demokráciájával, toleranciájával, liberalizmusával.

Isten azért küldte le egyszülött Fiát a szövetség népéhez, mert (mai szóhasználattal élve)   a szövetségi nép által lakott föld is missziós területté vált.

Hiába hozta le Mózes a Hóreb hegyéről Isten parancsolatait: a nép az aranyborjút imádta. A szövetségi hűség árulóinak sorsa ismeretes: egytől-egyig elpusztultak.

Jézus, a megtestesült Isten nem pusztította el a bűnösöket, a szövetségi hűség helyett az egoista önimádatban sütkérező vallási vezetőket, a bűnre csábuló egyszerű embereket. Magára vette vétkeiket, és kiengesztelte a mennyei Atyát, kínhalált szenvedve a keresztfán.

Kérdezik sokan: miért? Miért nem pusztította el Isten a bűnös nemzedéket, mint tette azt Noé idejében.

Olvassuk tovább az Evangéliumot: 

„Mindazoknak azonban, akik befogadták, hatalmat adott, hogy Isten gyermekei legyenek.”

Isten gyermekei vagyunk! Nem egyszerű, megélhetésért robotoló munkavállalók, nem egyszerű alkalmazottak, nem egyszerű bankbetétesek, nem egyszerű állampolgárok, nem egyszerű lakók, hanem a mindenható Isten gyermekei!

Ezt kell megértenünk, és megéreznünk a mai Evangéliumból.

A szépség elmúlik, a vagyon nem vihető át a túlvilágra, a hatalom csak időleges, a boldogság mulandó.

Vár minket valaki, a teremtő mennyei Atya, akinek a gyermekei vagyunk! Terített asztallal vár, mint a tékozló fiút a szerető atyja.

Szabad akarattal áldott meg minket a Teremtő. Szabadon dönthetünk: vagy mellette, vagy ellene. Választhatunk a világosság, és a sötétség között, de ezt a döntés most kell meghoznunk.

A.D.2015.01.04.©JóB

Hozzászólások

#1    2015.01.07.   20:09:06   __

Borzalmas érzés lenne itt a földön úgy élnem, hogyha nem tudnám, hogy Isten szeretett gyermeke vagyok. Egyszerűen elviselhetetlen lenne számomra az élet. Annyira sajnálom azokat az embertársaimat akik még ezt nem hallották vagy nem tudják befogadni vagy egyáltalán nem is hiszik.