Tiszta Forrás
2021. április 17.   
Névnap: Rudolf, Izidóra

Laudetur Jesus Christus!

Te öntöd a források vizét patakokba, a hegyek közt csörgedeznek.
Inni adsz a mező vadjainak, a szomjas vadszamár merít belőlük.
Az ég madarai partjaikon laknak, az ágak közt zengik énekük.
A hegyeket kamráid vizéből öntözöd, eged gyümölcsével a földet jóltartod.
Füvet nevelsz az állatoknak, és növényeket, hogy az ember jóllakhasson; hogy a földből kenyeret nyerjen. (Zsolt 104.10 – 14.)

De aki abból a vízből iszik, amelyet én adok, az nem szomjazik meg soha többé, mert a víz, amelyet én adok, örök életre szökellő vízforrás lesz benne." (Jn 4.14)

OLVASMÁNY: 2021-04-17 ~ ~ ~ ~ Azokban a napokban, amikor a tanítványok száma már megnövekedett, zúgolódás támadt a görögök közt a zsidók ellen, hogy a mindennapi alamizsnaosztáskor az ő özvegyeiket háttérbe szorítják. ~ ~ Ezért a Tizenkettő összehívta a tanítványokat, és így szóltak hozzájuk: ˝Nem volna rendjén, hogy elhanyagoljuk Isten igéjét, s az asztal szolgálatát lássuk el. Szemeljetek hát ki magatok közül, testvérek, hét jó hírben álló, Lélekkel eltelt bölcs férfit, akiket megbízhatunk ezzel a feladattal. Mi pedig majd az imádságnak és az ige szolgálatának szenteljük magunkat.˝~ ~ Tetszett a javaslat az egész közösségnek, és kiválasztották Istvánt, ezt a hittel és Szentlélekkel eltelt férfit, aztán Fülöpöt és Prohóruszt, Nikánort és Timont, Parmenászt és Miklóst, az antióchiai prozelitát. Az apostolok elé állították őket, azok pedig imádkoztak felettük, és rájuk tették kezüket.~ ~ És az Isten igéje tovább terjedt, úgyhogy a tanítványok száma igen megnőtt Jeruzsálemben. Még a papok közül is tömegesen hódoltak meg a hitnek. (ApCsel 6,1-7) ~ ~ ~ ~ Ez az Isten igéje.

Jelen van

0 felhasználó
18 látogató

Látogatások

- ma: 232
- tegnap: 525
2015.01.27. 22:15 JóB
Hozzászólások: 0

Malaszt és kegyelem

Malaszt és kegyelem

Malaszt, kegyelem és a magyar nyelv gazdagsága

 

Az „Üdvözlégy”-et a XX. század közepén még így imádkozták: Üdvözlégy Mária, malaszttal teljes …; ma azt mondjuk: kegyelemmel teljes. Más liturgikus szövegekben is a kegyelem szó lépett a malaszt helyébe. Az indok az idegen eredetű szónak a mai ember számára érthetőbb, magyar hangzású szóval való helyettesítése.

Érdemes ezt a kérdést közelebbről megvizsgálni.

A malaszt szó már a legrégibb összefüggő magyar szövegben, a XII. században keletkezett Halotti Beszédben előfordul: „Mënnyi milosztben tërümtéve ëlëve mü isëmüköt, Ádámut …” (Zolnay Gyula olvasata szerint), ami a mai magyar nyelven így hangzana: Mennyi malasztban teremtette eleve (Isten) a mi ősünket, Ádámot …

A „malaszt” szó az ó-egyházi szláv milost?-nak felel meg, jelentése: irgalom. A szó a ma élő szláv nyelvekben is megvan, pl. a szlovák nyelvben gyakorlatilag változatlan formában: milost' = kegyesség, kegy, jóindulat, kegyelem, megkegyelmezés, bocsánat, könyörület, könyörületesség, irgalmasság.

A Halotti Beszéd egy eredetileg latin prédikációnak szabad magyar fordítása, a Pray kódexben a magyar szöveget közvetlenül követi a latin eredeti. A magyar szöveg a latin „gratia” szót fordítja miloszttal.

 De többször szerepel a Halotti Beszédben a kegyelem szó is. „Vimádjuk úromk Istën këgyilmét ëz lélik ért, hogy jorgusson ű néki és këgyiggyen és bulcsássa mënd ű bűnét.” Azaz: imádkozzunk az Úristen kegyelméért e lélek számára, hogy irgalmazzon őnéki és kegyelmezzen és bocsássa meg minden bűnét.

Itt a fordító – a beszédet magyarrá alakító – a latin „misericordia”-t fordítja kegyelemnek.

 A Halotti Beszéd lezáró könyörgésében szerepel a „hogy az Úr űt këgyilméhel Ábrám, Izsák, Jákob këbëlében hëlhëzje …” mondat, azaz : hogy az Úr őt kegyelmével Ábrahám, Izsák, Jákob kebelébe helyezze. A latin szövegben ezen a helyen „pietas” szerepel. A magyar kegyelem szó eredete Bárczi Géza szerint ismeretlen, finnugor származtatása nem valószínű.

 

A mondottakból kiderül, hogy a Halotti Beszéd értelmezése szerint a malaszt és a kegyelem között lényeges különbség van.

A „malaszt” szó csak az Istentől kapható, különleges ajándékra vonatkozik, a „kegyelem” szó sokkal általánosabb értelmű, kegyelmet ember is adhat.

A régi katekizmus szerint van segítő malaszt és megszentelő malaszt, ezek kegyelmi eszközök.

A segítő malaszt által Isten fölvilágosít és megerősít minket lelkünkben, hogy az üdvösségre szükséges jót megismerhessük és megtehessük, a bűnt pedig elkerülhessük. A megszentelő malaszt által Isten a halálos bűnöktől megtisztítja és megszenteli lelkünket.”

Az ilyen értelmű malaszt felel meg a latin gratia szónak. A kegyelemnek fordított misericordia és pietas Isten irgalmasságát, megbocsátását, kegyességét hangsúlyozza olyan értelemben, ahogyan – a maga módján – az ember is tud irgalmazni, megbocsátani.

A Pallas Nagylexikon (1896) szerint a malaszt „isteni kegyelem, Istentől adott ajándék – Krisztus ingyenes ajándéka –, amelynek adományozási oka csupán az isteni jóság”.

A magyar nyelv finom kifejező, megkülönböztető képességére mutat, hogy különbséget tud tenni a csak Istennek tulajdonítható malaszt és az általános értelmű kegyelem között.

Erre gondolva nem volt szerencsés az új liturgiában a malaszt szó kiküszöbölése, mert ez megszüntette a nyelvünkben évszázadok óta élő, lényeges különbségtételt. A magyarítás ebben az esetben éppen annyira nem volt indokolt, mint amennyire indokolatlan lenne az Eucharisztia szó kiküszöbölése és a magyar „hálaadással” való helyettesítése.

Kerényi Dénes

Forrás:  http://web.axelero.hu/kesz/jel/05_02/malaszt.html

Archívum

Hozzászólások

Ide írhatja hozzászólását...
A hozzászóláshoz jelentkezzen be!
Még nem érkezett hozzászólás