Tiszta Forrás
2022. december 01.   
Névnap: Elza, Natália

Laudetur Jesus Christus!

Te öntöd a források vizét patakokba, a hegyek közt csörgedeznek.
Inni adsz a mező vadjainak, a szomjas vadszamár merít belőlük.
Az ég madarai partjaikon laknak, az ágak közt zengik énekük.
A hegyeket kamráid vizéből öntözöd, eged gyümölcsével a földet jóltartod.
Füvet nevelsz az állatoknak, és növényeket, hogy az ember jóllakhasson; hogy a földből kenyeret nyerjen. (Zsolt 104.10 – 14.)

De aki abból a vízből iszik, amelyet én adok, az nem szomjazik meg soha többé, mert a víz, amelyet én adok, örök életre szökellő vízforrás lesz benne." (Jn 4.14)

Vörösmarty Mihály: Szózat ~ ~ ~ ~ Hazádnak rendületlenűl ○ Légy híve, oh magyar; ○ Bölcsőd az s majdan sírod is, ○ mely ápol s eltakar. • • • A nagy világon e kivűl ○ Nincsen számodra hely; ○ Áldjon vagy verjen sors keze: ○ Itt élned, halnod kell. • • • Ez a föld, melyen annyiszor ○ Apáid vére folyt; ○ Ez, melyhez minden szent nevet ○ Egy ezredév csatolt. • • • Itt küzdtenek honért a hős ○ Árpádnak hadai; ○ Itt törtek össze rabigát ○ Hunyadnak karjai. • • • Szabadság! Itten hordozák ○ Véres zászlóidat ○ S elhulltanak legjobbjaink ○ A hosszu harc alatt. • • • És annyi balszerencse közt, ○ Oly sok viszály után, ○ Megfogyva bár, de törve nem, ○ Él nemzet e hazán. • • • S népek hazája, nagy világ! ○ Hozzád bátran kiált: ○ „Egy ezredévi szenvedés ○ Kér éltet vagy halált!” • • • Az nem lehet, hogy annyi szív ○ Hiába onta vért, ○ S keservben annyi hű kebel ○ Szakadt meg a honért. • • • Az nem lehet, hogy ész, erő ○ És oly szent akarat ○ Hiába sorvadozzanak ○ Egy átoksúly alatt. • • • Még jőni kell, még jőni fog ○ Egy jobb kor, mely után ○ Buzgó imádság epedez ○ Százezrek ajakán. • • • Vagy jőni fog, ha jőni kell, ○ A nagyszerű halál, ○ Hol a temetkezés fölött ○ Egy ország vérben áll. • • • S a sírt, hol nemzet sűlyed el, ○ Népek veszik körűl, ○ S az ember millióinak ○ Szemében gyászköny űl. • • • Légy híve rendületlenűl ○ Hazádnak, oh magyar; ○ Ez éltetőd, s ha elbukál, ○ Hantjával ez takar. • • • A nagy világon e kivűl ○ Nincsen számodra hely; ○ Áldjon vagy verjen sors keze: ○ Itt élned, halnod kell. ~ ~ ~ ~

Jelen van

0 felhasználó
37 látogató

Látogatások

- ma: 1
- tegnap: 268
2015.01.27. 22:15 JóB
Hozzászólások: 0

Malaszt és kegyelem

Malaszt és kegyelem

Malaszt, kegyelem és a magyar nyelv gazdagsága

 

Az „Üdvözlégy”-et a XX. század közepén még így imádkozták: Üdvözlégy Mária, malaszttal teljes …; ma azt mondjuk: kegyelemmel teljes. Más liturgikus szövegekben is a kegyelem szó lépett a malaszt helyébe. Az indok az idegen eredetű szónak a mai ember számára érthetőbb, magyar hangzású szóval való helyettesítése.

Érdemes ezt a kérdést közelebbről megvizsgálni.

A malaszt szó már a legrégibb összefüggő magyar szövegben, a XII. században keletkezett Halotti Beszédben előfordul: „Mënnyi milosztben tërümtéve ëlëve mü isëmüköt, Ádámut …” (Zolnay Gyula olvasata szerint), ami a mai magyar nyelven így hangzana: Mennyi malasztban teremtette eleve (Isten) a mi ősünket, Ádámot …

A „malaszt” szó az ó-egyházi szláv milost?-nak felel meg, jelentése: irgalom. A szó a ma élő szláv nyelvekben is megvan, pl. a szlovák nyelvben gyakorlatilag változatlan formában: milost' = kegyesség, kegy, jóindulat, kegyelem, megkegyelmezés, bocsánat, könyörület, könyörületesség, irgalmasság.

A Halotti Beszéd egy eredetileg latin prédikációnak szabad magyar fordítása, a Pray kódexben a magyar szöveget közvetlenül követi a latin eredeti. A magyar szöveg a latin „gratia” szót fordítja miloszttal.

 De többször szerepel a Halotti Beszédben a kegyelem szó is. „Vimádjuk úromk Istën këgyilmét ëz lélik ért, hogy jorgusson ű néki és këgyiggyen és bulcsássa mënd ű bűnét.” Azaz: imádkozzunk az Úristen kegyelméért e lélek számára, hogy irgalmazzon őnéki és kegyelmezzen és bocsássa meg minden bűnét.

Itt a fordító – a beszédet magyarrá alakító – a latin „misericordia”-t fordítja kegyelemnek.

 A Halotti Beszéd lezáró könyörgésében szerepel a „hogy az Úr űt këgyilméhel Ábrám, Izsák, Jákob këbëlében hëlhëzje …” mondat, azaz : hogy az Úr őt kegyelmével Ábrahám, Izsák, Jákob kebelébe helyezze. A latin szövegben ezen a helyen „pietas” szerepel. A magyar kegyelem szó eredete Bárczi Géza szerint ismeretlen, finnugor származtatása nem valószínű.

 

A mondottakból kiderül, hogy a Halotti Beszéd értelmezése szerint a malaszt és a kegyelem között lényeges különbség van.

A „malaszt” szó csak az Istentől kapható, különleges ajándékra vonatkozik, a „kegyelem” szó sokkal általánosabb értelmű, kegyelmet ember is adhat.

A régi katekizmus szerint van segítő malaszt és megszentelő malaszt, ezek kegyelmi eszközök.

A segítő malaszt által Isten fölvilágosít és megerősít minket lelkünkben, hogy az üdvösségre szükséges jót megismerhessük és megtehessük, a bűnt pedig elkerülhessük. A megszentelő malaszt által Isten a halálos bűnöktől megtisztítja és megszenteli lelkünket.”

Az ilyen értelmű malaszt felel meg a latin gratia szónak. A kegyelemnek fordított misericordia és pietas Isten irgalmasságát, megbocsátását, kegyességét hangsúlyozza olyan értelemben, ahogyan – a maga módján – az ember is tud irgalmazni, megbocsátani.

A Pallas Nagylexikon (1896) szerint a malaszt „isteni kegyelem, Istentől adott ajándék – Krisztus ingyenes ajándéka –, amelynek adományozási oka csupán az isteni jóság”.

A magyar nyelv finom kifejező, megkülönböztető képességére mutat, hogy különbséget tud tenni a csak Istennek tulajdonítható malaszt és az általános értelmű kegyelem között.

Erre gondolva nem volt szerencsés az új liturgiában a malaszt szó kiküszöbölése, mert ez megszüntette a nyelvünkben évszázadok óta élő, lényeges különbségtételt. A magyarítás ebben az esetben éppen annyira nem volt indokolt, mint amennyire indokolatlan lenne az Eucharisztia szó kiküszöbölése és a magyar „hálaadással” való helyettesítése.

Kerényi Dénes

Forrás:  http://web.axelero.hu/kesz/jel/05_02/malaszt.html

Archívum

Hozzászólások

Ide írhatja hozzászólását...
A hozzászóláshoz jelentkezzen be!
Még nem érkezett hozzászólás