Tiszta Forrás
2019. június 18.   
Névnap: Arnold, Levente

Laudetur Jesus Christus!

Te öntöd a források vizét patakokba, a hegyek közt csörgedeznek.
Inni adsz a mező vadjainak, a szomjas vadszamár merít belőlük.
Az ég madarai partjaikon laknak, az ágak közt zengik énekük.
A hegyeket kamráid vizéből öntözöd, eged gyümölcsével a földet jóltartod.
Füvet nevelsz az állatoknak, és növényeket, hogy az ember jóllakhasson; hogy a földből kenyeret nyerjen. (Zsolt 104.10 – 14.)

De aki abból a vízből iszik, amelyet én adok, az nem szomjazik meg soha többé, mert a víz, amelyet én adok, örök életre szökellő vízforrás lesz benne." (Jn 4.14)

Jelen van

0 felhasználó
21 látogató

Látogatások

- ma: 1063
- tegnap: 1519
2015.01.27. 22:15 JóB
Hozzászólások: 0

Malaszt és kegyelem

Malaszt és kegyelem

Malaszt, kegyelem és a magyar nyelv gazdagsága

 

Az „Üdvözlégy”-et a XX. század közepén még így imádkozták: Üdvözlégy Mária, malaszttal teljes …; ma azt mondjuk: kegyelemmel teljes. Más liturgikus szövegekben is a kegyelem szó lépett a malaszt helyébe. Az indok az idegen eredetű szónak a mai ember számára érthetőbb, magyar hangzású szóval való helyettesítése.

Érdemes ezt a kérdést közelebbről megvizsgálni.

A malaszt szó már a legrégibb összefüggő magyar szövegben, a XII. században keletkezett Halotti Beszédben előfordul: „Mënnyi milosztben tërümtéve ëlëve mü isëmüköt, Ádámut …” (Zolnay Gyula olvasata szerint), ami a mai magyar nyelven így hangzana: Mennyi malasztban teremtette eleve (Isten) a mi ősünket, Ádámot …

A „malaszt” szó az ó-egyházi szláv milost?-nak felel meg, jelentése: irgalom. A szó a ma élő szláv nyelvekben is megvan, pl. a szlovák nyelvben gyakorlatilag változatlan formában: milost' = kegyesség, kegy, jóindulat, kegyelem, megkegyelmezés, bocsánat, könyörület, könyörületesség, irgalmasság.

A Halotti Beszéd egy eredetileg latin prédikációnak szabad magyar fordítása, a Pray kódexben a magyar szöveget közvetlenül követi a latin eredeti. A magyar szöveg a latin „gratia” szót fordítja miloszttal.

 De többször szerepel a Halotti Beszédben a kegyelem szó is. „Vimádjuk úromk Istën këgyilmét ëz lélik ért, hogy jorgusson ű néki és këgyiggyen és bulcsássa mënd ű bűnét.” Azaz: imádkozzunk az Úristen kegyelméért e lélek számára, hogy irgalmazzon őnéki és kegyelmezzen és bocsássa meg minden bűnét.

Itt a fordító – a beszédet magyarrá alakító – a latin „misericordia”-t fordítja kegyelemnek.

 A Halotti Beszéd lezáró könyörgésében szerepel a „hogy az Úr űt këgyilméhel Ábrám, Izsák, Jákob këbëlében hëlhëzje …” mondat, azaz : hogy az Úr őt kegyelmével Ábrahám, Izsák, Jákob kebelébe helyezze. A latin szövegben ezen a helyen „pietas” szerepel. A magyar kegyelem szó eredete Bárczi Géza szerint ismeretlen, finnugor származtatása nem valószínű.

 

A mondottakból kiderül, hogy a Halotti Beszéd értelmezése szerint a malaszt és a kegyelem között lényeges különbség van.

A „malaszt” szó csak az Istentől kapható, különleges ajándékra vonatkozik, a „kegyelem” szó sokkal általánosabb értelmű, kegyelmet ember is adhat.

A régi katekizmus szerint van segítő malaszt és megszentelő malaszt, ezek kegyelmi eszközök.

A segítő malaszt által Isten fölvilágosít és megerősít minket lelkünkben, hogy az üdvösségre szükséges jót megismerhessük és megtehessük, a bűnt pedig elkerülhessük. A megszentelő malaszt által Isten a halálos bűnöktől megtisztítja és megszenteli lelkünket.”

Az ilyen értelmű malaszt felel meg a latin gratia szónak. A kegyelemnek fordított misericordia és pietas Isten irgalmasságát, megbocsátását, kegyességét hangsúlyozza olyan értelemben, ahogyan – a maga módján – az ember is tud irgalmazni, megbocsátani.

A Pallas Nagylexikon (1896) szerint a malaszt „isteni kegyelem, Istentől adott ajándék – Krisztus ingyenes ajándéka –, amelynek adományozási oka csupán az isteni jóság”.

A magyar nyelv finom kifejező, megkülönböztető képességére mutat, hogy különbséget tud tenni a csak Istennek tulajdonítható malaszt és az általános értelmű kegyelem között.

Erre gondolva nem volt szerencsés az új liturgiában a malaszt szó kiküszöbölése, mert ez megszüntette a nyelvünkben évszázadok óta élő, lényeges különbségtételt. A magyarítás ebben az esetben éppen annyira nem volt indokolt, mint amennyire indokolatlan lenne az Eucharisztia szó kiküszöbölése és a magyar „hálaadással” való helyettesítése.

Kerényi Dénes

Forrás:  http://web.axelero.hu/kesz/jel/05_02/malaszt.html

Archívum

Hozzászólások

Ide írhatja hozzászólását...
A hozzászóláshoz jelentkezzen be!
Még nem érkezett hozzászólás