Tiszta Forrás
2021. április 23.   
Névnap: Béla, Adalbert

Laudetur Jesus Christus!

Te öntöd a források vizét patakokba, a hegyek közt csörgedeznek.
Inni adsz a mező vadjainak, a szomjas vadszamár merít belőlük.
Az ég madarai partjaikon laknak, az ágak közt zengik énekük.
A hegyeket kamráid vizéből öntözöd, eged gyümölcsével a földet jóltartod.
Füvet nevelsz az állatoknak, és növényeket, hogy az ember jóllakhasson; hogy a földből kenyeret nyerjen. (Zsolt 104.10 – 14.)

De aki abból a vízből iszik, amelyet én adok, az nem szomjazik meg soha többé, mert a víz, amelyet én adok, örök életre szökellő vízforrás lesz benne." (Jn 4.14)

SZENTLECKE: 2021-04-23 ~ ~ ~ ~ Eközben Saul, aki még mindig gyűlölettől lihegett és halállal fenyegette az Úr tanítványait, elment a főpaphoz, és levelet kért tőle a damaszkuszi zsinagógákhoz, hogy megkötözve Jeruzsálembe hozhassa azokat a férfiakat és nőket, akiket ott talál ennek a tannak a követői közül. ~ ~ De amint haladt az úton és Damaszkuszhoz közeledett, történt, hogy hirtelen fényesség ragyogta körül az égből. ~ ~ Leesett a földre, és szózatot hallott, amely azt mondta neki: ˝Saul, Saul, miért üldözöl engem?˝ ~ ~ Erre remegve és ámulva megkérdezte: ˝Uram, mit akarsz, hogy tegyek?˝ ~ ~ Az Úr azt válaszolta neki: ˝Kelj föl és menj be a városba, ott majd megmondják neked, mit kell tenned.˝ ~ ~ A férfiak, akik kísérték, csodálkozva álltak. ~ ~ Hallották ugyan a hangot, de nem láttak senkit sem. ~ ~ Saul pedig fölkelt a földről, de amikor kinyitotta a szemét, semmit sem látott. ~ ~ Úgy vezették be kezénél fogva Damaszkuszba. ~ ~ Ott volt három napig, nem látott, nem evett, nem ivott semmit. ~ ~ Volt Damaszkuszban egy Ananiás nevű tanítvány, akihez az Úr látomásban így szólt:˝Ananiás!˝ ~ ~ Ő pedig így felelt: ˝Itt vagyok, Uram!˝ ~ ~ Az Úr így folytatta: ˝Kelj föl, menj el az úgynevezett Egyenes utcába, keress fel Júdás házában egy Saul nevű tarzusi embert. Íme, épp imádkozik, és lát egy Ananiás nevű férfit, amint belép hozzá, és ráteszi a kezét, hogy látását visszanyerje.˝ ~ ~ Ananiás azonban azt felelte: ˝Uram, sokaktól hallottam erről a férfiról, hogy mennyi gonoszat tett szentjeiddel Jeruzsálemben. Itt meg felhatalmazása van a főpapoktól, hogy megkötözze mindazokat, akik segítségül hívják nevedet.˝ ~ ~ De az Úr azt mondta neki: ˝Csak menj, mert kiválasztott edényem ő nekem, hogy hordozza nevemet a pogányok, a királyok és Izrael fiai előtt. Én ugyanis megmutatom neki, mennyit kell szenvednie az én nevemért.˝ ~ ~ Erre Ananiás elindult, bement a házba, rátette a kezét, és azt mondta: ˝Saul testvér, az Úr Jézus küldött engem, aki megjelent neked az úton, amelyen jöttél, hogy láss és eltelj Szentlélekkel.˝ ~ ~ Erre azonnal halpikkely-szerű valami hullott le a szemeiről, és visszanyerte a szeme világát. ~ ~ Fölkelt és megkeresztelkedett, azután ételt vett magához és megerősödött. ~ ~ Néhány napig még együtt maradt a tanítványokkal, akik Damaszkuszban voltak. ~ ~ Azonnal hirdette a zsinagógákban Jézust, hogy ő az Isten Fia. Azok pedig, akik hallgatták, csodálkozva mondták: ˝Nemde ez az, aki Jeruzsálemben is vesztére tört azoknak, akik ezt a nevet segítségül hívják, és ide is azért jött, hogy bilincsbe verve a főpapok elé hurcolja őket?˝ Saul pedig egyre nagyobb erővel lépett föl, és zavarba hozta a damaszkuszi zsidókat, mivel bizonyította, hogy Jézus a Krisztus. /ApCsel 9,1-22/ ~ ~ ~ ~ Ez az Isten igéje.

Jelen van

0 felhasználó
43 látogató

Látogatások

- ma: 175
- tegnap: 422
2015.03.05. 18:00 JóB
Hozzászólások: 1

Az Isten kegyelméről beszélni kell

Az Isten kegyelméről beszélni kell

Bánátiné Sarolta református testvérünk gondolatai

Saci (jól ismert nick nevén: bszaszi) szép verseiről ismert az ország egyik verseket publikáló internetes oldalán. Viszonylag kevesen tudják, hogy ennek a verses weblapnak a fórumán minden nap kifejti a gondolatait egy-egy evangéliumi Igéről. Meggyőződése, hogy Isten Igéjét hirdetni kell, és Isten kegyelméről beszélni kell. Egyéni stílusa, közvetlensége magával ragadja az olvasót. Az alábbi írása a mai napon jelent meg az említett portálon. Az ő személyes engedélyével közlöm az írást, sokat lehet tanulni belőle.

­ ­ ­~ ~ ~ ~

„Épületfát és követ is szereztem; te gyarapítsd ezeket! Bőven van munkásod: kőfejtő, kőfaragó és ács, és mindenféle munkához értő ember. Az aranynak, ezüstnek, réznek és vasnak se szeri, se száma. Fogj munkához, az ÚR legyen veled!”
(1Krón.22; 14-16)

Dávid teljes meggyőződéssel hitte, hogy a Nagy Templomot neki kell felépítenie. Egészen a végidőkig ebben a tévedésben volt. Utoljára hagyva, nagy duzzogva engedte csak át a dicsőséget Salamonnak, (úgy is a családban marad) és azért ellátta jó tanácsokkal. És Salamont nem ejtették a fejére, nem hiába volt Bölcs a vezeték neve…Dávid azt gondolta, hogy jeles ifjú éveiben elért tettei, szentsége, örök érvényű útlevet biztosítanak neki, mindenhez, amihez csak kedve.

 Persze az Úr másképp gondolkodott erről, akár Uriás rosszul időzített harcba küldéséről, akár Betsabéval folytatott homeopátiás kezelés sorozatot vesszük is alapul. Sok mindent megenged az Isten, de nem mindent. Azonban hagyjuk szegény Dávidot, aki a nagy tettek után úgy csinálta az egyik ökörséget a másik után, mintha erre a célra külön forgatókönyv írókat szerződtetett volna. Most koncentráljunk arra a rossz statisztikára, hogy milyen kevés a munkás, és milyen sok az aratni való.

Az Isten kegyelméről beszélni kell. A gyerekeknek a felnőtteknek és mindenkinek, akihez a evangélium még nem jutott el. Nem látom, hogy sorban bújnának ki a templomok a földből, vagy tucatjával emelkednének a gyülekezeti házak, épülnének az egyházi iskolák… Mi lehet ennek az oka? Nincs pénz? Ugyan! Arra van a pénz, amire akarjuk. Itt ez a kicsi ország, tele adóssággal, és még is, ha valahol bármilyen katasztrófa történik, akkor mi oda pénzt, szakembert és felszerelés, vagy élelmiszert küldünk ELSŐKÉNT az összes ország között. Hol van itt pénztelenség? Nem! Az emberekkel van baj. És a káosszal a fejekben, mert ha ott balhézna több tízezres tömeg, hogy nekünk templom meg iskola kell, akkor lenne. Nincs erkölcsi tartás fiatalokban, mert nem volt honnan megtanulniuk. A pedagógusok nem nevelhetnek, mert a gyerek személyiség jogai sérülnek. A szülő azért nem nevel, mert meggyőződése, hogy azt az iskolának kell, és ha még is megteszi, akkor rosszul, mert vagy agyon majmolja azt a gyereket, vagy saját, régi, vélt, vagy valós sérelmeit akarja a gyereken keresztül megbosszulni a világon. Sajnos fogalmam sincs nekem sem, hogy mit lehetne tenni a többi ember gyerekével. És arról is csak ködös elképzeléseim vannak, hogy a sajátommal mit tegyek, hogy neveljem… De itt van az írás, tele útmutatással. És adott Isten szabad akaratot. Szabadságot arra, hogy dönthessek. Dönthessek, hogy erkölcstanra íratom-e a gyereket, vagy hittanra, konfirmáljon, vagy ne, templomban esküdjek, vagy csak anyakönyvvezető előtt… Erről mind-mind dönthetek, és a döntéseimnek következményei, majd alakítják az életemet, és a gyermekemét.

„…aranynak, ezüstnek, réznek és vasnak se szeri, se száma…” Ez meg milyen badarság akar lenni? Hol itt a kincs? Ezen már én is gondolkodtam, és ha hiszitek, ha nem, soha nem jöttem rá. Nem is gazdagodtam meg, ellenben egészen aranyeres fejem lett, mint Gogol Akakij Akakijevicsének, pedig én nem új köpönyeget akartam, csak némi anyagi stabilitást. Na, de vissza! Hol a kincs? A kincs a szívekben, a fejekben van eltemetve. Jótett, jó szándék, szeretet, tehetség, és még felsorolni is nehéz, milyen ajándékokat adott Isten, hogy boldoguljon az ember, aki mindet egycsapása akart, és nem hisz, szinte egy szót sem a Példabeszédekből vagy a Prédikátor könyvéből, de azt a hat mondatot rögtön elhitte, amit a kígyó sutyorgott Évának, azt el…! Sőt, ha jobban belegondolok az ember semmiben sem hisz. Az egész élet erről szól.

Hiába a sok példa és ellenpélda. Amíg annyira be nem veri az igazság az orrát, hogy el nem ered a vére, addig nem hisz. És a mi a legcudarabb, hogy mindenekelőtt, Istennek nem hisz. Azért nem azt írom ”Istenben” mert az más téma. És különben is, az emberek meghasadt tudatával vitatkozni nem lehet. Nem hisz Istenben, de vitatkozik vele. Mert ha az Isten mond valamit, azt tuti nem hiszi el, de ha az interneten olvassa, akkor, mérget vesz rá. Ezért is tudott összegyűlni 4,5 millió forint az Észak-Dél-nyugati mókussünkbaglyok veszélyezett fajának megmentését célzó alapítvány javára. Komolyan…

Isten szól Noénak, hogy eső lesz. Ő elhitte. Ja, és azt se felejtsük el, hogy a Titanicot profik építették, a bárkát meg amatőrök, azt’ mégis mi lett a vége…?

Szóval elég a szövegelésből, a kifogásokból! – „Fogj munkához, az ÚR legyen veled!”

­~ ~ ~ ~  ­ ­

Ezek nagyon igaz gondolatok.

Hogy miért hisz az ember a kígyónak, az internetes reklámnak, a negyedik házban élő szomszédnak, a brókernek (pl. a Buda – Chas-elyűknek), és miért nem hisz az Evangéliumnak!

Mert nem hallgat a józan eszére. Mert kapzsi és hataloméhes. Mert gyorsan meg akar gazdagodni, lehetőleg munkavégzés nélkül. Mert elvakítja a hamis csillogás, és nem veszi észre, mi az igazi érték. Mert arannyal akarja telerakni kincses ládáját, de csak rezet kap helyette.

Az idő telik. Rádöbbenünk, hogy a mi időnk is véges. Semmit nem hoztunk, és semmit nem vihetünk magunkkal.

Isten türelmes. Néha megszólít, néha figyelmeztet. Megmutatja, hogy az a jéghegy,- ami az életünk hajója előtt oly kicsinek látszik – valójában életveszélyes.

Csak rajtunk múlik, hogy elkerüljük-e, vagy nekiütközünk.

Archívum

Hozzászólások

Ide írhatja hozzászólását...
A hozzászóláshoz jelentkezzen be!
#1    2015.03.05.   18:43:39   bszaszi
Hűűűű! Ez nagyon igényes oldal! Gratulálok, kedves József!

Teljesen zavarban vagyok, olyan szépen nyilatkoztál rólam. :) Köszönöm...

Szeretettel üdvözlöm minden kedves testvértedet és munkatársadat. További erőt, kitartást, egészséget és hitet kívánok a munkához!

Szeretettel: Saci