Egy repülőgép és 644 darumadár

HIROSIMA - NAGASZAKI : Az emberiség tragédiája

Egy kislány elszánt küzdelme az életért

( A cikk eredetileg 2015.08.06-án került fel a weblapra )

Hirosima, Nagaszaki. Mindenki ismeri ezt a két várost. 1945. augusztus 6-án dobták az amerikaiak… bocsánat, az Amerikai Egyesült Államok Hadseregének legfelsőbb vezetése úgy döntött, hogy a II. világháborúnak csak az vethet véget, ha ledobják az atombombát Japánra.

/ Harry S. Truman elnök végrehajtási rendeletének értelmében az Egyesült Államok ledobta nukleáris fegyverét, a „Little Boy”-t Hirosima városában 1945. augusztus 6-án, hétfőn, amelyet a „Fat Man” robbanása követett Nagaszakiban augusztus 9-én. A háborús történelemben ezek az egyetlen nukleáris fegyverrel való támadások.

A nukleáris támadás utáni első 4 hónapban a kínzó hatások 166 ezer embert öltek meg Hirosimában és 60-80 ezret Nagaszakiban. Nagyjából a halálesetek fele az első napon következett be. Becslések szerint, azoknak, akik a robbanás első napján haltak meg, 60%-a égési, 30%-a omladozó romok okozta sérüléstől, 10%-a más okokból vesztette életét.

Statisztikai adatok szerint a bombázást követő hónapokban az emberek 15-20%-a halt meg radioaktív fertőzések miatt, 20-30%-a égési, és 50-60%-a más egyéb sérülések okozta betegségek következtében. Azóta többen hunytak el leukémiában (231 nyilván tartott) és más rákos megbetegedésekben (334 nyilván tartott), amelyeket a bombázás következményeinek tulajdonítottak. Mindkét városban a halottak legtöbbje civil volt. (Forrás: PR Herald)/

(Bánátiné Sarolta gondolatai)

Nem az amerikai civil lakosok döntöttek úgy. A civilek egy háborúban mindig áldozatok, függetlenül attól, hogy a győztes, vagy a vesztes oldalon állnak-e. És ki tudja azt, hogy ki lesz a győztes? Senki, és a kimenetelben is csak reménykednek. Persze tervezik, mert a háború mindig tervezett. De a civileknek ehhez sincs közük. Viszont ezt most hagyjuk…

Szaszaki Szadakó, kinek neve, alakja immár egyet jelent a világbékével, két éves volt, amikor is szülővárosára, Hirosimára a bombát dobták. Egészen tizenkét éves koráig semmiben nem különbözött a korosztályától. Talán annyiban, hogy élsportoló volt és éppen egy futóversenyre edzett, mikor rosszul lett. Leukémiát diagnosztizáltak nála az orvosok, amit egyértelműen a sugárfertőzés váltott ki, illetve annak utóhatása, amit ma már nagyon jól tudunk, tudni illik, hogy tíz évig is lappanghat. A kórházban, ahol kezelték, sok barátja meglátogatta és erősítette lélekben.

Egyik barátnője mesélt neki egy ősi Japán legendát, miszerint, ha ezer darut hajtogat papírból (ennek nagy hagyománya volt Japánban, s mára az egész világon elterjedt az origami művészete), teljesül egy kívánsága. Szadakónak nem volt kérdés, mi legyen a kívánság. Mit kívánhat, mire gondolhat egy élettel teli, vidám tizenkét éves gyerek? A gyógyulást, s az életet. Szadakó nagyon erősen akart élni. Az ápolók döbbenten nézték, ahogy a kórházi kezelés nyolc hónapja alatt a hajtogatást egy pillanatra sem hagyta abba. Mikor a kór annyira legyengítette, hogy szánalom és könnyek nélkül még az orvosok sem tudtak rá tekinteni, segíteni akartak a kicsi, gyenge ujjaknak, de ő erősen tiltakozott: - Nem! Ezt egyedül kell megcsinálnom! – Próbál kitartani és végig hitte, hogy meggyógyul.

Megrázó elmúlásáig, amely 1955. október 25-én következett be, 644 darut hajtogatott a kicsi lány. Nem hatásvadászatként írom le, valóság, - a hiányzó 365 darut barátai könnyek között egyenként tették a koporsójába.

Szadakó hitt valamiben. És a kívánsága nem teljesült. Nem tudhatjuk, miért nem…de törékeny alakja a kórházban, s az onnan haza érkező dolgozókon és látogatókon keresztül több ezer embert, s azon túl, milliókat mozgatott meg a világon. Nem akart szimbólum lenni sem celeb, vagy híresség. Csak„ életben akart maradni. Isten másra hívta el.

~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

Nehéz ehhez bármit is hozzáfűzni. Jellemző az amerikai hadvezetés cinizmusa: a Hirosimára ledobott tömegpusztító atombombának a „Little Boy” (Kisfiú) nevet adták.

Nézzétek meg Sadako Sasakiról az alábbi videót:

https://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=fPlAzO0mGT4

Archívum