Tiszta Forrás
2023. december 03.   
Névnap: Ferenc, Olívia

Laudetur Jesus Christus!

Te öntöd a források vizét patakokba, a hegyek közt csörgedeznek.
Inni adsz a mező vadjainak, a szomjas vadszamár merít belőlük.
Az ég madarai partjaikon laknak, az ágak közt zengik énekük.
A hegyeket kamráid vizéből öntözöd, eged gyümölcsével a földet jóltartod.
Füvet nevelsz az állatoknak, és növényeket, hogy az ember jóllakhasson; hogy a földből kenyeret nyerjen. (Zsolt 104.10 – 14.)

De aki abból a vízből iszik, amelyet én adok, az nem szomjazik meg soha többé, mert a víz, amelyet én adok, örök életre szökellő vízforrás lesz benne." (Jn 4.14)

Jelen van

0 felhasználó
22 látogató

Látogatások

- ma: 6
- tegnap: 131
2015.04.18. 21:30 Rebeka
Hozzászólások: 5

Benedekné Kiss Mária - Egy régi emlék...

Benedekné Kiss Mária - Egy régi emlék...

A lovaskocsi egyhangúan kocogott velünk a falu poros főutcáján.

Ketten ültünk rajta édesapám meg én.

Én még iskolás gyerek voltam, a lábam nem ért le a kocsi fenékdeszkájára,

ezért, hogy biztonságba érezzem magam, apám karjába kapaszkodtam.

A faluból kivezető úthoz értünk. Dombon fölfelé vezetett az út.

A lovak ösztönösen szaporábbra fogták a lépést, az istrángok megfeszültek.

Igyekeztek mielőbb túl lenni a nehezebb útszakaszon.

A kertek fölött végignyúló úthoz értünk. Éreztem, hogy apám keze mozdult,

leemelte fejéről a sapkát köszönésképpen.

Körülnéztem, nem láttam senkit. Már éppen kérdezni akartam,

de a következő pillanatban megértettem. Nem egy úton lévő embernek,

hanem az út mellett álló keresztnek, a kereszten lévő Krisztusnak szólt a köszönés.

Kicsit elszégyelltem magam, és gyorsan keresztet vetettem.

A kereszt már rég nem áll ott azon a helyen.

Egyik este Juhász Gyula kötetet lapozgattam, találtam benne egy szép verset,

ez a vers hozta elő bennem ezt a gyerekkori emléket.

 

A tápai Krisztus

 

Az ország útján függ s a földre néz,

Arcán szelíd mosoly a szenvedés.

 

A falu népét nézi csöndesen,

Amint ballagva munkából megyen.

 

Az ősi népet, mely az ősi föld

Zsellére csak és várja az időt,

 

Mikor saját portáján úr leszen,

Mikor az élet néki is terem.

 

A magyar Krisztus, a falusi szent

Hiszen nekik is megváltást izent.

 

Olyan testvéri áldással tekint

Feléjük és biztatja híveit.

 

Feje fölött a nyárfa is magyar,

A fecske is és egy a zivatar,

 

Mely őt paskolja s a falut veri

És folyton buzgó öt szent sebei

 

Nem a magyarság sorsát hirdetik?

És ki segít már, ha ő sem segít?

 

 

 

 

Archívum

Hozzászólások

Ide írhatja hozzászólását...
A hozzászóláshoz jelentkezzen be!
#5    2015.04.20.   20:26:42   Kriszta
Előzmény: #4
Igen olvastam,és megérintett . Pestiesen szólva nagyon "átjött".
#4    2015.04.20.   11:05:14   Rebeka
Előzmény: #1
Én köszönöm kedves Kriszta, hogy olvastad.
#3    2015.04.19.   20:58:30   Kriszta
#2    2015.04.19.   20:48:43   Kriszta
Módosítva: 2015.04.19.   20:52:34-kor Kriszta által
#1    2015.04.19.   20:46:56   Kriszta
Rebeka köszi, hogy ezt megosztottad velünk.
Módosítva: 2015.04.19.   20:56:01-kor Kriszta által