Tiszta Forrás
2018. december 19.   
Névnap: Viola, Anasztáz

Laudetur Jesus Christus!

Te öntöd a források vizét patakokba, a hegyek közt csörgedeznek.
Inni adsz a mező vadjainak, a szomjas vadszamár merít belőlük.
Az ég madarai partjaikon laknak, az ágak közt zengik énekük.
A hegyeket kamráid vizéből öntözöd, eged gyümölcsével a földet jóltartod.
Füvet nevelsz az állatoknak, és növényeket, hogy az ember jóllakhasson; hogy a földből kenyeret nyerjen. (Zsolt 104.10 – 14.)

De aki abból a vízből iszik, amelyet én adok, az nem szomjazik meg soha többé, mert a víz, amelyet én adok, örök életre szökellő vízforrás lesz benne." (Jn 4.14)

Jelen van

0 felhasználó
27 látogató

Látogatások

- ma: 68
- tegnap: 792
2015.09.29. 00:00 Pela
Hozzászólások: 0

„Nekünk meg kell maradnunk hívőnek és magyarnak” – Mindszenty-szobrot avattak Kecskeméten

„Nekünk meg kell maradnunk hívőnek és magyarnak” – Mindszenty-szobrot avattak Kecskeméten
 

 

 

 

 

Szeptember 27-én áldották meg Mindszenty József bíboros mellszobrát Kecskeméten. A főtéri nagytemplom előtt felállított bronzalkotás leleplezését megelőzően Bábel Balázs érsek mutatott be szentmisét. A szoboravatáson adták át a Magyar Pálos Rendnek a Mindszenty-emlékérmet.

 

 

 

 

 

Az ószövetségi olvasmányt Bőzsöny Ferenc, a Mindszenty Társaság egyik alapítója olvasta fel: „Mózes az Úr parancsára kiválasztott hetven férfit, hogy a nép kormányzásában segítségére legyenek. Az Úr pedig alászállt a felhőben, szólt Mózeshez, elvett a rajta levő lélekből és a hetven vénnek adta… Két ember viszont a táborban maradt; az egyiket Eldadnak, a másikat Medadnak hívták. Rájuk is alászállt a lélek; ők is a vének közé tartoztak, de nem mentek oda a sátorhoz.”

 

 

Bábel Balázs szentbeszéde elején az ószövetségi olvasmány gondolataihoz kapcsolódott: Isten minden időben küldött követeket, prófétákat az ő népéhez. Így volt az Ószövetségben, az Újszövetségben. Egészen napjainkig. Sokszor utólag ismerjük fel a prófétákat. Hallhattuk az olvasmányból, hogy a választott nép azon időszakában, amikor Mózes már nem bírta egymaga a szolgálatot, akkor az Úr hetven embert megajándékozott lelkével, hogy társai legyenek Mózesnek a vezetésben. Ketten azonban nem mentek a szent sátorhoz, a táborban maradtak. Róluk Mózes azt mondta: ott töltik be a hivatásukat.

A kalocsa-kecskeméti érsek kiemelte: tegnap és a mai napon a magyar kereszténység két prófétájára emlékeztünk, Márton Áron erdélyi püspökre és Mindszenty József bíborosra. Az idei esztendő több módon is kötődik Mindszentyhez, száz éve szentelték pappá, hetven esztendeje nevezték ki esztergomi érsekké és negyven éve távozott el közülünk.

 

 

Próféták voltak mindketten a szó biblikus értelmében, Isten nevében szóltak. Szavaik kiállták az idők próbáit, ők maguk életük tanúságtevésével adtak aranyfedezetet szavuknak – fogalmazott Bábel Balázs, majd megjegyezte: ahogyan az ószövetségi két próféta a táborban maradt, ők úgy maradtak a nép körében.

A továbbiakban az érsek kifejtette: igazi próféták voltak, akikre feltekintett a nép, szavaik az evangéliumból eredeztek. A jó érzésű hívő tudta, hogy akár Jeremiás próféta a száraz kútveremben, ők ugyanúgy, a legnehezebb körülmények közt is a népért éltek.

Bábel Balázs úgy fogalmazott: a halál árnyékában töltött börtönévek nagyobb megpróbáltatást jelentettek számukra, mint lett volna a vértanúság rövid megpróbáltatása. Szavaikon nem kellett változtatniuk, amit kimondtak, az úgy volt.

E ponton a főpásztor Mindszenty József 1956. november 3-i, börtönből való kiszabadítása utáni rádióbeszédét idézte: „Isten irgalmából ugyanaz vagyok, mint aki voltam bebörtönzésem előtt… Azt sem mondhatom, hogy most már őszintén beszélek, mert én mindig őszintén beszéltem; vagyis kertelés nélkül mondtam azt, amit igaznak és helyesnek tartok.”

Napjainkban annak lehetünk tanúi, ha kimondanak valamit, például a migráció kérdésében, két nappal később már magyarázkodnak, mégsem úgy kell azt érteni, hanem másként. Márton Áronnál vagy Mindszentynél ez elképzelhetetlen volt. Ezért voltak próféták. Így lehettek népük vezetői – fogalmazott Bábel Balázs. – Örök igazságokat mondtak, hűségesen, megingás nélkül kitartottak, mert az Úr lelke volt rajtuk.

 

 

Az érsek a felavatásra váró alkotással kapcsolatban kifejtette: Kecskemét városa gazdagabb lesz egy Mindszenty-szoborral, mely azokra az időkre emlékeztet, amikor kevesen voltak, akik vállalták a bátor kiállást.

Bábel Balázs a jelenről szólva megállapította: a mai idők, amelyekben élünk, tele vannak erkölcsi és gazdasági válsággal, a két főpap példás tanítása iránytűként szolgálhat, hogy tudjuk, mi a helyes krisztusi út, amelyen haladnunk kell. Ehhez kevés az emberi bölcsesség. Láthatóan a világ vezetői megegyezni sem tudnak egymással, ezért kell kérnünk, hogy mindannyian kapjunk a prófétaság lelkéből.

Minden megkeresztelt ember részesült Krisztus prófétai és pásztori tisztségéből. Fel kell éleszteni magunkban ezt a kegyelmet. Ezért kell figyelnünk arra, Márton Áron és Mindszenty József mit tettek a nehéz helyzetben, hogy az ő példájuk nyomán, prófétasággal eltelve tudjunk igaz keresztényekként élni – zárta szentbeszédét a főpásztor.

 

 

A szentmisét követően a hívek a templom elé vonultak. A megjelenteket Lévai Jánosné önkormányzati képviselő, az egyházügyi munkacsoport vezetője üdvözölte. Köszöntőjében úgy fogalmazott: céljuk, hogy Mindszenty bíboros szellemi hagyatékát ne csak megőrizzék, de városuk közkincsévé tegyék.

 

 

Máté István csongrádi szobrászművész alkotását – amelynek talapzatát Fellegi Tamás kőfaragó készítette –, s amely bronz mellszobrot a Lakitelki Népfőiskola ajándékozott a városnak, Bábel Balázs, a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye érseke; Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Mindszenty Társaság ügyvezető elnöke; Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét Megyei Jogú Város polgármestere; valamint Mák Kornél és Szeberényi Gyula Tamás alpolgármesterek leplezték le.

 

 

A leleplezést követően Bábel Balázs és Jeney Gábor plébános megáldották a műalkotást. Imájában a főegyházmegye érseke kérte az Urat, hogy Mindszenty bíborost egykor az egyház szentjei között tisztelhessük.

 

 

Itt, Kecskeméten eddig is jelen volt bíboros urunk a szívekben, az imákban és a sóhajokban, múltat idéző gondolatokban, s az aggodalmas jövőt látó képekben – kezdte ünnepi beszédét Lezsák Sándor, hozzáfűzve: Mindszenty bíboros égi és bronzból formázott jelenléte korparancsot fogalmaz: a magyarságban újra kell éleszteni őseink parázsló hitét.

Mindszenty 1945-ős gondolatait idézve a Parlament alelnöke elmondta: Magyarországon a jelenkorban nemcsak a magyar egyház, nemcsak a magyar vallás, nemcsak Magyarország sorsa forog kockán, hanem elsősorban a katolicizmusnak az ügye az egész világon.

 

 

A magyar katolikusoknak erőforrás a szentek élete, erőforrás minden történelmi, nemzeti sikerélmény, amely mögött közösségek munkája, küzdelme húzódik, ami már túlmutat a felekezeteken, ami igazi keresztényi és magyar összefogás – vélekedett a Mindszenty Társaság ügyvezető elnöke, majd hangsúlyozta: a történelmünkből megtanulhattuk, csak olyan törekvés jut diadalra, amelyeknek mártírjai vannak.

A Magyar Országgyűlés alelnöke ezt követően a magyar szent család ereklyéinek jelenlétében adta át a Mindszenty-emlékérmet. Rámutatott: a kitüntetéssel erősíteni próbálják Isten szolgájának tiszteletét.

 

 

Az emlékérmet kiérdemlő pálos rend méltatására Pázmány Péter szavait hívta segítségül a politikus: „Ha tudni akarod az ország soros állapotját, tekints Remete Szent Pál rendjére. Ha számukat fogyni látod, tudd meg, hogy az országnak is rosszul áll szénája, de ha őket növekedni látod, tudnod kell, hogy az ország is felemelkedőben van.”

Fotó: Kecskemét Online; Ditzendy Attila

Ditzendy Attila/Magyar Kurír

Archívum

Hozzászólások

Ide írhatja hozzászólását...
A hozzászóláshoz jelentkezzen be!
Még nem érkezett hozzászólás