Tiszta Forrás
2018. december 19.   
Névnap: Viola, Anasztáz

Laudetur Jesus Christus!

Te öntöd a források vizét patakokba, a hegyek közt csörgedeznek.
Inni adsz a mező vadjainak, a szomjas vadszamár merít belőlük.
Az ég madarai partjaikon laknak, az ágak közt zengik énekük.
A hegyeket kamráid vizéből öntözöd, eged gyümölcsével a földet jóltartod.
Füvet nevelsz az állatoknak, és növényeket, hogy az ember jóllakhasson; hogy a földből kenyeret nyerjen. (Zsolt 104.10 – 14.)

De aki abból a vízből iszik, amelyet én adok, az nem szomjazik meg soha többé, mert a víz, amelyet én adok, örök életre szökellő vízforrás lesz benne." (Jn 4.14)

Jelen van

0 felhasználó
16 látogató

Látogatások

- ma: 68
- tegnap: 792
2016.10.14. 20:20 JóB
Hozzászólások: 0

Bábel Balázs érsek: az irgalmasságról és az igazságosságról

Bábel Balázs érsek: az irgalmasságról és az igazságosságról

Bábel Balázs az irgalmasságról és az igazságosságról: Ne Lúdas Matyit kövessük, hanem Jézust!

2016. október 12. szerda 15:22
 

Lehet-e irgalmasságról és igazságosságról egyszerre tanúságot tenni? – erre a kérdésre kereste a választ Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek az október 11-én a budapest-krisztinavárosi Havas Boldogasszony-templomban tartott előadásában.

 

 

 

 

Mind az irgalmasság, mind az igazságosság olyan erény, amely csak a közösségben élő ember számára jelent gondot – hangsúlyozta az irgalmasság szentévéhez kapcsolódó előadás kezdetén az érsek. A főpásztor hozzátette: társadalom csak ott van, ahol rend van, különben csupán tömegről beszélhetünk. Az az állam, amelyben nincsen rend, igazságosság, szankcionálás, Szent Ágoston szavával élve: rablóbanda. Bábel Balázs ugyanakkor elkülönítette az igazságot és megvalósulását a jogtól és érvényesülésétől.

Annak kapcsán, hogy az igazság nem szorítható csak törvényi keretek közé, azt a történetet említette, amikor egyszer mintegy nyolcvan ügyészt fogadott az érseki palotában az államügyésszel az élen, és az első kérdése az volt, hogy hisznek-e az örök életben. Ők nem tudták mire vélni, miért ezzel kezdi mondandóját, de Bábel Balázs szokásos szókimondásával hozzátette: „Mert ha nem hisznek, akkor frusztrált munkát végeznek, mert önök tudják a legjobban, hogy a földön nincs igazság.” Egyikük sem mondta, hogy van. Az egyik ügyész pedig egyenesen úgy reagált: jogszolgáltatás van, nem igazságszolgáltatás. Ezt alátámasztandó a kalocsa-kecskeméti érsek arról beszélt, hogy Magyarországon elmaradt a kellő igazságszolgáltatás a rendszerváltást követően, és számtalanszor borzolta fel a kedélyeket az elmúlt huszonhat évben egy-egy bírói döntés, mivel csekélynek vagy éppen ellenkezőleg, túlzónak érezték azokat.

Maga Jézus is azt mondja a poroszlónak: „Ha rosszul szóltam, bizonyítsd be, ha nem, miért ütsz engem?” Szent Pál fellebbez a császárhoz mint római polgár, akit nem lehet csak úgy egyszerűen meghurcolni – említett bibliai példákat a rend szükségességéről az érsek. A rend iránti igény egy fejlődési folyamat eredménye, a szívben írt törvény természetes erkölcs formájában bennünk van, és létezik ennek kodifikált formája, írásban – tette hozzá. Hogy mekkora igény van erre a mai világban is, azzal támasztotta alá Bábel Balázs, hogy a nürnbergi per során sem fogadták el a vádlottak azon érvelését, hogy parancsra követték el, amit tettek, és emberiesség elleni bűncselekményekért ítélték el őket.

A főpásztor hangsúlyozta: az igazságosság alapját az Ószövetségben a tízparancsolat vetette meg, de már az ennél korábbi, „szemet szemért, fogat fogért” elv is egy fejlődési fokozat volt, hiszen az aránytalanul nagy bosszú ellen lépett fel. Az irgalmasságnak is felfedezhető a csírája az Ószövetségben, világított rá Bábel Balázs, méghozzá Ozeás próféta könyvében, amelyben Isten úgy viszonyul az emberhez, mint az anya a gyermekéhez. Az Újszövetségben a hegyi beszédben Jézus pedig egyenesen úgy fogalmaz, hogy a Mennyei Atya felkelti napját jókra és gonoszokra egyaránt.

Ebben az evangéliumi részben és a csodálatos példázatokban, mint például az irgalmas szamaritánuséban, az az újszerűség szólal meg, hogy az irgalom mindig a bűnbocsánattal van kapcsolatban, abból ered. Az irgalmas szamaritánus azért lett példává, mert olyan valakin segített, akin nem lett volna kötelessége segíteni, nem a családtagján segített, hanem az ellenségén – mutatott rá a főpásztor.

Az érsek ezután arról beszélt, hogy Jézus tanításában nem akarta az Ószövetséget, így annak igazságra épülő jogrendjét sem megsemmisíteni, hanem be akarta teljesíteni. Ezt pedig éppen az irgalmasság meghirdetésével tette meg, például amikor – Máté evangéliumában – a végrendeletében az irgalmasság testi cselekedeteit felsorolja, vagy amikor a hegyi beszédet – és az egész evangéliumot – megelőlegező boldogságmondások egyikeként elmondja: „Boldogok az irgalmasok, ők majd irgalmat nyernek.” A biblikusok szerint e boldogságmondások rejtett alanya maga Jézus, aki nem tanított olyat, amit ő maga is meg nem tett volna – fogalmazott az előadó.

Bár mi Lúdas Matyiként háromszor visszavernénk a rajtunk esett sérelmeket, Jézus tanítása szerint hetvenszer hétszer meg kell bocsátanunk – mutatott rá az érsek. Majd a Miatyánk tanítását fejtegetve hozzátette: ha azt akarjuk, hogy nekünk megbocsásson az Isten, nekünk is meg kell bocsátanunk.

Az irgalmasság kérdése társadalmi szinten is időről időre felvetődik, mondta Bábel Balázs, a tömeges amnesztiákra és a gazdasági jellegű adósságelengedésekre utalva. Emlékeztetett, hogy a 2000-es jubileumi szentévre készülve Szent II. János Pál pápa felvetette, a világ oly módon újuljon meg, hogy a nagyon eladósodott nemzeteknek engedjék el az adósságát, ám sajnos ebből a világszintű tiszta lapból nem lett semmi.

Az Isten irgalma és igazságossága a legnagyobb mélységben és magasságban a keresztben mutatkozott meg – mondta Bábel Balázs, majd a két erény legtökéletesebb közös emberi megvalósulása példájaként Szent Márton nevezetes tettét említette. A fiatal katona irgalmas cselekedete, hogy köpenye felét a didergő koldusnak odaadta, igazságos is volt egyben, hiszen ruhájának azt a részét, amely a hadsereg tulajdona volt, megőrizte. Az érsek elismerte, neki is nagy nehézséget jelent egyszerre igazságosnak és irgalmasnak lennie, például amikor egy, az anyagi forrásokkal nem jól gazdálkodó egyházmegyei fenntartású iskola iránt irgalmat gyakorol, és kisegíti nehéz helyzetéből, akkor szükségszerűen igazságtalan lesz a többi intézménnyel szemben.

Az igazságosság talaján kell állnunk, de keresnünk kell mindazt, ami az irgalom irányába vezet – vázolta fel a keresztény ember feladatát Bábel Balázs. Az érsek úgy látja, az újkori népvándorlás viszonyai közepette is az okosság alapján kell a jótetteket végrehajtani. Szent Pál Galatáknak írt levele nyomán arról beszélt, a szeretetnek is van sorrendisége: ha azonos baj sújt többeket, először a hozzánk közelebb állókat, így például az azonos hitűeket kell segítenünk.

Bábel Balázs az irgalmasság testi és lelki cselekedeteinek rövid áttekintése után felhívta a figyelmet arra, hogy a boldogságmondások közül egyedül az irgalmasságra vonatkozó az, amelynek ugyanaz a jutalma, mint a feladata. Az igazság szempontjából sosem leszünk méltók Isten irgalmára, de ha irgalmasak vagyunk másokkal, akkor bizton remélhetjük az ő irgalmát – zárta előadását a kalocsa-kecskeméti érsek.

Fotó: Merényi Zita

Agonás Szonja/Magyar Kurír

Archívum

Hozzászólások

Ide írhatja hozzászólását...
A hozzászóláshoz jelentkezzen be!
Még nem érkezett hozzászólás