Tiszta Forrás
2021. március 02.   
Névnap: Lujza, Ágnes

Laudetur Jesus Christus!

Te öntöd a források vizét patakokba, a hegyek közt csörgedeznek.
Inni adsz a mező vadjainak, a szomjas vadszamár merít belőlük.
Az ég madarai partjaikon laknak, az ágak közt zengik énekük.
A hegyeket kamráid vizéből öntözöd, eged gyümölcsével a földet jóltartod.
Füvet nevelsz az állatoknak, és növényeket, hogy az ember jóllakhasson; hogy a földből kenyeret nyerjen. (Zsolt 104.10 – 14.)

De aki abból a vízből iszik, amelyet én adok, az nem szomjazik meg soha többé, mert a víz, amelyet én adok, örök életre szökellő vízforrás lesz benne." (Jn 4.14)

ANGELUS ~ ~ ♡ ~ ~ Angelus Domini nuntiavit Mariae. ~ ~ Et concepit de Spiritu Sancto. ~ ~ ~ AVE MARIA, GRATIA PLENA. ~ DOMINUS TECUM, ~ BENEDICTA TU IN MULIERIBUS, ~ ET BENEDICTUS FRUCTUS VENTRIS TUI: IESUS. ~ SANCTA MARIA, MATER DEI, ~ ORA PRO NOBIS PECCATORIBUS, ~ NUNC ET IN HORA MORTIS NOSTRAE. ~ AMEN. ~ ~ ~ Ecce Ancilla Domini. ~ ~ Fiat mihi secundum verbum tuum. ~ ~ ~ AVE MARIA… ~ ~ ~ Et Verbum caro factum est. ~ ~ Et habitavit in nobis. ~ ~ ~ AVE MARIA… ~ ~ ~ Ora pro nobis Sancta Dei Genitrix. ~ ~ Ut digni efficiamur promissionibus Christi. Oremus. Gratiam tuam, quesumus, Domine, mentibus nostris infunde, út qui angelo nuntiante Christi Filii tui incarnationem cognovimus, per passionem eius et crucem ad resurrectionis gloriam perducamur. Per eumdem Christum Dominum nostrum. ~ ~ Amen. ~ ~ ~ ~ I I I ~ ~ ~ ~ ÚRANGYALA ~ ~ ~ ~ Az Úr angyala köszönté a Boldogságos Szűz Máriát. ~ ~ És ő méhébe fogadá Szentlélektől szent Fiát. ~ ~ ~ ÜDVÖZLÉGY, MÁRIA, MALASZTTAL TELJES. ~ AZ ÚR VAN TEVELED; ~ ÁLDOTT VAGY TE AZ ASSZONYOK KÖZÖTT, ~ ÉS ÁLDOTT A TE MÉHEDNEK GYÜMÖLCSE: JÉZUS. ~ ASSZONYUNK, SZŰZ MÁRIA, ISTENNEK SZENT ANYJA! ~ IMÁDKOZZÁL ÉRETTÜNK, BŰNÖSÖKÉRT, ~ MOST ÉS HALÁLUNK ÓRÁJÁN. ~ ÁMEN. ~ ~ ~ Íme az Úrnak szolgáló leánya. ~ ~ Legyen nékem a te igéd szerint. ~ ~ ~ ÜDVÖZLÉGY, MÁRIA… ~ ~ ~ És az Ige testté lőn. ~ ~ És miköztünk lakozék. ~ ~ ~ ÜDVÖZLÉGY, MÁRIA… ~ ~ ~ Imádkozzál érettünk Istennek Szent Anyja. ~ ~ Hogy méltóak lehessünk Krisztus ígéreteire. Könyörögjünk. Kérünk téged, Úristen, öntsd lelkünkbe szent malasztodat, hogy akik az angyali üzenet által szent Fiadnak, Jézus Krisztusnak megtestesülését megismertük, az ő kínszenvedése és keresztje által a feltámadás dicsőségébe vitessünk. Ugyanazon a mi Urunk Jézus Krisztus által. ~ ~ Ámen. ○ ○ ○ Szent Isten, szent erős Isten, szent halhatatlan Isten, irgalmazz nekünk! ○ ○ ○ Éhínségtől, járványtól, tűzvésztől és háborútól ments meg, Uram, minket! ○ ○ ○

Jelen van

0 felhasználó
21 látogató

Látogatások

- ma: 109
- tegnap: 140
2017.01.27. 08:50 beckerj
Hozzászólások: 0

Búcsúzás Placid atyától

Búcsúzás Placid atyától

 

Életével tanított, emberi tartásra nevelt – Placid atyát búcsúztatták Budapesten

 

2017. január 26. csütörtök 17:10
 

Több százan vettek búcsút Olofsson Placid bencés szerzetestől, és rótták le kegyeletüket a koporsójánál január 26-án a budai ciszterci Szent Imre-templomban.

 

 


 

Ez alkalomból Várszegi Asztrik pannonhalmi bencés főapát mutatott be szentmisét – többek közt Dékány Sixtus ciszterci főapát koncelebrálásával –, majd elvégezte a beszentelés szertartását.

A szentmise kezdete előtt gordonka hangja és rózsafüzér imádság töltötte be a templomot, az oltár elé helyezett koporsónál sorra rótták le kegyeletüket Placid atya tisztelői. A koporsóra a szerzetes pap Szent Imre-templomban használt miséző kelyhét helyezték, és lengyel hívek küldtek ostyát, pontosabban oplatkát (ostya formájú édességet); Placid atya ehhez hasonló ostyával misézett hajdanán a Gulágon.

A Szent Imre-plébánia közösségének képviselőjeként Virághalmy Judit emlékezett a száz esztendőt megélt Placid atyára, sok szentimrevárosi hívő gyóntatójára, eskető papjára, hitet, erőt adó tanítójára.

Néhány szóval vázolta a bencés szerzetes életútjának főbb állomásait, többek közt a hivatás kezdetét, majd a Gulág dermesztő hétköznapjait, a hazatérés után az itthoni rideg „kincés” lét monotóniáját (bencésként nem működhetett), a hallgatás és a lehallgatás eltűrését.

Virághalmy Judit hálát adott a sok szenvedés után is életörömmel teli szerzetes személyiségéért, humorral fűszerezett gondolataiért. „Hálát adunk Istennek, hogy ismerhettük őt. Őt, aki példát mutatott nekünk, mivé válhat az ember, ha nem bújik ki a rászabott élethivatás alól.”

Az emlékező hangsúlyozta: Placid atya lelki hagyatékának továbbvitele azon múlik, hogy tetté tudjuk-e váltani. Virághalmy Judit felidézte a bencés szerzetes századik születésnapján elmondott áldását-könyörgését a családokért, az ellenségekért, „édes magyar hazánkért” és felelős vezetőiért, hogy megtalálják az emberibb élet felé vezető utat.

Az emlékezés után Sinkovits-Vitay András szavalta el Ratkó József Jézuscímű versét.

A szentmise kezdetén Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát így szólt a hívekhez: „A feltámadott Úr szeretetébe ajánljuk Palcid atyát, aki hozzánk tartozott, a miénk volt, de ugyanakkor az ég polgára is volt a szentségek és szerzetesi fogadalmai révén.”

„Semmi nem szakíthat el Isten szeretetétől”, „ Ha Isten velünk, ki ellenünk”, „Diadalmaskodunk őáltala, aki szeret minket” – az olvasmány Római levélből vett szakaszát és a Máté-evangéliumi boldogmondásokat a főapát választotta erre az alkalomra. Szentbeszédében elmondta, ezek az újszövetségi részek mint testamentumok kifejezik keresztény küldetésünk lényegét, teljességét, miképpen Placid atya életének titkát is. „Jézus, az új szövetséghozó a szeretet törvényét hirdeti: ha helyet tudunk készíteni magunkban Isten szent jelenlétének, akkor Ő boldoggá, örömtelivé, szabaddá tesz. Placid atya élete példa erre: nem maga körül forgott, hanem Isten szándékát kívánta megvalósítani – mondta Várszegi Asztrik. – Harmincévesen már kész életprojekttel rendelkezett, többek közt bencés tanárai hatására szerzetesnek jelentkezett, ő is tanár szeretett volna lenni. Isten azonban egy váltót állított az élete sínpárjára: a szenvedések közepette vigasztalójává vált a körülötte élőknek.”

Megtapasztalta Isten szeretetét, s ezáltal szabaddá vált, képes volt szolgálni az embereket, mindenkit. Azért szolgált, hogy rávezesse a híveket, mit jelent Istent megtapasztalva élni – a szenvedések közepette is.

„Felejthetetlen élmény, amikor néhány hete, éppen ezen a helyen, tolókocsiban ülve szólt hozzánk: »Deo Gratias«-t és  »Allelujá«-t mondott, majd a halál utáni viszontlátásról beszélt” – idézte fel a közelmúltat a főapát. „Köszönjük Istennek, hogy ismerhettük őt, hogy annak idején meghívták ide, a Szentimrevárosba szolgálni, s a hívek ragaszkodnak hozzá, s hogy innen búcsúztathatjuk őt méltó módon, nagy szeretettel! Lelkiatyánk volt ő, tanítónk, testvérünk, az utóbbi években számos elismerést kapott, nagyon örült a XI. kerület díszpolgára kitüntetésnek. De Placid atya elsősorban boldog volt, akit a halál sem választhat el Isten szeretetétől, amely Krisztusban valósult meg” – zárta homíliáját Várszegi Asztrik.

A szentmise után személyes hangú búcsúbeszédek hangzottak el a bencés család, a szentimrevárosi plébániaközösség, az újbuda-szentimrevárosi önkormányzat képviselője és egy hajdani tanítványa részéről. Csillag Péter diakónus József Attila Tanítások című versciklusából idézett, majd Virághalmy Judit és Sinkovits-Vitay András felolvasták a Placid atya által írt keresztutat, amelyben alázattal és fohászkodva eleveníti fel szenvedéssel teli életének nehéz pillanatait.

Az emlékezéseket követte a hamvasztás előtti búcsúztatás szertartása, amelyet Várszegi Asztrik főapát végzett, majd Placid atya koporsóját szentimrés férfiak ünnepélyes menetben vitték ki a templomból a halottszállító autóhoz.

Olofsson Placid OSB temetése február 3-án lesz a pannonhalmi bazilikában a 14.30-kor kezdődő szentmise keretében, az elhunyt hamvait a Boldogasszony-kápolna kriptájában helyezik örök nyugalomba.

Oloffson Károly Placid OSB életének 101., szerzetességének 84., áldozópapságának 78. évében, a betegek szentségével megerősítve, 2017. január 15-én hunyt el.

A Pannonhalmi Főapátság által közzétett dokumentum alapján Placid atya így írt magáról, összefoglalva életét:

„Született Rákosszentmihályon 1916. december 23-án. Középiskoláját a Budapesti Bencés Reálgimnáziumban végezte. Érettségi után 1933-ban belépett a pannonhalmi bencés rendbe. A teológiát Pannonhalmán végezte. Magyar–német bölcseleti tanári diplomáját Pannonhalmán, Münchenben és Budapesten szerezte meg. 1940-ben doktorált a budapesti Pázmány Péter Egyetemen magyar irodalomból.

1939-ben szentelték pappá Szombathelyen. Utána egy évig káplán volt Győrszentivánban, majd egy évig tábori lelkész a komáromi és az érsekújvári hadikórházban. Ezt követően a soproni, a pápai és a budapesti bencés gimnáziumokban tanított. 1946 tavaszán azonban letartóztatták. Előbb az Andrássy út 60.-ban, majd a Markó utcai börtönben volt, s végül a megszálló szovjet hadsereg budapesti hadbírósága több év kényszermunkára ítélte a Szovjetunióban levő politikai foglyok számára készült Gulág rabtelepeken. 1955. november 25-én térhetett haza, de Pannonhalmán nem kapott lakhatási engedélyt. Édesanyjával élt Budapesten. Két éven át fűrészgéppel dolgozott betanított munkásként, majd kórházi mosodavezetőként húsz évig, s mint ilyen került nyugdíjba 1977. június 1-jén. Közben természetesen – ahogy lehetett – triduumokat, lelkigyakorlatokat tartott sok helyen az országban, de eljutott Pozsonyba, Kárpátaljára és Csíksomlyóra is. Később a budai Szent Imre-templomban kisegítő lelkészként lelkipásztorkodott.”

Placid atya így vallott életéről: „az életem mindig többet kívánt tőlem, mint amire képes voltam”, és „a Jóisten mindig mellettem állt, s nemegyszer csodálatosan segített”.

Placid atyát 1993-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével tüntették ki. 2003-ban neki ítélték a Parma Fidei – Hit Pajzsa kitüntetést, 2005-ben Magyar Örökség, 2006-ban Pro Ecclesia Hungariae díjjal ismerték el. 2010-ben vehette át a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét, 2016. október 23-án pedig Magyar Becsület Rend kitüntetést kapott páratlanul hosszú és példaadó életútja elismeréseként, és azért a „reményt adó derűért”, amellyel megélte élethivatását a legembertelenebb körülmények között is.

Fotó: Merényi Zita

Körössy László/Magyar Kurír

Archívum

Hozzászólások

Ide írhatja hozzászólását...
A hozzászóláshoz jelentkezzen be!
Még nem érkezett hozzászólás