Tiszta Forrás
2018. december 19.   
Névnap: Viola, Anasztáz

Laudetur Jesus Christus!

Te öntöd a források vizét patakokba, a hegyek közt csörgedeznek.
Inni adsz a mező vadjainak, a szomjas vadszamár merít belőlük.
Az ég madarai partjaikon laknak, az ágak közt zengik énekük.
A hegyeket kamráid vizéből öntözöd, eged gyümölcsével a földet jóltartod.
Füvet nevelsz az állatoknak, és növényeket, hogy az ember jóllakhasson; hogy a földből kenyeret nyerjen. (Zsolt 104.10 – 14.)

De aki abból a vízből iszik, amelyet én adok, az nem szomjazik meg soha többé, mert a víz, amelyet én adok, örök életre szökellő vízforrás lesz benne." (Jn 4.14)

Jelen van

0 felhasználó
24 látogató

Látogatások

- ma: 68
- tegnap: 792
2017.09.09. 22:00 JóB
Hozzászólások: 0

Dr. Márfi Gyula veszprémi érsek kitüntetése

Dr. Márfi Gyula veszprémi érsek kitüntetése

 

Volkra Ottó-díjat kapott Márfi Gyula érsek

 

Veszprém Megyei Jogú Város Közgyűlése Volkra Ottó-díjat adományozott Márfi Gyula veszprémi érseknek.A kitüntetést a Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Karának tanévnyitó ünnepségén adta át Porga Gyula polgármester szeptember 8-án.

Gratulálunk az érsek úrnak a kitüntetéshez. Isten áldja meg az életét és munkásságát. Adjon neki erőt, egészséget a további apostoli tevékenységéhez! (a szerk.)

A laudációban felidézték, hogy Márfi Gyula az általános iskola befejezése után a pannonhalmi bencés gimnáziumba került a Szombathelyi Egyházmegye kispapjelöltjeként, érettségi után pedig a budapesti Hittudományi Akadémián, a Központi Szeminárium növendékeként készült a papságra. A szombathelyi székesegyházban szentelték pappá 1967-ben. Újmisésként szülőföldjén egy évet a lelkipásztori munkában töltött, majd a budapesti Hittudományi Akadémián doktorátust szerzett. Ezután hét év kápláni szolgálat következett számára, majd francia állami ösztöndíjjal Párizsban tanulhatott tovább, ahol a katolikus egyetem ökumenikus intézetében szerzett diplomát. Ebben az időszakban erősödött hazaszeretete, növekedett népe iránt érzett felelősségtudata. Az egri bazilikában szentelték püspökké 1995-ben, 1997-ben pedig veszprémi érsekké nevezték ki. Azóta is szentelési jelmondata vezeti: „A szeretet nem múlik el soha.” 

Jogosan sorolhatjuk Márfi érseket már most az eredményekben gazdag, építő és megtartó főpásztorok közé – folytatódik az aranymisés főpásztor méltatása. – Régi épületek újulnak meg, új létesítmények és intézmények jönnek létre, eddig ritkán használt módszerek kerülnek az Egyház alkalmazásába az ő irányításával. Megalapította a Szaléziánum intézményét, újjászervezte az egyházmegyei gyűjteményt, a Karitász szeretetszolgálatát és több egyházi intézmény működését. A különböző vallási és társadalmi közösségekkel harmonikus kapcsolatot ápol.

Veszprém város polgári vezetőivel és céljaival való együttműködése is említésre méltó, a város társadalmi és művelődési rendezvényeit egyaránt támogatja. 2017-ben Veszprém Megyei Jogú Város Közgyűlése Veszprém város, valamint a Pannon Egyetem céljainak megvalósításában végzett önzetlen segítségéért és kimagasló munkájának elismeréseként Márfi Gyulának Volkra Ottó-díjat adományoz – zárul a laudáció.

Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye

Magyar Kurír

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

VOLKRA Ottó János, heidenreichsteini gróf
( Bécs, 1665. november 7. - Pozsony, 1720. december 19. )

r. k. püspök.

Bécsben és Pármában tanult. 1688 tavaszán alszerpappá, júniusban szerpappá szentelték, decemberben I. Lipót császár jelenlétében tartotta első miséjét. 1698-ban pozsonyi préposttá nevezték ki, két év múlva Kolonics pozsonyi bíboros általános helynökévé tette. Veszprémi püspöknek 1710. november 30-án szentelték fel. Első gondja a veszprémi plébánia volt, amit a ferencesekre bízott. A felszentelése évében elűzte Veszprémből Hódosi Sámuel ref. szuperintendenst. 1711-ben a városba hozta a piaristákat, rájuk bízta az iskolát és az általa létesített szemináriumban a teológia tanítását. Kedvelte a piaristákat, az 1715. évi országgyűlés az ő javaslatára honosította meg a rendet. Veszprémben megvásárolta számukra Vojnovics József feleségének házát a Várban, majd 1717. január 1-jén, királyi rendelet alapján, földesúri jogait érvényesítve lefoglalta a reformátusok templomát, paplakát és iskoláját. Megszüntette a protestáns vallásgyakorlást, az épületeket átadta a piaristáknak. Határozottan törekedett, hogy az idegen kézbe került plébániákat visszaszerezze, a halódókat pedig támogassa. Három szobor felállításával, Sümegen, Veszprémben és Szentgyörgyön terjesztette Nepomuki Szent János kultuszát. 1714-ben a királyhoz és a pozsonyi rendekhez intézett beadványában követelte a veszprémi püspök királyné koronázási jogának visszaállítását. Kollányi szerint III. Károly feleségét 1714. október 18-án ő koronázta meg. A pápai reformátusok 1719-ben erősen kikeltek ellene a Kancelláriánál a földesúri jog védelmében tanúsított magatartása miatt. Győri házában, 1718. július 15-én elégtek a veszprémi püspökség és káptalan jogait és javait érintő levelek és okiratok, amelyeket másolás vagy átírás céljából helyezett el ott. Olaj, vászon arcképe a veszprémi érseki palotában.
  I.: KÖRMENDY József: Gróf ~ Ker János élete és munkássága: 1665–1720. Vp., 1995. – MKtL XV. köt. – Pfeiffer. – Varga. – VpEN. 

 

Archívum

Hozzászólások

Ide írhatja hozzászólását...
A hozzászóláshoz jelentkezzen be!
Még nem érkezett hozzászólás