2017.10.23. 18:25 JóB

Hozzászólások: 0

Imádságos megemlékezés Székesfehérváron

Az 1956-os forradalom az emberi méltóság forradalma volt – Imádságos megemlékezés Székesfehérváron

Közös imádsággal emlékeztek Spányi Antal megyéspüspök hívására a történelmi egyházak képviselői Székesfehérváron az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseire a székesegyház oldalánál álló emlékkeresztnél.

Az ünnep szónoka Laczkó Gábor iskolaigazgató, történelemtanár volt, aki az 1956-os eseményeket az emberi méltóság forradalmának nevezte. Az eseményen részt vettek a város és megye közéleti vezetői, intézményvezetői is.

Október 23-a nekünk, magyaroknak a legszentebb ünnepünk március 15-e mellett. Az 1956-os forradalom az emberi méltóság forradalma volt. Egy éveken át porig alázott, évezredes értékrendjétől, lelki kapaszkodóitól intézményesen megfosztott, lefasisztázott, lekulákozott, klerikális reakciósnak gúnyolt, szellemi gyermekként, alattvalóként kezelt nemzet törött derékkal felegyenesedett, és büszkén tekintve kínzói szemébe bátran felvette a harcot. Benzines palackokkal és kézi fegyverekkel indult ez a nép a szovjet tankok és az ÁVH-s géppisztolyok ellen – emlékeztetett Laczkó Gábor igazgató.

Majd arról beszélt, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc, valamint az azt követő kádári megtorlás pontosan megmutatta az elnyomó rendszer, a szovjet modell igazi arcát, annak kegyetlenségét, de gyengeségeit is.

Büszkék lehetünk arra, hogy a pesti srácok, csakúgy mint a szabadságért életüket is feláldozni kész fehérvári fiatalok, a világ legerősebb szárazföldi hadseregével mérlegelés nélkül szembeszállva a szovjet „Vörös Birodalom” sírásóivá váltak – fogalmazott a szónok. – A túlerő vérbe fojtotta ugyan szabadságharcunkat, a Szovjetunió belső szétesése a felszín alatt mégis 1956-tal kezdődött el, és a folyamat 1989-ben a szovjet blokk teljes széteséséhez vezetett.

Laczkó Gábor idézte Albert Camus Nobel-díjas francia írót, filozófust is, aki kiált országunkért, és a magyar forradalom nagy tisztelője volt. A magyarok vére című írásában olvashatjuk: „A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt húsz esztendőben. Ahhoz, hogy ezt a történelmi leckét megértse a fülét betömő, szemét eltakaró nyugati társadalom, sok magyar vérnek kellett elhullnia – s ez a vérfolyam most már alvad az emlékezetben. A magára maradt Európában csak úgy maradhatunk hívek Magyarországhoz, ha soha és sehol el nem áruljuk, amiért a magyar harcosok életüket adták, és soha, sehol – még közvetve sem – igazoljuk a gyilkosokat.”

Az igazgató végül egy sárga rózsát helyezett el a hősök emléktáblája előtt, arra biztatva, ne feledkezzünk el történelmi felelősségünkről, hogy gyermekeinkbe plántáljuk az örök igazságot: „Mai szabadságunk olyan virág, amelynek gyökerét az ’56-os hősök és mártírok vére öntözte; kérlelhetetlen hazaszeretetük révén nyílott gyönyörű sárga rózsává.”

Az ünnepségen Spányi Antal püspök a hagyománynak megfelelően az emlékkeresztnél könyörgött azokért, akik életüket adták hazánk szabadságáért – „kapjanak megnyugvást az örök békesség honában”. Ezt követően Fehér Károly ny. evangélikus esperes, majd Szűcs Zsolt református segédlelkész, végül Révész Lajos baptista lelkész imádkoztak az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozataiért.

Az ünnepség végén az áldozatok emlékére koszorúkat helyeztek el, együttérzésüket és tiszteletüket kifejezve a történelmi egyházak képviselői, a közéleti vezetők, valamint civil szervezetek és emlékező hozzátartozók.

A megemlékezésen részt vettek a Szent Imre Általános Iskola tanulói is, Kneifel Nóra Márai Sándor Mennyből az angyal című versét szavalta el, Pásztor Katalin és Fersch Renáta pedig fuvolajátékukkal tették még szebbé az ünnepséget.

Forrás Székesfehérvári Egyházmegye

Fotó: Berta Gábor      Magyar Kurír

Hozzászólások