2014.12.31. 00:00 JóB

Hozzászólások: 0

Képes Krónika - előszó

Chronicon pictum

Előszó

A következő évben egy új sorozat keretében ismertetjük a magyarság történetének egyik legrégebbi, sok vitát kiváltó képes dokumentumát, az un. Képes Krónikát.

A Képes krónika összeállítója munkája prológusában, bibliai idézetekkel sűrűn megtűzdelt, valóságos kis államelméletet fogalmazott meg.

Az Isten által kiválasztott bölcs király eszményét helyezve a középpontba, számos bibliai citátummal erősítette azt a tételét, hogy az istent félő uralkodók győzedelmesek és országukat felvirágoztatják. Szerinte ez az igazság teljesedett be Magyarország királyaiban. Mikor azokat a királyokat emlegeti, akik "Magyarország népeit a békesség gyönyörűségében, s bőséges nyugalomban megőrizték", a lovagi királyeszményt kívánta kortársai és az utókor elé tárni. Ez öt kéziratos változatban maradt fönn. A leghíresebb a Képes krónika.

A Képes krónika (Chronicon pictum) egy latin nyelven írt krónika, illetve az azt tartalmazó kódex, amely 1360 körül készült Nagy Lajos budai udvarában, szerzője feltehetően Kálti Márk.  A szöveg elejétől végig egy kéz írása, kalligrafikus könyvírás, minden valószínűség szerint magyar másoló munkája.

A krónika szerzője az a Márk lehetett, akit családi birtoka, a Veszprém megyei Kált után Kálti Márkként ismerünk. Életére 1336-tól éppen 1358-ig vannak adataink. Egyházi pályán működött; előbb Károly Róbert király feleségét, Erzsébet királynét szolgálta, majd Károly fiát, I. Lajos királyt. 1352. évi adat szerint a királyi kápolna őre volt, aki e tisztségéből adódóan használhatta a királyi levéltárban őrzött anyagokat is.

A Képes krónikát a budapesti Országos Széchényi Könyvtárban őrzik Clmae 404. jelzeten. A 15. században 1458–1490 között még Magyarországon volt, Mátyás király udvarában, ezután először Franciaországba, majd Brankovics György szerb despota udvarába került. A 16. századtól a bécsi Udvari (majd Osztrák Nemzeti) Könyvtár állományába tartozott, ezért korábban bécsi Képes krónikának (Chronicon pictum Vindobonense) nevezték.

 Az 1932-ben megkötött velencei kultúregyezmény eredményeként, 1934-ben került vissza Magyarországra.

A középkori történelem, művészet- és kultúrtörténet páratlan értékű forrása.

A krónika képanyaga

A kutatás kiderítette, hogy Anjou királyainkat egy festő-család három generációja szolgálta. A nagyapa, Hertul, talán Nápolyból behívott olasz mester volt, s Károly Róbertnek dolgozott. Az apa, Miklós, Lajos király szolgálatában állott. Ő 1373-ban már halott, míg fia, Miklós, ugyanekkor még kiskorú, viszont 1385-ben már nem élt. Számosan a család második nemzedékébe tartozó Miklósban látják a Képes Krónika festőjét, s felteszik, hogy az 1360-as évek elején kezdte el a festést, vagy esetleg, az írással szorosan együtt, azaz az 1350-es évek végén.

Ezzel szemben azok, akik kormeghatározó szerepet tulajdonítanak a Képes Krónika díszes címoldalán a szövegkezdő „A” iniciáléjába rajzolt miniatúrának, a festés datálásában más nézetet vallanak. E képen ugyanis Lajos király és felesége, Erzsébet, Alexandriai Szent Katalin előtt térdepel és imádkozik. Szent Katalin a királyi házaspár Katalin nevű leányának volt védőszentje, aki viszont 1370-ben született.

 Eszerint a Képes Krónika képanyaga nem keletkezhetett 1370 előtt, és 1376 (Katalin halála) után. Ezt a keltezést két további mozzanat is valószínűsíti. Az egyik: kiderült, hogy a Képes Krónikának mintegy „testvére” egy, az oxfordi Bibliotheca Bodleianában őrzött kódex; ugyanis a két kódex festője kétséget kizáróan azonos. Márpedig az eredetileg Magyarországon készült oxfordi kódexet a címlapján látható lengyel címer 1370–1382 közé datálja, amikor I. Lajos egyszerre volt magyar és lengyel király.

A másik: a 14. századi krónikakompozíció egyik szövegvariánsát őrző, 1462-ből való Teleki-kódex kolofonja a következő becses felvilágosítást adja: „Ezt a krónikát Tamás N.-i pap kezdte el, és én, ...Endrefalvi Antal fejeztem be. A Szentpétervásárára való szováti plébános, Benedek Úr számára írtuk le az Úr 1462. évében a despota krónikájáról, amelyet a felséges fejedelem, Franciaország királya adott fényes ajándékként a despota úrnak”.

Valószínű, hogy az a krónika, amely az 1462. évi másolat, a Teleki-kódex mintájául szolgált, a már szépen díszített Képes Krónika volt.

Eszerint a nagy értékű kódex Franciaországba került, ahonnan VII. Károly francia király (1422–1461) adományaként jutott a „despota”, azaz Brankovics György szerb fejedelem (1427–1456) tulajdonába. Vajon mikor és hogyan került a Képes Krónika Franciaországba?

Az a feltevés, amely kormeghatározó funkciót tulajdonít Alexandriai Szent Katalin szerepeltetésének, természetes magyarázattal szolgál erre. Az 1370-ben született Katalin az 1374-es szerződés szerint az akkori francia király másodszülött fiának, Lajos orléans-i hercegnek a jegyese lett. Vagyis Szent Katalin a kis menyasszony védőszentjeként került rá annak a Képes Krónikának a címoldalára, amely Katalin eljegyzési ajándékként 1374–1376 között el is juthatott Franciaországba.

Hozzászólások