Tiszta Forrás
2018. december 17.   
Névnap: Lázár, Olimpia

Laudetur Jesus Christus!

Te öntöd a források vizét patakokba, a hegyek közt csörgedeznek.
Inni adsz a mező vadjainak, a szomjas vadszamár merít belőlük.
Az ég madarai partjaikon laknak, az ágak közt zengik énekük.
A hegyeket kamráid vizéből öntözöd, eged gyümölcsével a földet jóltartod.
Füvet nevelsz az állatoknak, és növényeket, hogy az ember jóllakhasson; hogy a földből kenyeret nyerjen. (Zsolt 104.10 – 14.)

De aki abból a vízből iszik, amelyet én adok, az nem szomjazik meg soha többé, mert a víz, amelyet én adok, örök életre szökellő vízforrás lesz benne." (Jn 4.14)

ANGELUS ~ ~ ♡ ♡ ♡ ~ ~ Angelus Domini nuntiavit Mariae. ~ ~ Et concepit de Spiritu Sancto. ~ ~ ~ AVE MARIA, GRATIA PLENA. ~ DOMINUS TECUM, ~ BENEDICTA TU IN MULIERIBUS, ~ ET BENEDICTUS FRUCTUS VENTRIS TUI: IESUS. ~ SANCTA MARIA, MATER DEI, ~ ORA PRO NOBIS PECCATORIBUS, ~ NUNC ET IN HORA MORTIS NOSTRAE. ~ AMEN. ~ ~ ~ Ecce Ancilla Domini. ~ ~ Fiat mihi secundum verbum tuum. ~ ~ ~ AVE MARIA… ~ ~ ~ Et Verbum caro factum est. ~ ~ Et habitavit in nobis. ~ ~ ~ AVE MARIA… ~ ~ ~ Ora pro nobis Sancta Dei Genitrix. ~ ~ Ut digni efficiamur promissionibus Christi. Oremus. Gratiam tuam, quesumus, Domine, mentibus nostris infunde, út qui angelo nuntiante Christi Filii tui incarnationem cognovimus, per passionem eius et crucem ad resurrectionis gloriam perducamur. Per eumdem Christum Dominum nostrum. ~ ~ Amen. ~ ~ ~ ~ I I I ~ ~ ~ ~ ÚRANGYALA ~ ~ ~ ~ Az Úr angyala köszönté a Boldogságos Szűz Máriát. ~ ~ És ő méhébe fogadá Szentlélektől szent Fiát. ~ ~ ~ ÜDVÖZLÉGY, MÁRIA, MALASZTTAL TELJES. ~ AZ ÚR VAN TEVELED; ~ ÁLDOTT VAGY TE AZ ASSZONYOK KÖZÖTT, ~ ÉS ÁLDOTT A TE MÉHEDNEK GYÜMÖLCSE: JÉZUS. ~ ASSZONYUNK, SZŰZ MÁRIA, ISTENNEK SZENT ANYJA! ~ IMÁDKOZZÁL ÉRETTÜNK, BŰNÖSÖKÉRT, ~ MOST ÉS HALÁLUNK ÓRÁJÁN. ~ ÁMEN. ~ ~ ~ Íme az Úrnak szolgáló leánya. ~ ~ Legyen nékem a te igéd szerint. ~ ~ ~ ÜDVÖZLÉGY, MÁRIA… ~ ~ ~ És az Ige testté lőn. ~ ~ És miköztünk lakozék. ~ ~ ~ ÜDVÖZLÉGY, MÁRIA… ~ ~ ~ Imádkozzál érettünk Istennek Szent Anyja. ~ ~ Hogy méltóak lehessünk Krisztus ígéreteire. Könyörögjünk. Kérünk téged, Úristen, öntsd lelkünkbe szent malasztodat, hogy akik az angyali üzenet által szent Fiadnak, Jézus Krisztusnak megtestesülését megismertük, az ő kínszenvedése és keresztje által a feltámadás dicsőségébe vitessünk. Ugyanazon a mi Urunk Jézus Krisztus által. ~ ~ Ámen.

Jelen van

1 felhasználó
18 látogató

Látogatások

- ma: 485
- tegnap: 960
2015.01.06. 00:00 JóB
Hozzászólások: 0

Képes Krónika - 3

Képes Krónika - 3

Chronicon pictum  -  3

 

A MAGYAROK ELTERJEDÉSÉNEK KEZDETE SZITTYAORSZÁG KELETI RÉSZÉN

 

Történt azután egy napon, hogy vadászni indultak; a pusztaságban szarvasünő bukkant elébük; ezt a Maeotis ingoványaiba üldözték; futott előlük. Mikor azonban ott teljességgel eltűnt előlük, sokáig keresték, de semmiképpen fel nem lelhették. Bebolyongták azután ezt a mocsárvidéket, és úgy találták, hogy az alkalmas nyájak legeltetésére. Visszatértek hát atyjukhoz, és tőle engedelmet kapván, minden jószágukkal bementek a maeotisi mocsarakba, és ott is maradtak. Maeotis vidéke ( ma Azovi tenger) pedig Perzsaországgal határos; egyetlen gázló kivételével mindenfelől tenger övezi; folyóvizekben, növényekben, erdőben, halban, vadban, madarakban bővelkedik; ki-be járni ott bajos dolog. Elérkezvén tehát a maeotisi mocsarakba, nyugton megültek ott öt évig.

❧ A hatodik esztendőben pedig kimentek; a pusztaságban a sátrak alatt véletlenül a Bereka-fiak feleségeire és gyermekeire bukkantak, amint férjeik nélkül a kürt ünnepét ülték, és történetesen éppen zene hangjai mellett táncot jártak; jószágostul gyorsan elragadták őket a Maeotis ingoványaiba. A vízözön után ez volt az első rablás. Úgy esett, hogy ama csatában a leányok között Dul alán fejedelemnek két leányát is elragadták; egyiket Hunor, másikat Magor vette feleségül: ezektől az asszonyoktól erednek mind a hunok vagy a magyarok.

Történt ezután, hogy a maeotisi ingoványok közt lakásukban igen erős nemzetséggé kezdtek gyarapodni, s ama föld már be sem fogadhatta, nem is táplálhatta őket. Felderítőket küldtek tehát onnan Szittyaországba, nagy ravaszsággal kikémlelték azt a szittya vidéket, majd gyermekeikkel és barmaikkal bementek amaz országba, hogy ott maradjanak. Midőn bementek arra a földre, az alpazurokat találták ott, akiket most ruténoknak neveznek, ezt a lakosságot kiölték, kiűzték, kiirtották, és amint tudjuk, szomszédjaik kedve ellenére mai napig bírják ezt a földet.

Szittyaország vidéke Európában fekszik, és kelet felé terjed: egyfelől az északi tenger, másfelől a Riphaeus hegyek határolják, kelet felől Ázsia, nyugaton az Etel folyó, vagyis a Don. Bennszülött nemzetségei pogány tévelygésben élnek, hívságokkal foglalkoznak, hevesen szeretkeznek, kedvelik a rablást; általában inkább barnás színűek, mintsem fehérek.

Szittyaország ugyan egy nevezet, ámde fejedelemkedés dolgában három országra oszlik: Baskíriára, Denciára és Magoriára. Száznyolc tartománya van; ezeken Hunor és Magor száznyolc fia osztozott ama száz és nyolc nemzetség okán, melyek ezeknek ágyékából kiszármazván, a Maeotis ingoványaiból mentek ki Szittyaországba. Szittyaországot keleten a jurianusok földje határolja, majd Tatárország, végül Mongólia - itt van Európa vége.

❧ A déli égtáj felől azután a khovarezmi nép (kabar, ill. kazár) lakik és Etiópia fekszik, melyet Kis-Indiának hívnak, majd dél és a Don vizének folyása közt járhatatlan pusztaság van; e tájék levegője nemigen mérsékelt, ezért ott mindenféle kígyók teremnek, akkora békák, mint egy disznó, baziliszkusz, sok mérges fenevad, tigris és egyszarvú.

A Don nagy folyó, Szittyaországban ered, s a magyarok Etelnek nevezik; átfolyik a szittya földet szegélyező havas hegyeken, azután változik meg a neve, és hívják Donnak. Déli irányban tőle lakik a kitánok és alánok nemzetsége; végül három ágban a kerek tengerbe szakad. Szittyák országában ered a másik igen nagy folyó, a Thogata is; vadon erdőkön folyik keresztül, ingoványok és havasok közt, ahol sosem süt a nap, ezeken túl Hirkániába ér, és az északi tengernek fordul. Mondják, Szittyaország hossza háromszázhatvan mérföld , szélessége százkilencven.

Fekvése oly biztonságos, hogy csupán egyetlen helyen vezet hozzá egy kicsinyke gázló; ezért nem igázhatta le a szittyákat soha egyetlen birodalom, még a macedón sem, és ezért demptusoknak, azaz exemptusoknak, minden hatalom alól kivetteknek is nevezzük őket. Dentusoknak is mondjuk őket, fogas voltuk  (dent – fog > latin) okából, mert miként a fogak, mindeneket megrágnak és megőrölnek: meg is őrölték mind a többi népeket, úgy, hogy a rómaiak Isten ostorának nevezték őket. Magában Szittyaországban elég dúsan van berek, erdő, kellemes növényzet, dúslakodik különféle vadakban.

❧ Keleti szomszédsága a besenyők és fehér kunok. Nyugati szomszédsága: az északi tenger táján Szuzdalig erdős kietlen, melyen ember át nem hatolhat; mondják, hogy ez nagy kiterjedésű, s kilenc hónapig egyfolytában sűrű köd üli meg, a nap se látszik ama hónapokban, csak júniusban, júliusban, augusztusban, s akkor is csak naponta annyi óra hosszat, amennyi a hatodik órától a kilencedikig tart. Ama pusztaság hegyeiben pedig kristály található, griffek fészkelnek ott, és ott költik ki fiókáikat a legisfalk-madarak, melyeket magyarul kerecsennek hívnak.

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

MELLÉKLET:   Forrás  >  http://users.atw.hu/aranyszarvas/1-2009.html

Kézai Simon: Gesta Hungarorum1283. körül

 

Minthogy Hunor és Mogor elsőszülöttek valának, atyjoktól [Ménróth-tól] megválva külön sátrakba szállnak vala.

Történt pedig, amint egyszer vadászni kimentek, a pusztán egy szarvas ünőre bukkantak, melyet, amint előttük futott, a Meotis ingoványaiba kergettek.

S midőn az ott szemük elől tökéletesen eltűnt, sokáig keresték, de semmi módon nem találhatták. Végre is az említett ingoványokat bejárván, azon földet baromtartásra alkalmasnak szemlélték.

Visszatérvén onnan atyjukhoz s búcsút vévén tőle, minden vagyonostól a meotisi ingoványok közzé költöztek.Meotis tartománya pedig Perzsia hazával határos s egy igen keskeny gázlón kívül mindenfelől tenger övezi körül; folyói teljességgel nincsenek, fűben, fában, madárban, halban és vadban bővelkedik. Nehéz oda bé, s onnan kimenni. S a meotisi ingoványokba bemenvén, ott öt esztendeig mozdulatlanul maradtak. Hatodik évre tehát kimenvén véletlenül, a pusztában Belár fiainak nejeire, kik férjeik nélkül sátrakban tanyáztak, s gyermekeikre bukkantak, kiket is vagyonostól sebes nyargalva a Meotis ingoványaiba hurcoltak.

Történt pedig, hogy azon gyermekek közt az alánok fejedelmének Dulának két leányát is elfogták, kiknek egyikét Hunor, másikát Mogor vette nejül. S ezen nőktől vették eredetüket minden hunok és magyarok. S miután azon ingoványok közt hosszasabban időztek, lőn, hogy igen erős nemzetté kezdtek növekedni és a tartomány őket befogadni és táplálni nem bírta. Kémeket küldvén tehát onnan Scythiába, s miután Scythia országát kikémlelték, gyermekeikkel és barmaikkal azon hazába vonultak, hogy ott lakozzanak.

Értelmezés:

Hunor és Mogor = mitikus testvérpár, a legenda szerint Ménróth óriás és Eneth gyermekei;

Menróth = „Nimród a nagy vadász”, az asszírok mitikus első királya. Eneth = Enee = Ünő = Szülőanya;

          - meotisi ingoványok = Krím-félsziget és Azovi-tenger közötti mocsaras vidék;

          - Meotis tartománya = Azovi-tenger környéke, Kuma-Don-Volga háromszög;

Belár = Bylar, Bolhar (volgai-bolgár városok), Belaja vezsa (Sarkel), donyeci vagy dnyeperi Belgorod);

férjeik nélkül … tanyáztak = támadás elől elrejtőztek, vagy női pogány szertartáson vettek részt;

alánok = Don-Volga-Kaukázus háromszögben élő nép;

Dula = Dulu (Dulo, Duklat) ősi alán törzs vezére, esetleg Dulo: a bolgár uralkodói dinasztia;

Schytia = az akkori fogalmak szerint a Volga-Duna közötti terület.

Magyar kapcsolat:

A magyarok és a kumik (akiket régen hunnik-nak írtak) együtt éltek a Meotis környékén, a Kuma (Gum, Khum) folyó környékén. Ez Kum-magyaria (mai Dagesztán területén), a régi történetírók al-Madzsariának nevezik. Városai: Humar, Madjar, Balkar, Terek, Derbent (Kazar). 

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

- pusztaság = Fekete-tenger északi része;

Meotis vidéke = a krónika leírása szerint: Krím-félsziget;

Perzsia vidéke = a szászánida fennhatósága alatt álló Terek-Kuma folyó közötti területek (Kummagyaria);

Bereka-fiak = Bereka folyó (Donyec mellékfolyója) környékén lakók, Belgorod és Sarkel között;

férfiak nélkül… kürt ünnepe… zeneszóra táncot jártak = ősi pogány női beavatási vagy termékenység ünnep;

vízözön után = a folyók tavaszi áradása után;

Dula = Dulu (Dulo, Duklat) ősi alán törzs;

hunok, illetve magyarok = a Kuma környéki magyarokat hunoknak is nevezték;

Scythia = akkoriban a Don-Prut közötti terület.

Magyar kapcsolat:

A történethasonló az előbbi történetnél leírtakkal. Kum-magyaria területén a még XVII. században is találtak madzsar törzs-maradványokat. A hunok terjeszkedéséig a szászánida-perzsa birodalom peremvidékéhez tartozott.

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Szkíta szavak: 

elenyshi  -  első

tuedum  -  tanulmány, lecke

tuedatum  -  tanítás (tudás?)

ashkata  -  láncszövetség

bar:  -   középfok:  barb,  felsőfok:  barelb

tedi  - biztos

shend -  béke (csend?)

rimet -  remélt

dyjtelum  - győzelem (díj?)

telbet  -  többet

eiri  -  ér

keziben  -  kézben

minte  -  mint , kötőszó összehasonlításnál.

elen, elyn  -  egy, egyetlen

marti  -  madár   

saath  -  száz (sorszámnév)

birum  -  birodalom, szövetség 

ashkatan birum - szövetségi birodalom (=Szkíta Birodalom)

ashar  -  világ

amenajic  -  mindennél

madyrelb  -  legnagyobb (mady: nagy felsőfoka)

mady   1. nagy, 2. uralkodó  t.sz. madekh (uralkodók), gen.: madnek (uralkodónak), t.sz.gen.. madekhnek 

madyrb -  nagyobb

nepi  -  nép

khi: -  ki, aki

eli: -  él

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Forrás:

Képes Krónika

A MAGYAROK RÉGI ÉS LEGÚJABB TETTEIRŐL, EREDETÜKRŐL ÉS NÖVEKEDÉSÜKRŐL, DIADALAIKRÓL ÉS BÁTORSÁGUKRÓL

Sorozatszerkesztő: TARJÁN TAMÁS  Fordította:  GERÉB LÁSZLÓ

MAGYAR HÍRLAP ÉS MAECENAS KIADÓ, 1993

Archívum

Hozzászólások

Ide írhatja hozzászólását...
A hozzászóláshoz jelentkezzen be!
Még nem érkezett hozzászólás