2015.01.06. 00:00 JóB

Hozzászólások: 0

Képes Krónika - 3

Chronicon pictum  -  3

A MAGYAROK ELTERJEDÉSÉNEK KEZDETE SZITTYAORSZÁG KELETI RÉSZÉN

Történt azután egy napon, hogy vadászni indultak; a pusztaságban szarvasünő bukkant elébük; ezt a Maeotis ingoványaiba üldözték; futott előlük. Mikor azonban ott teljességgel eltűnt előlük, sokáig keresték, de semmiképpen fel nem lelhették. Bebolyongták azután ezt a mocsárvidéket, és úgy találták, hogy az alkalmas nyájak legeltetésére. Visszatértek hát atyjukhoz, és tőle engedelmet kapván, minden jószágukkal bementek a maeotisi mocsarakba, és ott is maradtak. Maeotis vidéke ( ma Azovi tenger) pedig Perzsaországgal határos; egyetlen gázló kivételével mindenfelől tenger övezi; folyóvizekben, növényekben, erdőben, halban, vadban, madarakban bővelkedik; ki-be járni ott bajos dolog. Elérkezvén tehát a maeotisi mocsarakba, nyugton megültek ott öt évig.

❧ A hatodik esztendőben pedig kimentek; a pusztaságban a sátrak alatt véletlenül a Bereka-fiak feleségeire és gyermekeire bukkantak, amint férjeik nélkül a kürt ünnepét ülték, és történetesen éppen zene hangjai mellett táncot jártak; jószágostul gyorsan elragadták őket a Maeotis ingoványaiba. A vízözön után ez volt az első rablás. Úgy esett, hogy ama csatában a leányok között Dul alán fejedelemnek két leányát is elragadták; egyiket Hunor, másikat Magor vette feleségül: ezektől az asszonyoktól erednek mind a hunok vagy a magyarok.

Történt ezután, hogy a maeotisi ingoványok közt lakásukban igen erős nemzetséggé kezdtek gyarapodni, s ama föld már be sem fogadhatta, nem is táplálhatta őket. Felderítőket küldtek tehát onnan Szittyaországba, nagy ravaszsággal kikémlelték azt a szittya vidéket, majd gyermekeikkel és barmaikkal bementek amaz országba, hogy ott maradjanak. Midőn bementek arra a földre, az alpazurokat találták ott, akiket most ruténoknak neveznek, ezt a lakosságot kiölték, kiűzték, kiirtották, és amint tudjuk, szomszédjaik kedve ellenére mai napig bírják ezt a földet.

Szittyaország vidéke Európában fekszik, és kelet felé terjed: egyfelől az északi tenger, másfelől a Riphaeus hegyek határolják, kelet felől Ázsia, nyugaton az Etel folyó, vagyis a Don. Bennszülött nemzetségei pogány tévelygésben élnek, hívságokkal foglalkoznak, hevesen szeretkeznek, kedvelik a rablást; általában inkább barnás színűek, mintsem fehérek.

Szittyaország ugyan egy nevezet, ámde fejedelemkedés dolgában három országra oszlik: Baskíriára, Denciára és Magoriára. Száznyolc tartománya van; ezeken Hunor és Magor száznyolc fia osztozott ama száz és nyolc nemzetség okán, melyek ezeknek ágyékából kiszármazván, a Maeotis ingoványaiból mentek ki Szittyaországba. Szittyaországot keleten a jurianusok földje határolja, majd Tatárország, végül Mongólia - itt van Európa vége.

❧ A déli égtáj felől azután a khovarezmi nép (kabar, ill. kazár) lakik és Etiópia fekszik, melyet Kis-Indiának hívnak, majd dél és a Don vizének folyása közt járhatatlan pusztaság van; e tájék levegője nemigen mérsékelt, ezért ott mindenféle kígyók teremnek, akkora békák, mint egy disznó, baziliszkusz, sok mérges fenevad, tigris és egyszarvú.

A Don nagy folyó, Szittyaországban ered, s a magyarok Etelnek nevezik; átfolyik a szittya földet szegélyező havas hegyeken, azután változik meg a neve, és hívják Donnak. Déli irányban tőle lakik a kitánok és alánok nemzetsége; végül három ágban a kerek tengerbe szakad. Szittyák országában ered a másik igen nagy folyó, a Thogata is; vadon erdőkön folyik keresztül, ingoványok és havasok közt, ahol sosem süt a nap, ezeken túl Hirkániába ér, és az északi tengernek fordul. Mondják, Szittyaország hossza háromszázhatvan mérföld , szélessége százkilencven.

Fekvése oly biztonságos, hogy csupán egyetlen helyen vezet hozzá egy kicsinyke gázló; ezért nem igázhatta le a szittyákat soha egyetlen birodalom, még a macedón sem, és ezért demptusoknak, azaz exemptusoknak, minden hatalom alól kivetteknek is nevezzük őket. Dentusoknak is mondjuk őket, fogas voltuk  (dent – fog > latin) okából, mert miként a fogak, mindeneket megrágnak és megőrölnek: meg is őrölték mind a többi népeket, úgy, hogy a rómaiak Isten ostorának nevezték őket. Magában Szittyaországban elég dúsan van berek, erdő, kellemes növényzet, dúslakodik különféle vadakban.

❧ Keleti szomszédsága a besenyők és fehér kunok. Nyugati szomszédsága: az északi tenger táján Szuzdalig erdős kietlen, melyen ember át nem hatolhat; mondják, hogy ez nagy kiterjedésű, s kilenc hónapig egyfolytában sűrű köd üli meg, a nap se látszik ama hónapokban, csak júniusban, júliusban, augusztusban, s akkor is csak naponta annyi óra hosszat, amennyi a hatodik órától a kilencedikig tart. Ama pusztaság hegyeiben pedig kristály található, griffek fészkelnek ott, és ott költik ki fiókáikat a legisfalk-madarak, melyeket magyarul kerecsennek hívnak.

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

MELLÉKLET:   Forrás  >  http://users.atw.hu/aranyszarvas/1-2009.html

Kézai Simon: Gesta Hungarorum, 1283. körül

Minthogy Hunor és Mogor elsőszülöttek valának, atyjoktól [Ménróth-tól] megválva külön sátrakba szállnak vala.

Történt pedig, amint egyszer vadászni kimentek, a pusztán egy szarvas ünőre bukkantak, melyet, amint előttük futott, a Meotis ingoványaiba kergettek.

S midőn az ott szemük elől tökéletesen eltűnt, sokáig keresték, de semmi módon nem találhatták. Végre is az említett ingoványokat bejárván, azon földet baromtartásra alkalmasnak szemlélték.

Visszatérvén onnan atyjukhoz s búcsút vévén tőle, minden vagyonostól a meotisi ingoványok közzé költöztek.Meotis tartománya pedig Perzsia hazával határos s egy igen keskeny gázlón kívül mindenfelől tenger övezi körül; folyói teljességgel nincsenek, fűben, fában, madárban, halban és vadban bővelkedik. Nehéz oda bé, s onnan kimenni. S a meotisi ingoványokba bemenvén, ott öt esztendeig mozdulatlanul maradtak. Hatodik évre tehát kimenvén véletlenül, a pusztában Belár fiainak nejeire, kik férjeik nélkül sátrakban tanyáztak, s gyermekeikre bukkantak, kiket is vagyonostól sebes nyargalva a Meotis ingoványaiba hurcoltak.

Történt pedig, hogy azon gyermekek közt az alánok fejedelmének Dulának két leányát is elfogták, kiknek egyikét Hunor, másikát Mogor vette nejül. S ezen nőktől vették eredetüket minden hunok és magyarok. S miután azon ingoványok közt hosszasabban időztek, lőn, hogy igen erős nemzetté kezdtek növekedni és a tartomány őket befogadni és táplálni nem bírta. Kémeket küldvén tehát onnan Scythiába, s miután Scythia országát kikémlelték, gyermekeikkel és barmaikkal azon hazába vonultak, hogy ott lakozzanak.

Értelmezés:

- Hunor és Mogor = mitikus testvérpár, a legenda szerint Ménróth óriás és Eneth gyermekei;

- Menróth = „Nimród a nagy vadász”, az asszírok mitikus első királya. Eneth = Enee = Ünő = Szülőanya;

          - meotisi ingoványok = Krím-félsziget és Azovi-tenger közötti mocsaras vidék;

          - Meotis tartománya = Azovi-tenger környéke, Kuma-Don-Volga háromszög;

- Belár = Bylar, Bolhar (volgai-bolgár városok), Belaja vezsa (Sarkel), donyeci vagy dnyeperi Belgorod);

- férjeik nélkül … tanyáztak = támadás elől elrejtőztek, vagy női pogány szertartáson vettek részt;

- alánok = Don-Volga-Kaukázus háromszögben élő nép;

- Dula = Dulu (Dulo, Duklat) ősi alán törzs vezére, esetleg Dulo: a bolgár uralkodói dinasztia;

- Schytia = az akkori fogalmak szerint a Volga-Duna közötti terület.

Magyar kapcsolat:

A magyarok és a kumik (akiket régen hunnik-nak írtak) együtt éltek a Meotis környékén, a Kuma (Gum, Khum) folyó környékén. Ez Kum-magyaria (mai Dagesztán területén), a régi történetírók al-Madzsariának nevezik. Városai: Humar, Madjar, Balkar, Terek, Derbent (Kazar). 

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

- pusztaság = Fekete-tenger északi része;

- Meotis vidéke = a krónika leírása szerint: Krím-félsziget;

- Perzsia vidéke = a szászánida fennhatósága alatt álló Terek-Kuma folyó közötti területek (Kummagyaria);

- Bereka-fiak = Bereka folyó (Donyec mellékfolyója) környékén lakók, Belgorod és Sarkel között;

- férfiak nélkül… kürt ünnepe… zeneszóra táncot jártak = ősi pogány női beavatási vagy termékenység ünnep;

- vízözön után = a folyók tavaszi áradása után;

- Dula = Dulu (Dulo, Duklat) ősi alán törzs;

- hunok, illetve magyarok = a Kuma környéki magyarokat hunoknak is nevezték;

- Scythia = akkoriban a Don-Prut közötti terület.

Magyar kapcsolat:

A történethasonló az előbbi történetnél leírtakkal. Kum-magyaria területén a még XVII. században is találtak madzsar törzs-maradványokat. A hunok terjeszkedéséig a szászánida-perzsa birodalom peremvidékéhez tartozott.

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Szkíta szavak: 

elenyshi  -  első

tuedum  -  tanulmány, lecke

tuedatum  -  tanítás (tudás?)

ashkata  -  lánc, szövetség

bar:  - jó  középfok:  barb,  felsőfok:  barelb

tedi  - biztos

shend -  béke (csend?)

rimet -  remélt

dyjtelum  - győzelem (díj?)

telbet  -  többet

eiri  -  ér

keziben  -  kézben

minte  -  mint , kötőszó összehasonlításnál.

elen, elyn  -  egy, egyetlen

marti  -  madár   

saath  -  száz (sorszámnév)

birum  -  birodalom, szövetség 

ashkatan birum - szövetségi birodalom (=Szkíta Birodalom)

ashar  -  világ

amenajic  -  mindennél

madyrelb  -  legnagyobb (mady: nagy felsőfoka)

mady   1. nagy, 2. uralkodó  t.sz. madekh (uralkodók), gen.: madnek (uralkodónak), t.sz.gen.. madekhnek 

madyrb -  nagyobb

nepi  -  nép

khi: -  ki, aki

eli: -  él

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Forrás:

Képes Krónika

A MAGYAROK RÉGI ÉS LEGÚJABB TETTEIRŐL, EREDETÜKRŐL ÉS NÖVEKEDÉSÜKRŐL, DIADALAIKRÓL ÉS BÁTORSÁGUKRÓL

Sorozatszerkesztő: TARJÁN TAMÁS  Fordította:  GERÉB LÁSZLÓ

MAGYAR HÍRLAP ÉS MAECENAS KIADÓ, 1993

Hozzászólások