Képes Krónika - 5

Chronicon pictum - 5
ATTILA MAGYAR KIRÁLLYÁ VÁLASZTÁSÁRÓL ÉS GYŐZELMEIRŐL
Az Úr megtestesülése utáni négyszázegyedik (404), a magyarok Pannóniába történt bejövetelétől számított huszonnyolcadik esztendőben a magyarok, vagyis a hunok a rómaiak szokása szerint egyetértő akarattal királyul emelték maguk fölé Attilát, Bendegúz fiát, aki előbb a kapitányok közé tartozott; ő pedig öccsét, Budát rendelte fejedelemmé és bíróvá a Tisza folyótól a Donig.
Magát a magyarok királyának, a földkerekség rémének, Isten ostorának neveztette: Attila, Isten kegyelméből Bendegúz fia, a nagy Magor unokája, ki Engadiban nevelkedett, a hunok, médek, gótok, dánok királya, a földkerekség ijedelme, Isten ostora stb.
❧ Attila sötétbarna bőrű, fekete, haragos szemű, hivalkodó járású, széles mellű volt, hosszú szakállt hordott, és módfelett szerelmes természetű volt. Megvetendőnek tartotta, hogy ládában őrizze a pénzét; a merészségben mértéket tartott, a harcban ravasz és körültekintő volt; úgy mondták, testében meglehetős erő lakozott. Elhatározásában nagylelkű, fegyvere fényesített, sátra, holmija tiszta volt.
Bőkezűsége és közvetlensége miatt szerették a külső nemzetek; szigorú természete miatt pedig az övéi csodálatosképpen féltek tőle.
A földkerekség végéről is özönlöttek hozzá a különböző nyelvű nemzetek, ezeket tőle telhetően bőkezűségével árasztotta el. Seregével tízezer kaszás szekeret járatott, mindenféle gépezeteket és szerszámokat; ezekkel rombolta a városokat, táborokat.
Sátrait különböző országok módja szerint szokta elkészíttetni; az egyik oly nevezetes, oly pompás volt, hogy csodálatos módon aranylemezekből állította össze; ezt tetszés szerint szétszedhették és ismét összerakhatták. Ennek oszlopai aranyból készültek, belül üresek voltak, aranykapcsokkal ellátva, és hajlataikba drágaköveket helyeztek mesterséggel.
Amikor hadba indult, istállója telve volt mindenféle országokbeli lóval; igen szerette ezeket, de könnyen el is ajándékozta, ha valakinek ló kellett, úgyhogy olykor lovaglásra magának is alig maradt egy-kettő. Istállói patyolattal és bársonnyal ékesültek, királyi nyergei pedig arannyal és drágakövekkel voltak kirakva. Asztala teljességből aranyból készült. Konyhaedényei szintén aranyból voltak. Csodálatos művű, színaranyból készült ágyát a táborba is magával hozatta. Ezekben és más evilági pompákban dicsőséges volt Attila, a hunok királya. Az idegen nemzetségeken kívül serege tízszer százezer (1 millió) fegyveresből állott, úgyhogy mihelyt egy szittya elesett, nyomban másikat állíthatott helyére.
❧ Népének védőfegyverei főképpen bőrből készültek, de különféleképpen feldolgozott ércekből is. Íjat, éles kopját és derekukra kötött kardot hordtak. Attila király pajzsán címert viselt, ez koronás fejű madárhoz hasonlított. Ezt a címert a magyarok mindaddig, amíg a községek önmagukat kormányozták, Géza fejedelem, Taksony fia idejéig, a községek hadaiban mindenkor hordozták.
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Attila király ábrázolása a Képes Krónika egyik iniciáléjában. A pajzson látható (turul) madarat hasonlítja össze a szerző a jobb oldalon látható "koronás fejű" madárral, Ez a korona a hagyomány szerint Attila királyi koronája (a szerkesztó megjegyzése).
ArchívumHozzászólások
A hozzászóláshoz jelentkezzen be!
Mária országa archívum
- 2022.02.28. Elhunyt Puskely Mária Kordia nővér
- 2021.05.12. Kerényi Lajos: A tudomány Istenre talál
- 2020.12.24. Velünk az Isten – Bábel Balázs érsek ünnepi gondolatai
- 2020.10.18. Ünnepi interjú Bábel Balázs érsekkel
- 2020.10.07. Kármelita Nővérek Magyarszéken
- 2020.09.18. Korzenszky Richárd: Kellenek-e egyáltalán templomok?
- 2020.06.06. Tartsd magad, nemzetem!
- 2020.04.03. „Az igazat megvallva” – Beszélgetés Földi-Kovács Andrea televíziós műsorvezetővel
- 2020.03.24. Végrendelet! - Böjte Csaba elmélkedése
- 2020.01.13. Ötven éve szolgál Csíksomlyón a 92 éves Márk József atya