2023.06.04. 06:00 JóB

Hozzászólások: 0

Tartsd magad, nemzetem!

Tartsd magad, nemzetem, tipornak rendesen.

Ellopnak, eladnak, zsarolnak, pusztítnak végtelen.

Kígyók a kebleden, szitok a neveden,

tovább nem engedem, tovább nem engedem!

Azért mert hont adtál, mindenkit fogadtál,

zsoldosok, kufárok, tolvajok kezére jutottál.

Hittél a Nyugatnak, s mindenkor becsaptak,

elvennék múltadat, ásnák a sírodat.

A Trianon-himnusznak is nevezett dal első két versszaka hűen tükrözi napjaink szomorú valóságát. Globalizált világunk európai színpadán egy Trianonban kezdődött dráma talán utolsó felvonása játszódik. A kellékek, a koreográfia, a szereplők semmit nem változtak. Országunkat ugyanúgy tiporják, mint a trianoni „békekötés” idején. A látványos rendszerváltás során mindent eladtak, ami még megmaradt. Az Európai Unió háttérből irányított bábjai ugyanúgy zsarolják az országot, mint az első világháború győztes zsarnokai. 25 évvel később pedig a kommunista ideológiát ránk erőltető megszállók. Pusztítottak, raboltak gátlástalanul, mérhetetlen arroganciával. Az ezeréves keresztény Magyarország mindig is szálka volt a „nagy francia forradalom” emlőin nevelkedett, internacionalizmust hirdető liberális, titkos társaságokba tömörült politikacsinálók szemében.

Az idősebbek még emlékeznek rá, hogy a „népi demokráciát” hirdető kommunista érában a Trianon szó tabunak számított. A központilag irányított országokban a kommunista eszmerendszer által meghatározott, mindent és mindenkit ellenőrző „szabadság”, a képzettségtől, iskolázottságtól, műveltségtől, rátermettségtől függetlenített „egyenlőség”, és népek, nemzetek kultúráját, identitását elnyomó „testvériség” vált meghatározóvá. A XVIII. század végén a francia „felvilágosultak” ugyanezt hirdették a vértől csöpögő gijotinok árnyékában.

Az elnyomáson alapuló „szabadság”, a kizsákmányoláson alapuló „egyenlőség”, a kikényszerített „testvériség”, a „nép nevében” fegyveresen meghirdetett kötelező „demokrácia” egyetlen vesztese  és szenvedő alanya maga a nép volt. Az a nép, amelyet a gyűlölet helyett a szeretet, a közös kultúra és identitás, az évszázadok óta összekovácsolódott egység tartott össze. Ez az összetartás, ez az egység mutatkozott meg 1956-ban, amikor a magyar nép felkelt elnyomói ellen. Egy szétszabdalt, meggyötört nemzet az egész világnak példát mutatott.

A mai nemzedék már keveset tud a múltról. Az okos telefonok, az internet, az LCD tévék világában a nap 24 órájában zúdul ránk az ellenőrizhetetlen információ áradat. A virtuális világban élő nemzedék nagyrészt ezen információk alapján próbál meg tájékozódni. A globalizációt irányító vezérlőpult mögött előre megírt forgatókönyvek alapján napi bontásban adagolják a „szükséges tudnivalókat”. A mainstream média mindent a tudtunkra ad. Nem kell senkinek gondolkodni. Megmondja, ki a jó ember, megmondja, ki a rossz ember. Megmondja, ki az igazi demokrata, azt is megmondja, ki az elvetemült rasszista, fasiszta, stb. Mindent tudat az emberekkel: mit vegyen, mit egyen, mi a jó, mi a rossz, ki a jó, ki a rossz, kit kell követni, kit kell elvetni.

Mindent tudatni, és mindent tudni akar: minden emberről. Mit csinál, merre jár, kinek és mit telefonál, mire és mennyit költ, hol lakik, hol alszik. A „Nagy-testvér” éber szeme, a gOOgle a nyomunkban van éjjel-nappal. Ha akarjuk, ha nem.

Az adagolt információ jól irányított és megfelelően szelektált. Új, és modern, mint ahogy az egy szép Új-világhoz illik. A trianoni diktátum 99. évfordulójáról egy sor sem jelent meg az éber szemű gOOgle weboldalán (a 100. évfordulón ugyanez a helyzet - a szerk.). Az éber-szemű gOOgle-hírgyártók viszont nem mulasztották el a megemlékezést a buzi-pride 50 éves évfordulójáról. A logójuk egész nap ezt a „nevezetes” eseményt propagálta.

Kétpólusú világban élünk. Világunkban jelen van a sötétség, és jelen van a világosság. Jelen van a jó, és jelen van a rossz. Jelen van a gyűlölet, és jelen van a szeretet. Jelen van a tisztességtelenség, és jelen van a tisztesség. Jelen van a becstelenség, és jelen van a becsület. Jelen van az erkölcstelenség, és jelen van az erkölcs.

Az egyik pólust képviselik Isten hűséges gyermekei, akik tisztában vannak azzal, hogy a teremtő és mindenható Isten az ember szerető Atyja. Ő a szeretet forrása, sőt maga a Szeretet, akinek a törvényei az ember javát szolgálják, melyek az ember örök életre vezető útjának jelzőtáblái.

A másik oldalon a bukott angyal, a gonosz lélek, a Sátán szolgálói állnak. Azok, akik megtagadják a mennyei Atyát, akik elvetik törvényeit, akik szövetséget kötöttek a gonosszal. Akik megtagadták hitüket, elárulták hazájukat, embertársaikat, akik a bűn rabságában élnek.

A két világ a teremtés kezdete óta harcban áll egymással. A harc az élet minden területére kiterjed. A küzdelem testi-lelki-szellemi síkon zajlik napról-napra. A keresztény világ a római császárok óta nem volt ilyen üldöztetésnek kitéve, mint napjainkban. A világméretű globalizációt irányító - szép „Új-világot” hirdető - háttérhatalom jól fizetett szolgái jelen vannak az élet minden területén. A gonosz lélekkel szövetkező, testüket-lelküket eladó emberek nem szabadok többé, hanem a Sátán láncra vert rabszolgái. Megszűnt az Isten által születésüktől fogva nekik ajándékozott szabad akaratuk. A gonosz által irányított szolgák csupán, akik végrehajtják a nekik megszabott dicstelen feladatot. Vannak köztük pénzügyi, gazdasági, politikai vezetők, multinacionális cégek vezetői, civil, vagy civilnek álcázott szervezetek vezetői, párt- és állami vezetők, egyházi vezetők, nemzetek feletti egyesületek, szervezetek vezetői. Arról lehet megismerni őket, hogy nem az adott szervezet, vagy közösség érdekeit szolgálják, hanem idegen érdekek érvényesítése a fő feladatuk. Beépített emberek, akiknek a szavai és tettei eltérnek egymástól.

Szétszakított országunk jelen határainkon kívülre szakadt magyarjai ma is elnyomás alatt élnek. A nagyhatalmi szalámi-taktika ma is működik. A jogos autonómia igények rendre süket fülekre találnak. Az összetartó erő mégis működik a Kárpát-medence együtt élő népei között: a közös hit, az évszázados közös sors, a vérzivataros XX. század után elemi erővel feltörő békevágy, keresztény értékeink, kultúránk védelme.

Egyházunk első embere éppen a trianoni évforduló idején látogatott el Romániába. Meglátogatta a legismertebb magyar nemzeti kegyhelyet is. A média megkülönböztetett figyelemmel kísérte a látogatást. Előkerült egy pakisztáni lány is, akinek nagy élményt jelentett, hogy találkozhatott Ferenc pápával. Ez egy igen szép esemény, amelyről a nemzetközi sajtó címoldalakon tudósította a világot. Egy román nagymama is reflektorfénybe került a látogatás során.

Az jutott eszembe, hogy talán voltak ezen a nagyszabású eseményen csángó magyarok is. Ha lett volna alkalmuk személyesen is találkozni Ferenc pápával, talán megemlítették volna neki, hogy jó lenne egy magyar pap, aki misét tudna nekik tartani őseik templomában.

A csíksomlyói kegyhelyen jól szervezett őrző-védő cég ügyelt a pápa biztonságára. A kerítéssel körülhatárolt területre csak előzetes internetes regisztráció után, a személyi igazolvány bemutatásával engedték be a résztvevőket. A területet és a mise résztvevőit védő egyenruhások szigorúan megkövetelték mindenkitől, hogy igazolja magát. Rendjén is van ez így. Ébernek kell lenni, nem tudni, hogy ki akar esetleg rossz szándékkal befurakodni az ünneplők közé. (2020-ban a csíksomlyói pünkösdi búcsú és a trianoni centenárium is a COVID-19 vírus áldozata lett. Hogy miért éppen most tört ki a világméretű járvány, amely "hadiállapotnak" is beillő globális korlátozásokkal járt, arról lehetne elmélkedni. - a szerk.)

Ezt a példa értékű éberséget talán az Európai Unió külső határainál is be kellene vezetni. A schengeni határon egy megfelelő védelemmel ellátott kerítés kapuin a feladatukat maradéktalanul ellátó, jól képzett emberek ellenőriznék a belépésre jelentkezőket. A megfelelő okmányok és jogosultságok megléte esetén engednék be őket. Ez garantálná - mint Csíksomlyón - a békés európai polgárok biztonságát, az európai keresztény templomok épségét, az Európában élő nemzetek kultúrájának, nemzeti identitásának a megőrzését.

A békének, a békés egymás mellett élésnek, egy összetartozó nemzet megmaradásának van egy alapvető feltétele: az egymás mellett élő népek kölcsönösen tiszteljék egymást. A krisztusi szeretet lehet ennek az alapja. Ezen kellene munkálkodni a vezető politikusoknak, az egyházfőknek, és minden jóakaratú embernek. Isten szeme mindet lát. Semmi sem marad észrevétlen előtte. Amit szeretetből teszünk, az az örök üdvösségünket szolgálja. Amit pedig a szeretet ellen teszünk, az a kárhozat felé taszít. Csak Isten szeretete képes összetartani a közösségeket: a családot, a nemzetet.

A nagypénteki gyötrelem sötétségét a feltámadás szikrázó világossága követi. Végül kiárad a Szentlélek, aki megerősít, megvilágosít és elkísér az örök életre vezető úton.

Isten kegyelmével kitarthat az ember, a család, a nemzet. Ezért imádkozunk minden nap - Urunk és Istenünk második eljöveteléig.

A.D.2019.06.07.©JóB

Hozzászólások