ZSOLTÁR 55 ~ ~ ~ ~ Dávid éneke: Amikor Gátban a filiszteusok elfogták. ~ ~ Könyörülj rajtam, Isten, mert taposnak rajtam az emberek, egész nap hadakozva legyűrnek. ~ ~ Ellenségeim egész nap taposnak, bizony hadakoznak ellenem, ó, Fölséges. Bármikor fog is el a félelem, én tebenned remélek. Istenben, akinek dicsőítem szavát, az Istenben remélek, nem félek, ember mit árthatna nekem? ~ ~ Egész nap felforgatják dolgaimat, vesztemre tör minden gondolatuk. ~ ~ Viszályt szítanak és köröttem ólálkodnak, sarkam után leselkednek. ~ ~ Ahogyan ők életemre törnek, úgy fizess vissza gonoszságukért, törd össze haragodban e népeket, Isten! ~ ~ Te számon tartod bujdosásomat, gyűjtsd tömlődbe könnyeimet: Ugye számon kéred őket? ~ ~ Akkor majd meghátrálnak ellenségeim, bármely napon hívlak segítségül: íme megismertem, hogy te vagy Istenem. ~ ~ Az Istenben, akinek dicsőítem szavát, az Úrban, akinek dicsőítem szavát, az Istenben remélek, nem félek; Ember mit árthatna nekem? ~ ~ Tartozom neked, Istenem, azzal, amit megfogadtam, megadom neked a hálaáldozatokat, mert megmentetted életem a haláltól, lábamat az elbukástól, hogy Isten előtt járjak az élők világosságában. ~ ~ ~ ~