Tiszta Forrás
2022. december 03.   
Névnap: Ferenc, Olívia

Laudetur Jesus Christus!

Te öntöd a források vizét patakokba, a hegyek közt csörgedeznek.
Inni adsz a mező vadjainak, a szomjas vadszamár merít belőlük.
Az ég madarai partjaikon laknak, az ágak közt zengik énekük.
A hegyeket kamráid vizéből öntözöd, eged gyümölcsével a földet jóltartod.
Füvet nevelsz az állatoknak, és növényeket, hogy az ember jóllakhasson; hogy a földből kenyeret nyerjen. (Zsolt 104.10 – 14.)

De aki abból a vízből iszik, amelyet én adok, az nem szomjazik meg soha többé, mert a víz, amelyet én adok, örök életre szökellő vízforrás lesz benne." (Jn 4.14)

Vörösmarty Mihály: Szózat ~ ~ ~ ~ Hazádnak rendületlenűl Légy híve, oh magyar; Bölcsőd az s majdan sírod is, mely ápol s eltakar. • • • A nagy világon e kivűl Nincsen számodra hely; Áldjon vagy verjen sors keze: Itt élned, halnod kell. • • • Ez a föld, melyen annyiszor Apáid vére folyt; Ez, melyhez minden szent nevet Egy ezredév csatolt. • • • Itt küzdtenek honért a hős Árpádnak hadai; Itt törtek össze rabigát Hunyadnak karjai. • • • Szabadság! Itten hordozák Véres zászlóidat S elhulltanak legjobbjaink A hosszu harc alatt. • • • És annyi balszerencse közt, Oly sok viszály után, Megfogyva bár, de törve nem, Él nemzet e hazán. • • • S népek hazája, nagy világ! Hozzád bátran kiált: „Egy ezredévi szenvedés Kér éltet vagy halált!” • • • Az nem lehet, hogy annyi szív Hiába onta vért, S keservben annyi hű kebel Szakadt meg a honért. • • • Az nem lehet, hogy ész, erő És oly szent akarat Hiába sorvadozzanak Egy átoksúly alatt. • • • Még jőni kell, még jőni fog Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán. • • • Vagy jőni fog, ha jőni kell, A nagyszerű halál, Hol a temetkezés fölött Egy ország vérben áll. • • • S a sírt, hol nemzet sűlyed el, Népek veszik körűl, S az ember millióinak Szemében gyászköny űl. • • • Légy híve rendületlenűl Hazádnak, oh magyar; Ez éltetőd, s ha elbukál, Hantjával ez takar. • • • A nagy világon e kivűl Nincsen számodra hely; Áldjon vagy verjen sors keze: Itt élned, halnod kell. ~ ~ ~ ~

Jelen van

0 felhasználó
26 látogató

Látogatások

- ma: 2
- tegnap: 125
2015.06.29. 00:00 __
Hozzászólások: 0

Szentté avatják Lisieux-i Szent Teréz szüleit

Szentté avatják Lisieux-i Szent Teréz szüleit
2015. június 28.

 

 

 

Ferenc pápa június 27-én jóváhagyta azt a dekrétumot, amely engedélyezi a Gyermek Jézusról nevezett (Lisieux-i) Szent Teréz szüleinek, Louis és Zelie Martinnak a szentté avatását – tájékoztat a Vatikáni Rádió angol nyelvű szerkesztősége.

 

 

 

 

 

 

A házaspár lesz az első, akit egyszerre avatnak szentté, mivel különleges módon tettek tanúságot a házastársi és családi lelkiségről – mondta Angelo Amato bíboros, a Szenttéavatási Kongregáció prefektusa.

Angelo Amato hangsúlyozta példa értékű hitéletüket, azt, hogy értékközpontúságuk állandó realizmussal párosult és állhatatos figyelemmel fordultak a szegények felé.

Louis Martinnak (1823–1894) and Zelie Guerinnek (1831–1877) kilenc gyermeke született, közülük négyen még gyermekkorukban meghaltak. A felnőttkort megélt öt lányuk közül valamennyien a szerzetesi életet választották.

A dekrétum további két boldognak a szentté avatásáról is rendelkezik. Az olasz egyházmegyés pap, Vincenzo Grossit és a spanyol szerzetesnő, a Szeplőtelen Fogantatásról elnevezett Mária nővért is a szentek sorában tisztelhetjük majd október 18-tól, ezen a vasárnapon fogja ugyanis anégy boldogot kanonizálni Ferenc pápa.

Louis és Zelie Martin 1858-ban kötöttek házasságot. Zelie fennmaradt levelei mesélnek az utókornak a család életéről. A 218 darab, 1863 és 1877 között íródott levél a család mindennapjairól szól, gyermekeik születéséről és közülük négy gyermek elvesztéséről.

Minden reggel 5 óra 30 perckor misén vett részt a Martin család, együtt imádkozták az Úrangyalát és a vesperást, szigorúan az Úrnak szentelték a vasárnapokat, komolyan vették a böjtöt adventben és nagyböjtben – ugyanakkor a levelek tanúskodnak a vidám percekről is, viccekről, játékokról; Louis szeretett horgászni és billiárdozni.

Szegényeket hívtak meg ebédre, és látogatták a betegeket; lányaikat arra tanították, hogy a szegényekkel, kisemmizettekkel egyenrangúként bánjanak.

Amikor Zelie 46 évesen meghalt, Louis magára maradt öt lánygyermekével – Teréz még csak négy és fél esztendős volt akkor. Louis Martin hosszas betegeskedés után 1894-ben hunyt el.

Fotó: Vatikáni Rádió

Magyar Kurír

Archívum

Hozzászólások

Ide írhatja hozzászólását...
A hozzászóláshoz jelentkezzen be!
Még nem érkezett hozzászólás