"Mindenki, aki a Csodásérmet magánál viseli, nagy kegyelmekben fog részesülni, különösen akkor, ha bizalommal teszi."
A Szűzanya ezekkel a szavakkal fordult Labouré Szent Katalin noviciához, második jelenése alkalmával 1830. november 27-én. Azóta a világon sok millió ember viseli a Csodásérmet és valóban, különleges kegyelmekben részesül.
Laboure Szent Katalin gyóntatója, Jean-Marie Aladel atya csak 1832-ben közölte az eseményeket Párizs érsekével, Hyacinthe Louis de Quélennel, aki megindította a hivatalos vizsgálatot. 1836. február 16-tól július 13-ig tizenkilenc ülés foglalkozott a jelenésekkel, a Csodáséremmel, és a vele kapcsolatos csodákkal, majd a bizottság hitelesnek nyilvánította az eseményeket, és igaznak a Csodásérem történetét.
A vizsgálati jegyzőkönyv 5. pontja ezt írja: „Az éremmel kiesdekelt és hitelesített rendkívüli kegyelmek: gyógyulások és megtérések, (…) csupa igazoló érvek a tények megállapításához, hogy az úgynevezett csodás érem egyes-egyedül Istentől eredhet.” Ezt követően, XVI. Gergely pápa is hitelesnek nyilvánította, majd mellkeresztjére erősítve viselte az érmet. Az Érem használatát és viselését a katolikus Egyház 1838. december 7-én hagyta jóvá, a skapuláréval egyenlő rangra emelte, és később búcsúkkal gazdagította (1894. augusztus 24).
IX. Piusz pápa 1847. június 20-án a Csodásérem iránti tiszteletéből, engedélyezte az Ifjúsági Mária Mozgalom működését.
XIII. Leó pápa 1894-ben bevezette a Szeplőtelen Szűz Mária Csodásérmének ünnepnapját november 27-re és külön engedélyezte, hogy ezen a napon a vincés nővérek, kiemelt ünnepet üljenek a Csodásérem Asszonya tiszteletére.
X. Piusz pápa megalapította a Csodásérem Egyesületet.
XI. Piusz pápa gyakran buzdította a híveket a Csodásérem tiszteletére.
XII. Piusz pápa avatta szentté 1947. július 27-én, és audenciái során sokszor osztogatta az érmet. Ő mondotta róla: „...Katalin nővér a XIX. század egyik legkiemelkedőbb szentje és misztikusa, akinek hitelességét már életében csodák tanúsították... ” 
Jean-Marie Aladel atya (Katalin gyóntatója) az éremmel kapcsolatos tömeges imameghallgatásokról, megtérésekről és csodákról ezt mondja könyvében: „Százezrek, milliók vallják, hogy soha sem fordultak a csodás érmű Nagyasszonyhoz hiába, midőn a lelkek megvilágosítása, megindítása, jóra- vagy jobbravezetése forgott szóban.” A feltűnő megtérések, csodák és a mérhetetlen kegyelem áldásai hetek alatt közismertté tették az érmet, s maga a nép nevezte el az érmet Csodáséremnek. Az érem már agyártásának első évtizedében tízmilliós nagyságrendben fogyott el, napjainkra már az egymilliárd példányt is eléri!
Katalin 1876. december 31-én halt meg Párizsban. Hetven évet élt. Élményeiről élete során mindössze két emberrel beszélt: gyóntatójával és rendi elöljárójával. Külön parancsra csak 1841 augusztusában írta le a vele megtörtént eseményeket. 1933-ban boldoggá, 1947-ben pedig szentté avatták. Épen maradt testét üvegkoporsó őrzi a párizsi Rue du Bac 140 alatti Csodásérem Kápolnában.
II. János Pál pápa 1980. május 31-én elzarándokolt a párizsi Szűz Mária Csodásérme Kápolnába, ahova Maximilian Kolbe is elzarándokolt 50 évvel korábban japán missziós útja előtt.