Tiszta Forrás
2019. június 26.   
Névnap: János, Pál

Laudetur Jesus Christus!

Te öntöd a források vizét patakokba, a hegyek közt csörgedeznek.
Inni adsz a mező vadjainak, a szomjas vadszamár merít belőlük.
Az ég madarai partjaikon laknak, az ágak közt zengik énekük.
A hegyeket kamráid vizéből öntözöd, eged gyümölcsével a földet jóltartod.
Füvet nevelsz az állatoknak, és növényeket, hogy az ember jóllakhasson; hogy a földből kenyeret nyerjen. (Zsolt 104.10 – 14.)

De aki abból a vízből iszik, amelyet én adok, az nem szomjazik meg soha többé, mert a víz, amelyet én adok, örök életre szökellő vízforrás lesz benne." (Jn 4.14)

Vörösmarty Mihály: Szózat ~ ~ ~ ~ Hazádnak rendületlenűl Légy híve, oh magyar; Bölcsőd az s majdan sírod is, mely ápol s eltakar. • • • A nagy világon e kivűl Nincsen számodra hely; Áldjon vagy verjen sors keze: Itt élned, halnod kell. • • • Ez a föld, melyen annyiszor Apáid vére folyt; Ez, melyhez minden szent nevet Egy ezredév csatolt. • • • Itt küzdtenek honért a hős Árpádnak hadai; Itt törtek össze rabigát Hunyadnak karjai. • • • Szabadság! Itten hordozák Véres zászlóidat S elhulltanak legjobbjaink A hosszu harc alatt. • • • És annyi balszerencse közt, Oly sok viszály után, Megfogyva bár, de törve nem, Él nemzet e hazán. • • • S népek hazája, nagy világ! Hozzád bátran kiált: „Egy ezredévi szenvedés Kér éltet vagy halált!” • • • Az nem lehet, hogy annyi szív Hiába onta vért, S keservben annyi hű kebel Szakadt meg a honért. • • • Az nem lehet, hogy ész, erő És oly szent akarat Hiába sorvadozzanak Egy átoksúly alatt. • • • Még jőni kell, még jőni fog Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán. • • • Vagy jőni fog, ha jőni kell, A nagyszerű halál, Hol a temetkezés fölött Egy ország vérben áll. • • • S a sírt, hol nemzet sűlyed el, Népek veszik körűl, S az ember millióinak Szemében gyászköny űl. • • • Légy híve rendületlenűl Hazádnak, oh magyar; Ez éltetőd, s ha elbukál, Hantjával ez takar. • • • A nagy világon e kivűl Nincsen számodra hely; Áldjon vagy verjen sors keze: Itt élned, halnod kell. ~ ~ ~ ~

Jelen van

0 felhasználó
16 látogató

Látogatások

- ma: 16
- tegnap: 1249
2015.10.15. 00:00 Pela
Hozzászólások: 0

Csoda történt egy hároméves muszlim kislánnyal Szent Charbel közbenjárására

Csoda történt egy hároméves muszlim kislánnyal Szent Charbel közbenjárására

 

A hároméves Milan daganatos betegségben szenvedett. Miután megműtötték, életveszélyes vírusfertőzést kapott. Édesanyja a libanoni szent remete közbenjárását kérte, és a kislány meggyógyult a fertőzésből.

 

A szunnita muszlim család történetéről az Orange TV készített arab nyelvű riportot, amelyet az AsiaNews hírügynökség is közzétett olasz és angol fordítás kíséretében:

https://www.youtube.com/watch?v=cAmaQQo333k

Milan családja Damaszkuszból menekült el a négy éve tartó háború és az Iszlám Állam elől, és Libanonban találtak menedéket. A kislány szervezetében kétéves korában agresszív daganatos betegséget diagnosztizáltak, a kezelés során pedig egy vírus támadta meg szervezetét, amely halálos kimenetelű betegséget okoz. Erős gyógyszereket kapott, de a betegség egyre jobban elhatalmasodott rajta. A szülők úgy döntöttek, hazaviszik a kórházból, hogy otthon haljon meg: az Úr kezébe helyezték az életét.

 

 

Az édesanya zarándoklatra indult gyermeke gyógyulásáért Zahléba, egy keresztény faluba, a libanoni Bekaa-völgybe, ahol Szent Charbel szentélye található. A zarándoklatot követő héten vizsgálatra vitték a kislányt, hogy megállapítsák, milyen mértékben van jelen a vírus a szervezetében. Negatív lett az eredmény, a vírus nem volt kimutatható. Este volt már, amikor hazaindultak. Milan elaludt az úton, felébredve ennyit mondott: „Charbel apó azt mondta nekem: »Imádkoztam Istenhez, hogy gyógyítson meg téged. Vizet adott, ennyi történt.«”

 

 

Az édesanya a riportban elmeséli, hogy azóta a kislány különleges kapcsolatban van Szent Charbellel: ha fájdalmak gyötrik, előveszi a szentképet, sír, beszélget vele, a templomban imádkozik hozzá.

 

 

Nem tudják pontosan, mi történik ilyenkor, ez kettőjük dolga – mondja az édesanya. 

 

 

A remetét – akit „Libanon Pió atyájának” is neveznek – VI. Pál pápa avatta szentté 1977-ben. Halála után számtalan csoda történt, amelyet neki tulajdonítottak. A muszlim világban gyakran előfordul, hogy keresztény személyeket tisztelnek, így Szűz Máriát és bizonyos szenteket, köztül Charbel Makhlouf libanoni remetét is.

 

 

Szent Charbel Makhlouf a Kelet nagy misztikusa és aszkétája, a maronita egyház három nagy szentjének egyike. Szavai szerint papnak lenni csakis egyet jelent: a Golgota útját járni, és Isten jelenlétének tanúságtevője lenni a világban.

Charbel atya egy észak-libanoni hegyi faluban született 1828. május 8-án, a család ötödik gyermekeként. Maronita vallású édesanyja szigorúan megkövetelte a családban az imát, a napi rózsafüzért és a szentmisén való részvételt. A szent, akinek két testvére is szerzetes lett, 1851-ben titokban elhagyta családját, és belépett a mayfouki Boldogasszony-kolostorba. Egy év noviciátus után átkerült az annayai Szent Maron-kolostorba, és a libanoni maronita rend szerzetese lett. A korai antiochiai egyház mártírja, Charbel nevét vette fel, aki 121-ben szenvedett vértanúságot.

Aszketikus életet élt, buzgón gyakorolta a lemondást és az önmegtagadást, teljesen szabad volt a világtól; életét visszavonhatatlanul az Úr és a lelkek üdvösségének szolgálatába állította. Isteni sugallatra arra kérte elöljáróját, hogy remeteségbe vonulhasson az anyakolostorhoz tartozó Szent Péter és Szent Pál-kolostorba. Elöljárója eleinte vonakodott megadni az engedélyt, ám egy csodálatos isteni jel hatására megadta: Charbel olajat kért a lámpásába, ám hogy próbára tegyék, vizet öntöttek bele. A lámpásban mégis fellobbant a láng. 1875. február 15-én megkezdte a vágyott remeteéletet: magány, csend, ima, az Oltáriszentség imádása, mezei munka.

Már életében szentként tisztelték, és imájára csodák történtek. 1898. december 24-én, karácsony vigíliáján halt meg. A kolostor temploma mellett temették el. A csodás események miatt sírjából kiemelt koporsóját a kolostor templomának egyik oratóriumába helyezték el. Teste épen maradt. Sírját a világ négy égtája felől keresik fel a zarándokok. Közbenjárására sok csodás imameghallgatás és gyógyulás történt.

VI. Pál pápa 1965. december 5-én boldoggá, majd 1977. október 9-én szentté avatta.

 

Forrás: Famigliacristiana.it

Magyar Kurír

Képek a videóból

Archívum

Hozzászólások

Ide írhatja hozzászólását...
A hozzászóláshoz jelentkezzen be!
Még nem érkezett hozzászólás