Tiszta Forrás
2019. december 16.   
Névnap: Etelka, Aletta

Laudetur Jesus Christus!

Te öntöd a források vizét patakokba, a hegyek közt csörgedeznek.
Inni adsz a mező vadjainak, a szomjas vadszamár merít belőlük.
Az ég madarai partjaikon laknak, az ágak közt zengik énekük.
A hegyeket kamráid vizéből öntözöd, eged gyümölcsével a földet jóltartod.
Füvet nevelsz az állatoknak, és növényeket, hogy az ember jóllakhasson; hogy a földből kenyeret nyerjen. (Zsolt 104.10 – 14.)

De aki abból a vízből iszik, amelyet én adok, az nem szomjazik meg soha többé, mert a víz, amelyet én adok, örök életre szökellő vízforrás lesz benne." (Jn 4.14)

ANGELUS ~ ~ ♡ ~ ~ Angelus Domini nuntiavit Mariae. ~ ~ Et concepit de Spiritu Sancto. ~ ~ ~ AVE MARIA, GRATIA PLENA. ~ DOMINUS TECUM, ~ BENEDICTA TU IN MULIERIBUS, ~ ET BENEDICTUS FRUCTUS VENTRIS TUI: IESUS. ~ SANCTA MARIA, MATER DEI, ~ ORA PRO NOBIS PECCATORIBUS, ~ NUNC ET IN HORA MORTIS NOSTRAE. ~ AMEN. ~ ~ ~ Ecce Ancilla Domini. ~ ~ Fiat mihi secundum verbum tuum. ~ ~ ~ AVE MARIA… ~ ~ ~ Et Verbum caro factum est. ~ ~ Et habitavit in nobis. ~ ~ ~ AVE MARIA… ~ ~ ~ Ora pro nobis Sancta Dei Genitrix. ~ ~ Ut digni efficiamur promissionibus Christi. Oremus. Gratiam tuam, quesumus, Domine, mentibus nostris infunde, út qui angelo nuntiante Christi Filii tui incarnationem cognovimus, per passionem eius et crucem ad resurrectionis gloriam perducamur. Per eumdem Christum Dominum nostrum. ~ ~ Amen. ~ ~ ~ ~ I I I ~ ~ ~ ~ ÚRANGYALA ~ ~ ~ ~ Az Úr angyala köszönté a Boldogságos Szűz Máriát. ~ ~ És ő méhébe fogadá Szentlélektől szent Fiát. ~ ~ ~ ÜDVÖZLÉGY, MÁRIA, MALASZTTAL TELJES. ~ AZ ÚR VAN TEVELED; ~ ÁLDOTT VAGY TE AZ ASSZONYOK KÖZÖTT, ~ ÉS ÁLDOTT A TE MÉHEDNEK GYÜMÖLCSE: JÉZUS. ~ ASSZONYUNK, SZŰZ MÁRIA, ISTENNEK SZENT ANYJA! ~ IMÁDKOZZÁL ÉRETTÜNK, BŰNÖSÖKÉRT, ~ MOST ÉS HALÁLUNK ÓRÁJÁN. ~ ÁMEN. ~ ~ ~ Íme az Úrnak szolgáló leánya. ~ ~ Legyen nékem a te igéd szerint. ~ ~ ~ ÜDVÖZLÉGY, MÁRIA… ~ ~ ~ És az Ige testté lőn. ~ ~ És miköztünk lakozék. ~ ~ ~ ÜDVÖZLÉGY, MÁRIA… ~ ~ ~ Imádkozzál érettünk Istennek Szent Anyja. ~ ~ Hogy méltóak lehessünk Krisztus ígéreteire. Könyörögjünk. Kérünk téged, Úristen, öntsd lelkünkbe szent malasztodat, hogy akik az angyali üzenet által szent Fiadnak, Jézus Krisztusnak megtestesülését megismertük, az ő kínszenvedése és keresztje által a feltámadás dicsőségébe vitessünk. Ugyanazon a mi Urunk Jézus Krisztus által. ~ ~ Ámen.

Jelen van

0 felhasználó
20 látogató

Látogatások

- ma: 771
- tegnap: 1140
2015.11.11. 00:00 Pela
Hozzászólások: 0

120 éve született Öveges József fizikaprofesszor

120 éve született Öveges József fizikaprofesszor

 

 

1895. november 10-én a Zala megyei Pákán született Öveges József piarista tanár, Kossuth-díjas fizikus. Tudományos munkássága mellett rádiós és televíziós ismeretterjesztő sorozatai által vált országszerte ismertté.

 

 

 

Öveges József ősei apai ágon a családi hagyomány szerint legalább kétszáz évig visszamenően népiskolai tanítók voltak. A 120 éve született fizikus az elemi iskola első öt osztályát a Győr vármegyei Péren végezte, szülei ezt követően a győri bencés gimnáziumba adták.

1912-ben, tizenhét évesen felvételt nyert a piarista rendbe, szerzetesi újoncévét, a noviciátust a váci rendházban töltötte. A gimnázium 7. és 8. osztályát kitűnő eredménnyel végezte a kecskeméti piaristáknál, és 1915-ben hasonló eredménnyel érettségizett. Érettségije után a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult matematika–fizika szakos tanárnak. Ezzel párhuzamosan a piarista rend pesti hittudományi főiskoláján teológiai tanulmányokat folytatott. Közben 1917. december 24-én letette az örökfogadalmat. Szaktárgyaiból az összes vizsgát kitüntetéssel végezte el, a későbbi Nobel-díjas Hevesy György professzor egyetemi tanársegédi kinevezésre terjesztette fel.

Öveges József a piarista intézet kertjében természettant tanít

1919. december 16-án tette le a tanári vizsgát és megkapta a tanári oklevelet. 1946-ig folyamatosan oktatott a piarista rend különböző iskoláiban, így Szegeden, Vácott, Tatán és Budapesten.

1920. július 4-én szentelték pappá.

1929-ben jelent meg első könyve Időjóslás – időmeghatározás címmel. 

8. osztályos konviktorok a rektorátus előtt
Öveges József tanár úrral és az igazgatóval (1937)

Volt tanítványai legendákat meséltek óráiról. Öveges titka valószínűleg az egyszerűség volt. Erről azt tartotta: „A legegyszerűbb a legművészibb.” Népszerűsége abban rejlett, hogy a legbonyolultabb kísérleteket is olyan nemes egyszerűséggel tudta elmondani, hogy azt még az iskolázatlan ember is megérthette. Beleképzelte magát a közönség helyébe, és csak azt mondta, amit ő is szívesen hallott volna. Óráin egyébként ötöst csak az kaphatott, aki nem vett krétát a kezébe, és a legbonyolultabb levezetést vagy jelenséget is maga elé képzelve tudta elmondani.

Kedvenc hasonlatát, amely egy jerikói rózsáról szólt, többször elmondta. Ez a rózsa egy „ronda, összeszáradt növény, de ha vízbe tesszük, csodálatosan szép, színes virág lesz belőle”. A tankönyveket ilyen száraz valaminek tartotta, amit a tanári magyarázat tesz varázslatával teljessé, színessé. Kollégáinak többször elmondta: „A mi szerepünk a bányászlámpáé: csak oda akarunk elegendő fénnyel világítani, ahol szükség van rá.”

1946-tól 1948-ig a Közgazdasági Egyetem Tanárképző Intézetében tanított fizikát, majd 1955-ig a Budapesti Pedagógiai Főiskola tanszékvezető főiskolai tanáraként dolgozott. 

1948-ban Kossuth-díjjal jutalmazták munkásságát. 1953-tól az Élet és Tudomány című hetilap szerkesztőbizottsági tagja, 1958-tól a Magyar Televízió 100 kérdés – 100 felelet című műsorának főszerkesztője volt (az adás 135 alkalommal volt műsoron). A Magyar Rádióban 256 előadást tartott. Több mint harminc éven keresztül a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) országos elnökségének is tagja volt.

Szórakoztatva mutatta be játékos, a jelenségek lényegének megértését segítő kísérleteit, s a magyarázat közben maga is fellelkesült.

Hitt az élő szó hatásában, a tanári magyarázat erejében. Színészi fogásokkal fűszerezte mondanivalóját. Csak olyan kísérleteket mutatott be, amelyeket a nézők bármelyike utánozhatott otthon. Könyveivel, cikkeivel, rádiós és televíziós sorozataival a médiában közvetített természettudományos ismeretterjesztés megalapozója volt.

Több mint harminc ismeretterjesztő könyve látott napvilágot, emellett több száz cikke jelent meg szaklapokban és napilapokban. Művei – melyeket így emlegetett: „a gyermekeim” – a természet, közelebbről a fizika jelenségeit magyarázzák az áltudományoskodást kerülő, választékos magyar nyelven. 

Öveges József 1962-ben Bugát-emlékérmet kapott, 1976-ban pedig első ízben neki ítélték oda az Eötvös Loránd Fizikai Társulat által alapított kitüntetést, a Prometheusz-érmét a fizikai ismeretterjesztésért.

A piarista fizikus 1979. szeptember 4-én hunyt el Budapesten. A zalaegerszegi temetőben nyugszik.
 

Forrás: Feltalálóink.hu

Fotó: Feltalálóink.hu; Puskás.hu; Moderniskola.hu

Magyar Kurír

Archívum

Hozzászólások

Ide írhatja hozzászólását...
A hozzászóláshoz jelentkezzen be!
Még nem érkezett hozzászólás