Tiszta Forrás
2018. december 16.   
Névnap: Etelka, Aletta

Laudetur Jesus Christus!

Te öntöd a források vizét patakokba, a hegyek közt csörgedeznek.
Inni adsz a mező vadjainak, a szomjas vadszamár merít belőlük.
Az ég madarai partjaikon laknak, az ágak közt zengik énekük.
A hegyeket kamráid vizéből öntözöd, eged gyümölcsével a földet jóltartod.
Füvet nevelsz az állatoknak, és növényeket, hogy az ember jóllakhasson; hogy a földből kenyeret nyerjen. (Zsolt 104.10 – 14.)

De aki abból a vízből iszik, amelyet én adok, az nem szomjazik meg soha többé, mert a víz, amelyet én adok, örök életre szökellő vízforrás lesz benne." (Jn 4.14)

Jelen van

0 felhasználó
12 látogató

Látogatások

- ma: 836
- tegnap: 1035
2015.11.11. 00:00 Pela
Hozzászólások: 0

120 éve született Öveges József fizikaprofesszor

120 éve született Öveges József fizikaprofesszor

 

 

1895. november 10-én a Zala megyei Pákán született Öveges József piarista tanár, Kossuth-díjas fizikus. Tudományos munkássága mellett rádiós és televíziós ismeretterjesztő sorozatai által vált országszerte ismertté.

 

 

 

Öveges József ősei apai ágon a családi hagyomány szerint legalább kétszáz évig visszamenően népiskolai tanítók voltak. A 120 éve született fizikus az elemi iskola első öt osztályát a Győr vármegyei Péren végezte, szülei ezt követően a győri bencés gimnáziumba adták.

1912-ben, tizenhét évesen felvételt nyert a piarista rendbe, szerzetesi újoncévét, a noviciátust a váci rendházban töltötte. A gimnázium 7. és 8. osztályát kitűnő eredménnyel végezte a kecskeméti piaristáknál, és 1915-ben hasonló eredménnyel érettségizett. Érettségije után a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult matematika–fizika szakos tanárnak. Ezzel párhuzamosan a piarista rend pesti hittudományi főiskoláján teológiai tanulmányokat folytatott. Közben 1917. december 24-én letette az örökfogadalmat. Szaktárgyaiból az összes vizsgát kitüntetéssel végezte el, a későbbi Nobel-díjas Hevesy György professzor egyetemi tanársegédi kinevezésre terjesztette fel.

Öveges József a piarista intézet kertjében természettant tanít

1919. december 16-án tette le a tanári vizsgát és megkapta a tanári oklevelet. 1946-ig folyamatosan oktatott a piarista rend különböző iskoláiban, így Szegeden, Vácott, Tatán és Budapesten.

1920. július 4-én szentelték pappá.

1929-ben jelent meg első könyve Időjóslás – időmeghatározás címmel. 

8. osztályos konviktorok a rektorátus előtt
Öveges József tanár úrral és az igazgatóval (1937)

Volt tanítványai legendákat meséltek óráiról. Öveges titka valószínűleg az egyszerűség volt. Erről azt tartotta: „A legegyszerűbb a legművészibb.” Népszerűsége abban rejlett, hogy a legbonyolultabb kísérleteket is olyan nemes egyszerűséggel tudta elmondani, hogy azt még az iskolázatlan ember is megérthette. Beleképzelte magát a közönség helyébe, és csak azt mondta, amit ő is szívesen hallott volna. Óráin egyébként ötöst csak az kaphatott, aki nem vett krétát a kezébe, és a legbonyolultabb levezetést vagy jelenséget is maga elé képzelve tudta elmondani.

Kedvenc hasonlatát, amely egy jerikói rózsáról szólt, többször elmondta. Ez a rózsa egy „ronda, összeszáradt növény, de ha vízbe tesszük, csodálatosan szép, színes virág lesz belőle”. A tankönyveket ilyen száraz valaminek tartotta, amit a tanári magyarázat tesz varázslatával teljessé, színessé. Kollégáinak többször elmondta: „A mi szerepünk a bányászlámpáé: csak oda akarunk elegendő fénnyel világítani, ahol szükség van rá.”

1946-tól 1948-ig a Közgazdasági Egyetem Tanárképző Intézetében tanított fizikát, majd 1955-ig a Budapesti Pedagógiai Főiskola tanszékvezető főiskolai tanáraként dolgozott. 

1948-ban Kossuth-díjjal jutalmazták munkásságát. 1953-tól az Élet és Tudomány című hetilap szerkesztőbizottsági tagja, 1958-tól a Magyar Televízió 100 kérdés – 100 felelet című műsorának főszerkesztője volt (az adás 135 alkalommal volt műsoron). A Magyar Rádióban 256 előadást tartott. Több mint harminc éven keresztül a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) országos elnökségének is tagja volt.

Szórakoztatva mutatta be játékos, a jelenségek lényegének megértését segítő kísérleteit, s a magyarázat közben maga is fellelkesült.

Hitt az élő szó hatásában, a tanári magyarázat erejében. Színészi fogásokkal fűszerezte mondanivalóját. Csak olyan kísérleteket mutatott be, amelyeket a nézők bármelyike utánozhatott otthon. Könyveivel, cikkeivel, rádiós és televíziós sorozataival a médiában közvetített természettudományos ismeretterjesztés megalapozója volt.

Több mint harminc ismeretterjesztő könyve látott napvilágot, emellett több száz cikke jelent meg szaklapokban és napilapokban. Művei – melyeket így emlegetett: „a gyermekeim” – a természet, közelebbről a fizika jelenségeit magyarázzák az áltudományoskodást kerülő, választékos magyar nyelven. 

Öveges József 1962-ben Bugát-emlékérmet kapott, 1976-ban pedig első ízben neki ítélték oda az Eötvös Loránd Fizikai Társulat által alapított kitüntetést, a Prometheusz-érmét a fizikai ismeretterjesztésért.

A piarista fizikus 1979. szeptember 4-én hunyt el Budapesten. A zalaegerszegi temetőben nyugszik.
 

Forrás: Feltalálóink.hu

Fotó: Feltalálóink.hu; Puskás.hu; Moderniskola.hu

Magyar Kurír

Archívum

Hozzászólások

Ide írhatja hozzászólását...
A hozzászóláshoz jelentkezzen be!
Még nem érkezett hozzászólás